Az elektromobilitás jogi szabályozása Magyarországon

Sokan még mindig egyszer majd elmúló úri hóbortnak tartják az elektromobilitást, és nehezen tudják elképzelni, hogy ez lesz a jövő, pedig minden jel arra utal, hogy visszafordíthatatlanul eljött az elektromos meghajtás kora. Az alap technológia ugyan már 120-130 éve is ismert, de a belsőégésű motorral csak a gyorsan tölthető, és a korábbi energiatárolókhoz képest nagy energiasűrűségű lítium-ion akkuk megjelenése után tudta felvenni a versenyt. A most zajló folyamat olyan mértékű átalakulást eredményez az életünkben, amit sok területen illetve sokaknak még így is nagyon nehéz követni.

Jó példa erre a terület jogi szabályozása. Nem csak arról van szó, hogy megjelent egy új üzemanyag, amit a benzin és a gázolaj mellett kínálnak a kutakon, hanem teljesen megváltozik az, ahogy az autókat utántöltjük energiával. Olyan energiát használunk az autó meghajtására, amit más területen már több mint száz éve alkalmazunk, és sokkal szélesebb körben, sokkal szabadabban elérhető, mint a hagyományos üzemanyagok. Ráadásul a villamos energia ellátásnak is megvolt a maga jogszabályrendszere, amibe az elektromos autózás, illetve az autó töltés több szempontból sem fért bele.

VET módosítás

Egy ilyen terület megjelenésekor a legfontosabb feladat a felesleges jogi korlátok lebontása, és a még kiforratlan folyamatok kialakulását a lehető legkevésbé korlátozó jogi környezet kialakítása. Egy picit késve ugyan, de nagyjából ez történt meg a Villamos-energia törvény (VET) 2016. január 1-én életbelépő módosításával, amikor bekerültek a törvénybe az elektromobilitással kapcsolatos első definíciók, illetve az a fontos kitétel, hogy a nyilvános elektromos autó töltés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedéllyel végezhető. Ekkortól tehát nem kellett energiakereskedői engedély az áram továbbértékesítéséhez, elektromos autó töltés esetén ez egy MEKH engedéllyel megoldható volt. Legalábbis elvileg. A szükséges részletszabályok ugyanis hiányoztak az engedélyek kiadásához.

Kormányrendelet az engedély kiadásának részletszabályaival

A részletszabályokat a VET-ben megjelent felhatalmazás szerint a kormánynak kellett elkészítenie. A kormányrendelet másfél évvel később, 2017. június 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben (170/2017), így elhárult az akadály az engedélyek kiadása előtt, és 2017 közepétől szabályosan is üzemeltethetők lettek az addig csak megtűrt elektromos autó töltők. Sokáig élt még az a vélekedés, hogy pénzt nem lehet kérni a töltésért, ezt azonban semmilyen jogszabály sem tiltotta (sőt a kormányrendelet konkrétan szabályozta az árazást is), mindössze az ehhez szükséges informatikai rendszerek nem álltak rendelkezésre egyik szolgáltatónál sem. (A 2019 őszi új kormányrendelet azóta hatályon kívül helyezte ezt a rendeletet.)

„Elektromobilitás törvény”

A piaci szereplők a tisztán megfogalmazott szabályok ellenére továbbra is ragaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy nincs rendesen szabályozva a terület, és szükség van egy elektromobilitás törvényre. A parlament végül a közúti közlekedésről szóló törvényt egészítette ki (45. §) 2019. július 9-én. A módosítás 2019 október 1-től hatályos. Sok újat nem tartalmaz, de szétbontja az elektromos autó töltő üzemeltető és az elektromobilitás szolgáltató szerepkört, illetve az elektromos hálózatokat üzemeltető hálózati engedélyeseket (DSO) kizárja az üzemeltetők és a szolgáltatók közül.

EZT OLVASTAD MÁR?  Milyen gyorsan tölt a Kia Niro?

Utolsó simítások – kormányrendelet

A 2019. október 25-től hatályos  243/2019 kormányrendelet definiálja a töltőállomás és a töltőhely fogalmát. Ez utóbbiakra azért van szükség, hogy ne kelljen minden oszlopra CCS csatlakozó, elég legyen az egy csomóban (egy töltőállomáson) lévő töltők egyikére ilyet felszerelni. Ez a rendelet hatályon kívül helyezte a fizetést lehetővé tevő 2017-es kormányrendeletet, illetve a VET korábbi végrehajtási rendeletét az engedélykiadásról, és kiegészítette az e-Mobi feladatait taglaló kormányrendeletet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne pénzt kérni a töltésért, csak a terület szabályozása került át más helyre.

A kormányrendelet több átmeneti rendelkezést is meghatározott:

  • 2019. december 31-ig nem lehetett szankcionálni, ha az eseti töltést az elektromobilitás szolgáltató nem biztosította. 2020. január 1-től tehát szankcionálható.
  • 2019. december 31-ig nem volt kötelező kiírni eseti töltéskor használandó árat a töltőn, az applikációban és a webes felületen, illetve nem kellett nyitvatartási időben személyes vagy telefonos ügyfélszolgálatot biztosítani. 2020. január 1-től tehát kell.
  • 2020. január 1-től él a legalább 100 millió forintos bírságolási lehetőség.
  • 2020. június 30-áig nem kötelező alkalmazni az alábbiakat:
    • felhasználói azonosítás műszaki feltételeinek biztosítása az üzemeltető részéről
    • mérési, mennyiségi és elszámolási adatgyűjtés és -kezelés biztosítása az üzemeltető részéről
    • az elszámolási feladatok biztosítása az üzemeltető részéről
    • a felhasználók részletes tájékoztatása a 19. § szerint (lásd lentebb)
  • 2021. március 20-án lép hatályba a 20. §, ami az autókon és töltőkön lévő jelöléseket szabályozza.

A 2020. június 30-án lejáró türelmi idő után az üzemeltető és/vagy a szolgáltató a 19. § szerint a honlapján valamit az applikációjában köteles közzétenni az alábbiakat:

  • ÁSZF-et
  • az ÁSZF szerint meghirdetett díjcsomagokat, illetve az eseti töltéskor felszámított díjakat
  • a nyilvános töltők földrajzi helyére vonatkozó adatokat
  • a nyilvános töltők valós idejű hozzáférésére vonatkozó adatokat
  • a nyilvános töltők csatlakozóinak adatait, az elérhető töltési teljesítményt és a töltő típusát
  • a hiteles mérő hitelességének lejárati dátumát

Adózás

A magyar jogszabályok az elektromos autó töltésre speciális adózási szabályokat nem írnak elő. A szolgáltatás a normál (27%) ÁFA-kulccsal adózik, jövedéki adóterhe sem az otthoni, sem pedig a nyilvános töltésnek nincs. Az autóvásárlás, birtoklás és használat terén azonban vannak kedvezmények:

OTÉK

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (közismert nevén OTÉK) 2016 februárjában kapott egy villanyautózás szempontjából biztató módosítást, ami több lépcsőben írja elő a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek számára, hogy a parkolójuk méretéhez igazodó számú elektromos autó töltőt telepítsenek (a parkoló mérete általában az eladótér méretéhez igazodik). Bár a jogszabályban rögzített kötelezettség a nettó 300 m2 feletti eladótérrel rendelkező üzletek számára 50 ezernél nagyobb lélekszámú településeken már most is előírja a töltők telepítését, sok üzlet a mai napig nem felel meg az előírásnak. Hasonló kötelezettséget rótt a jogszabály a fizető parkolót üzemeltető vállalkozáskora is, melyeknek 2017. január 1-től kellene megfelelniük az előírásnak, de ezen a területen is vannak még elmaradásban lévő üzemeltetők.

EZT OLVASTAD MÁR?  Cseh energiaszolgáltató telepít villámtöltőket Magyarországon

Zöld rendszám

Zöld rendszámmal 2016. január 1. óta a 467/2015. (XII. 29.) kormányrendelet által a 326/2011. (XII. 28.) kormányrendeletben meghatározott módon különböztetik meg a környezetkímélő gépkocsikat. A környezetkímélő gépkocsi fogalmát, illetve az azon belüli kategóriákat a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet I. fejezet 2. paragrafus 6., 7. és 8. pontjai fogalmazzák meg. A jelenlegi szabályozás minden olyan külső forrásból tölthető tisztán elektromos és hibrid autónak biztosítja a zöld rendszámot, amely a hivatalos papírjai szerint képes legalább 25 km megtételére elektromos üzemben. A témát kereső általános sajtó nagyjából negyedévente előrukkol olyan kiszivárgott információkkal, miszerint hamarosan szigorítják a szabályozást, de erre az elmúlt 4 évben egyszer sem került sor. A visszamenőleges szigorítás (tehát a már kiadott zöld rendszámok azonnali vagy következő vizsgán való visszavonása) rendkívül káros lenne, de nem segítené az elektromobilitás terjedését az sem, ha a egyik pillanatról a másikra bizonyos autókat ár, tömeg, teljesítmény vagy más paraméter alapján kitiltanának ebből a körből. Ez újra a rendkívül szennyező dízel felé terelné azt a vevőkört, amely akár a dízelnél is drágábban hajlandó megvenni a környezetkímélőbb plugin hibrid autókat. Mindazonáltal a jogszabály évekre előre meghirdetett fokozatos szigorítása, elsősorban a minimálisan elvárt hatótáv tekintetében előnyös lenne.

Ingyen parkolás

A zöld rendszám legnagyobb előnye, hogy az ilyen módon megkülönböztetett autókkal ingyen lehet parkolni az ország számos nagyvárosának közterületi fizető parkolóiban. Az ingyenes parkolás biztosítása önkormányzati lehetőség, így minden esetben a helyi parkolási rendelet rendelkezik róla. A rendeletek egy részét az alábbi oldalon keresztül lehet elérni.

 

Elektromos autót használsz?