Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni. 1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltőhálózat A villanyautó előnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók. Közösségünk tagjainak jelentős része sosem használ nyilvános töltőt, hiszen csak otthon, éjszaka töltik az autójukat. 2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Ha az áram szén elégetéséből termelődik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg. Szerencsére az ország villamosenergia mixében jelentős részesedése van az atomenergiának (~37%), és szép lassan nő a megújulók szerepe is (~7%), így összességében a villanyautó mégiscsak tisztább, mint a kizárólag szénhidrogének elégetésével hajtható belsőégésű (hagyományos) motorral szerelt autók. Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erőműnek nincs ilyen mértékű károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szűrhetők is, mint a sok ezer korszerűtlen, vagy netán hamis adatokkal futó járművön. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegőt hány autó szennyezi közvetlenül. A villanyautó azért is környezetkímélőbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni. Míg a hagyományos autók az elégetett üzemanyag jelentős részéből az utcát fűtik, a fékezésnél pedig fémek koptatásával próbálják hővé alakítani a mozgási energiát, addig az elektromos autók hajtásában hő alig keletkezik, a mozgási energiát pedig a motort generátorként használva hatékonyan tudják újra felhasználható villamos árammá alakítani. 3. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, mert a 3-4 évente kidobott akkumulátorok szennyezik a környezetet A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem kell 3-4 évente kidobni, cserélni. Ennél jóval többet is kibírnak. A hibrid autók között vannak bőven tíz év feletti, kiválóan működő példányok is, de a legelső, nagy tömegben gyártott, lítium-ion akkumulátorral szerelt villanyautók is elérték már az 5 éves kort és még nincs komoly gond az akkumulátoraikkal. Ma a 4-5 éves villanyautók még mindig majdnem olyan hatótávok megtételére képesek, mint újkorukban, hiszen az akkumulátoruk teljesítménye nem romlott jelentősen. Az akkumulátorokat várhatóan akkor fogják közlekedésre alkalmatlannak minősíteni, amikor már nem lesznek képesek gyári kapacitásuk 50-60%-ának leadására sem. Ekkor viszont a cellák még kiválóan alkalmasak lesznek egy otthoni mini naperőmű által nappal megtermelt energia tárolására, így az autókból kikerülő akkumulátorok még hosszú ideig nem fogják a környezetet terhelni. Mire az akkumulátorok teljesen tönkremennek, addigra minden bizonnyal meglesz a megfelelő újrahasznosítási technológia is, hiszen az akkumulátorban nagyon értékes fémek találhatók. 4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátorként energiát visszanyerő motor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínűleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkező alacsonyabb költségek hosszútávon bőségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat. 5. tévhit: Nem éri meg elektromos autót venni, hiszen sosem térül meg a magas ár Az autóvásárlás szinte sosem gazdaságilag racionális döntés. Ha az lenne, akkor mindenki a legegyszerűbb, legfapadosabb benzines autóval járna. Természetesen van racionális vetülete is: aki sokat megy, az ma dízel autót vesz, mert a magasabb ár megtérül az alacsonyabb fogyasztás és a jellemzően alacsonyabb gázolaj ár révén. De a műszerfal fa betétet, az automata váltót, a napfénytetőt, az elektromos ablakemelőt nem indokolja semmilyen gazdasági racionalitás, mégis beválogatjuk az autóba, nem ritkán milliókkal megemelve az alapmodell árát. Szinte bármelyik benzines autó alapára és full extrás változatának az ára között kihozható a kétszeres szorzó, mégsem mondjuk, hogy a kényelmi extrákkal teli változat nem lenne megfelelő. Van aki a bőr ülésért és a napfénytetőért ad ki extra árat, más a környezet megóvásáért és a füst-, zaj- és rezonanciamentes közlekedésért. Ez mind csak döntés kérdése. 6. tévhit: Az akkumulátor 3-4 év alatt tönkremegy és nagyon drága a cseréje Ahogy fentebb is szó volt róla, a gyakorlati tapasztalat az, hogy az akkumulátorok nem mennek tönkre 3-4 év után. Ráadásul ezek cseréje már ma sem olyan vészesen nagy összeg. Egy középkategóriás japán autó esetén nagyjából 1,5-2 millió forint. Figyelembe véve, hogy a villanymotor a hagyományoshoz képest elnyűhetetlen darab, a mai autók karosszériája pedig évtizedekig rozsdamentes lehet, egy ilyen akkumulátor cserével egy majdnem teljesen új autót kapunk, ami még hosszú évekig szolgálhatja a tulajdonosát. Az autók akkumulátorai egyébként akár cellánként is cserélhetők, így ha csak 1-2 cella menne tönkre, akkor elég csak azokat újra cserélni. Bár a rendkívül okos akkumulátorkezelő elektronikáknak köszönhetően ilyen meghibásodásra nemigen akad példa. 7. tévhit: Az autók használhatatlanok, mert csak 120-130 km-t lehet velük menni A villanyautó nem való mindenkinek, de az emberek 90%-a a napi forgalomban nem megy 100 km-nél többet, sőt jelentős részük még 40-et sem. Az évi 3-4 hosszabb útra lehet hagyományos autót bérelni, vagy a hamarosan kiépülő villámtöltőt igénybe véve elektromos autóval utazni. A mai középkategóriás villanyautók elsősorban a napi 50-100 km-t autózóknak térülnek meg 3-4 év alatt. Tehát az elektromos autó nem való mindenkinek, csak úgy az autósok 50-90%-ának. A Teslák pedig már ma is képesek 350-400 km megtételére egy töltéssel. 8. tévhit: A villanyautó nem jó nekem, mert nem jutunk el vele a tengerpartra, a nagymamához, síelni, stb. Ezekre a helyekre az ember ritkán megy, sok családban maximum évi 2-3 alkalommal mennek napi 100 km-nél többet. Ezek az utazások több útvonalon már ma is megtehetők villanyautóval, ha az autós kihasználja a villámtöltő infrastruktúrát. Ma persze ez még kissé kényelmetlen, mert sok megállóval, viszonylag hosszú az út. De ahogy az elektromos autók és az infrastruktúra fejlődik, úgy lesz egyre kényelmesebb ez a közlekedési forma is. Ezek a nehézségek évi néhány alkalommal vállalhatóak. Két autós háztartásokban egy hagyományos autó mellett végképp jó döntés másodiknak villanyautót választani, hiszen a hosszabb utakra is rendelkezésre áll a kényelmes közlekedési eszköz. 9. tévhit: A villanyautó használhatatlan, mert 6-8 óra az akkuk feltöltése Nem mindegy, hogy éjjel, amikor nem használjuk, vagy amikor a munkahelyen áll akkor mennyi ideig tart a töltés? Nem kell ott állni mellette, tudja a dolgát anélkül is. Egyébként ha szükséges, akkor egy középkategóriás elektromos autót villámtöltéssel 20-30 perc alatt 80%-ra lehet tölteni, ami nagyjából egy 4 tagú család kényelmes pihenője egy hosszabb távú utazás során. 10. tévhit: A villanyautó lassú, gyenge A villanyautó nem azonos a targoncával és a golfkocsival. A Tesla Model S egyes típusainak 2,8 mp-es 0-100 km/h-ra gyorsulása is jól mutatja, hogy a villanymotorról sok mindent elmondható, csak az nem, hogy gyenge lenne. De nem kell felső kategóriás autóba ülni ahhoz, hogy kivételes gyorsulást élvezhessük, hiszen már egy Nissan LEAF vagy BMW i3 is könnyedén legyorsulja a lámpánál álló hagyományos autók többségét. Végsebesség terén pedig többnyire csak az ésszerűség szab határt.
