Váratlan kompromisszummal zárult a Volkswagen Csoport vezetősége és a szakszervezetek közötti feszült belháború. Szeptember 3-án, csütörtök este a konszern felügyelőbizottsága „intenzív és konstruktív tárgyalások után” egyhangúlag megszavazta a vezetőség által kidolgozott, drasztikus átszervezési terveket tömörítő „Zukunftsplan 2030” (Jövőkép 2030) nevű reformcsomagot – írja az Automobilwoche. Az egyhangú döntés azért is okozott hatalmas meglepetést, mert a megelőző napokban a Porsche és Piëch tulajdonos családok, az igazgatóság, valamint a munkavállalói képviselet is elzárkózott a kompromisszumoktól. Vezércsel: a Volkswagen vezérigazgatója a felügyelőbizottság megkerülésére készülhet Önkéntes leépítés és a modellpaletta drasztikus zsugorítása Oliver Blume vezérigazgatónak végül sikerült érvényesítenie a legfontosabb pontokat, ezzel szabad utat kapott a legnagyobb német iparvállalat történetének egyik legmélyebb strukturális átalakítására. Az igazgatóság korábban még azt is fontolgatta, hogy a német részvénytársasági törvény 111. cikkelyét kihasználva egy „nukleáris opcióval”, a felügyelőbizottság megkerülésével, közvetlenül a közgyűlésen kényszeríti ki a döntést. Erre a lépésre azonban a mostani egyhangú megegyezéssel végül nem került sor. Az elfogadott szanálási koncepció értelmében a Volkswagen Csoport a korábban már elfogadott 50.000 állás mellett további leépítéseket tervez. Bár a hivatalos közlemény további 50.000 munkahely megszüntetéséről (azaz összesen 100.000-ről) szólt, a német Manager Magazin birtokába jutott 23 oldalas belső határozattervezet szerint a valós szám még ennél is magasabb: összesen 110 000 munkahelyet terveznek felszámolni 2030-ig. A dokumentumból kiderül, hogy a plusz leépítésekből 47.200 konkrét, márkákon belüli munkahelyet érint (ebből mintegy 5000 menedzseri pozíció). A tömegmárkákat tömörítő Core csoportnak (VW, Skoda, Seat/Cupra) 22.000 fővel kell zsugorodnia, a további közel 13.000 fős létszámcsökkentés pedig a különböző márkacsoportoknak megszabott általános költségcsökkentési célokból adódik. A divíziók ugyanis egyelőre nem teljesítik a korábban kijelölt célszámaikat, ezért további megtakarításokra lesz szükség – állítja a német gazdasági lap. A leépítések jó része Németországban fog végbe menni, de a feszültség enyhítése érdekében a felek megállapodtak, hogy az elbocsátások önkéntes alapon – azaz végkielégítési programok és korengedményes nyugdíjazások útján – mennek majd végbe. A csomag emellett az alábbi radikális hatékonyságnövelő lépéseket tartalmazza: A modellkínálat felére csökken, a konfigurációs lehetőségek (felszereltségi változatok) száma pedig mintegy 75 százalékkal zsugorodik. Felszámolják a felesleges igazgatási szinteket, visszaszorítják a belső bürokráciát, és értékesítik a konszern nem magtevékenységhez kapcsolódó részesedéseit. Az Automotive News Europe elemzése szerint a Volkswagen a nem autóipari magtevékenységhez kapcsolódó holdingportfólióját mintegy egyharmadával tervezi csökkenteni, hogy további forrásokhoz jusson a reformok lefolytatásához. Ennek a tisztogatásnak az egyik legfájdalmasabb lépése a kétkerekű ékkő feláldozása lehet: a Manager Magazin által megszerzett belső dokumentum szerint ugyanis a felügyelőbizottság által jóváhagyott tervezet konkrétan megnevezi az Audi által irányított Progressive márkacsoport alá tartozó Ducati motorkerékpár-márkát mint olyan leányvállalatot, amelyet a konszern 2030-ig értékesíteni tervez. Emellett felülvizsgálat alá vonják a kínai akkumulátorgyártóban, a Gotionban lévő részesedést is. A cél, hogy a Volkswagen Csoport operatív árbevétele 2030-ra elérje a 9 százalékot. Összehasonlításképpen: ez a mutató 2026 első felében mindössze 3,8 százalékon, a második negyedévben pedig csoportszinten 4,2 százalékon állt. Négy gyár a szakadék szélén Bár a szakszervezetek sikerként könyvelhetik el a kényszerelbocsátások elkerülését, a gyárbezárások lehetősége továbbra sem múlt el teljesen – inkább csak elodázták a döntést. Négy kiemelt gyártóbázis – a VW emdeni, zwickaui, hannoveri üzeme, valamint az Audi neckarsulmi gyára – továbbra is komoly veszélyben van. A felügyelőbizottság döntése értelmében ezek a gyárak jelenleg csak korlátozott ideig rendelkeznek biztos termelési tervvel: Emden és Zwickau 2030 végéig, Hannover 2031-ig, Neckarsulm pedig 2033-ig védett. A végső döntést a gyárak sorsáról egy szigorú határidőhöz kötötték: 2027 júniusáig a Volkswagennek ki kell dolgoznia egy fenntartható és versenyképes európai gyártási struktúrát. Azok a telephelyek, amelyek addig nem képesek felmutatni egyértelmű és drasztikus költségcsökkentést, a 2030-as évekre már egyáltalán nem kapnak új gyártási megrendeléseket. A Manager Magazin beszámolója szerint a gyárak jövőbeli megmaradásának nagyon komoly ára van: a menedzsment csak akkor engedélyezi új modellek gyártását ezeken a helyeken, ha ezek az üzemek együttesen évente 1,5 milliárd eurós megtakarítást tudnak felmutatni. Ez éppen akkora összeg, mint amennyit a gyárak bezárásával spórolna meg a konszern. Alternatívaként a vezetőség olyan megoldásokat is vizsgál, mint az üzemek hadiipari (védelmi) célú átállítása – például az osnabrücki kisebb gyárat az izraeli Rafael konszern veheti át légvédelmi rendszerek gyártására –, vagy a Kínában kifejlesztett VW-modellek európai összeszerelése ezeken a helyszíneken. Mindenki nyert? A tárgyalások után Daniela Cavallo, az üzemi tanács elnöke és Christiane Benner, az IG Metall szakszervezet vezetője közös közleményben hangsúlyozták, hogy a munkavállalói oldal felelősségteljes magatartásával sikerült elkerülni a konfliktus eszkalációját. A legfontosabb eredménynek azt tekintik, hogy sikerült megakadályozniuk a Volkswagen személyautó-márka és az alkatrészgyártó divízió azonnali kiszervezését, biztosítva ezzel, hogy a szakszervezet a jövőben is megkerülhetetlen legyen a döntéshozatalban. A hivatalos döntés részleteit alaposabban elolvasva azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet – írja az Automobilwoche német szaklap. A VW személyautó-márka kiszervezése újra napirendre kerülhet a kidolgozandó fenntartható jövőkép részeként, ráadásul a Manager Magazin szerint a terv tartalmazza, hogy ezt a divíziót és az alkatrészgyártó üzletágat teljesen leválasztanák a holdingról saját felügyelőbizottsággal, hogy tőzsdére vihető állapotba hozzák őket. Erről a döntés legkorábban 2027-ben születhet meg. Ráadásul a kompromisszum részeként a munkavállalói oldal lemondott a pénzügyi döntéseket érintő jóváhagyási jogának egy részéről. Az igazgatóságnak eddig minden 50 millió eurót meghaladó beruházáshoz a felügyelőbizottság jóváhagyását kellett kérnie. Ezt a küszöböt most megemelik a többi német tőzsdei (DAX) vállalatnál megszokott szintre. Így Oliver Blume a konszern szinten „kiemelt jelentőségű” döntéseket kivéve gyakorlatilag szabad kezet kapott. Mi lesz veled SEAT? A napokban felröppent a hír, hogy az eredeti javaslat tényként kezelte a SEAT márka 2029-ig történő megszüntetését. Bár az eddig napvilágot látott részletek erről egyelőre semmit nem tartalmaznak, egyes források szerint a Zukunftsplan 2030 anyagai egyszerűen nem is említik a spanyol márkát. Három éven belül megszűnik a SEAT? Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
