Szabad út a fizetős töltésnek és a töltőtelepítéseknek

Június 29-én, a Magyar Közlöny 2017. évi 104. (letöltés) számában megjelent az elektromos autó töltő infrastruktúra üzemeltetésében érdekelt vállalkozások által régóta várt 170/2017. kormányrendelet, ami végre rendelkezik „az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről”. A kormányrendelet tervezet még május elején jelent meg, ami az elfogadásig több ponton is kisebb-nagyobb mértékben módosult.

A kormányrendelet első szakasza definiálja az alapfogalmakat (elektromobilitás felhasználó, elektromobilitás szolgáltatás, elektromobilitás szolgáltató, elektromos meghajtású jármű, elektromos töltőállomás, elektromos töltőpont, elektromos töltőállomás üzemeltetője, nagy teljesítményű elektromos töltőpont, normál teljesítményű elektromos töltőpont, nyilvános elektromos töltőpont, part menti villamosenergia ellátás, türelmi idő), melyek közül a félkövérrel szedett kifejezések magyarázata a tervezet óta került a rendeletbe.

A rendelet értelmében elektromos meghajtású járműnek számít minden tisztán elektromos, és plugin hibrid illetve hatótávnövelt jármű, tehát minden gépjármű, ami igénybe tudja venni a töltő infrastruktúrát.

Érdemes észrevenni, hogy a rendelet külön szereplőként határozza meg az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőállomás üzemeltetőt. Míg az első a szolgáltatást nyújtja (tehát vele szerződik az autós a töltő használatáért), addig az utóbbi a töltőállomás és a töltőberendezés jogszabályoknak megfelelő üzemeltetését biztosítja.

Normál teljesítményű töltőnek számít minden töltő 22 kW teljesítményig, míg afölött minden töltőt nagy teljesítményű. A nyilvános töltőpontoknak normál teljesítmény esetén legalább 1 db EN 62196-2 szabvány szerinti Type 2 típusú töltőcsatlakozóval kell rendelkezniük (nem egyértelmű hogy kábel végére tett csatlakozóról, vagy töltőházon lévő aljzatról van szó; a megjelölt szabvány mindkettőt ismeri), míg nagy teljesítményű töltőnél legalább 1 db EN-62196-3 szabvány szerinti CCS-Type 2 (Combo 2) típusú töltőcsatlakozó az előírás. Ez utóbbi kitétel miatt a Nissan által eddig telepített, csak a CHAdeMO szabványt támogató, az ország átjárhatóságát jelenleg szinte egymagukban biztosító töltők a rendelet hatálybalépésétől nem számítanak nyilvános elektromos töltőpontnak.

A türelmi idő a töltési szolgáltatást már nem használó, de a töltőt továbbra is blokkoló járművek szolgáltató általi szankcionálása előtt nyitja meg az utat.

A rendelet második szakasza előírja a szolgáltatók számára, hogy a szolgáltatást előre megkötött szerződés és eseti megállapodás alapján is biztosítani kell. Ebbe a szakaszba utólag került be (3. paragrafus), hogy a töltőpontokon az üzemanyagok európai szabványügyi szervezete által elfogadott módon kell a jelöléseket és tájékoztatást elhelyezni.

A harmadik szakasz (4. paragrafus) a szolgáltatás árazásának lehetőségét rendezi. Ezt a szolgáltató és az üzemeltető együttesen, jól érthető és átlátható módon állapítja meg, és elektronikus felületén, illetve amennyiben lehetséges a helyszínen is közzétesz. A töltésért lehet idő és elhasznált áram alapján is pénzt kérni, de akár más árazási módszer is használható, amennyiben az jól átlátható. Meg kell határozni a türelmi idő hosszát (percben) és az ezalatt fizetendő díj mértékét, illetve a türelmi idő lejárta után fizetendő díjat. A rendelet külön kitér a töltőt töltés nélkül elfoglaló autók szankcionálására is. A díj ebben az esetben lehet egyszeri vagy perc alapú is.

A június 29-én megjelent kormányrendelet a kihirdetést követő 15. napon, tehát 2017. július 14-én lép hatályba.

A most meghozott rendelet az utolsó hiányzó láncszem, ami a töltőtelepítések útjában állt. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy az elektromos autó töltési szolgáltatásért a szolgáltatást biztosító vállalkozást pénzt kérjen (illetve ennek a tevékenységnek a folytatására engedélyt kapjon). Ezzel lehetővé válik, hogy a telepített infrastruktúra akár nyereségesen, de legalább null szaldósan üzemelhessen.

Itt hamarosan elektromos töltőállomás épülhet? (forrás: Google Streetview)

TAO kedvezmény

A parlament még június 13-án fogadta el (letöltés) az adótörvényeket és más kapcsolódó törvényeket módosító javaslatot, ami több törvény kiegészítésén keresztül biztosít adókedvezményt az elektromos autó töltőket telepítő adózók számára. A társasági adó (TAO) törvényben adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelölte meg az elektromos töltőállomás bekerülési értékének és az első három év becsült pozitív eredménye közti különbözetet (lehetővé téve a későbbi korrekciót). A módosítás legfurcsább pontja, hogy „Az (1) bekezdés l) pontja szerint elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 20 millió eurónak a 19. § szerinti adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél.” Tehát egy töltőállomás sem kerülhet többe ~6 milliárd forintnál!

Az elfogadott módosítás második érdekessége, hogy a TAO törvény mellett a Távhő (2008. évi LXVII.) törvénybe is bekerültek a kedvezményt biztosító passzusok a távhőszolgáltatók jövedelemadóját csökkentő tételek közé.

A június 13-án elfogadott módosítások szerint a TAO alap és jövedelemadó alap kedvezményeket a 2017. június 30. után megkezdett beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni, tehát akár már mostantól is indulhatnak a beruházások.

Villanyautósok