Milyen töltőkábelt válasszak?

Amikor elektromos autót kezd valaki használni, talán meglepődik, hogy a töltőoszlopok jelentős részéhez az autósnak saját kábelt kell magával vinnie. Az új autóknak sem feltétlenül tartozéka a nyilvános töltőpontokhoz szükséges töltőkábel, de a használt autókhoz sem mindig adja oda az előző tulajdonos, ezért jogosan merül fel a kérdés egy töltésszűz elektromos autó tulajdonosnál, hogy milyen típusú és milyen hosszú kábelt érdemes választani. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani ebben a cikkben.

Miért cipeljem magammal?

Elsőre talán nagyon rossz ötletnek tűnik, hogy mindenki cipelje magával a töltőkábelt, hiszen a benzinkúthoz sem viszünk locsolótömlőt. Előbb-utóbb talán az elektromos autó töltőpontoknál is megszűnik ez a kényelmetlenség, jelenleg azonban indokolt és hasznos megoldás, hiszen a villanyautózás hajnalán többféle csatlakozó szabvány volt forgalomban, így a töltőoszlopok saját kábelei esetleg kizárnák egyes régebbi típusok tulajdonosait a töltési lehetőségből, így amíg a régebbi autók kikopnak a forgalomból, előnyös a saját kábel használata. A saját kábel használatát indokolja az is, hogy az egyes autótípusokon eltérő helyen van a töltőnyílás, a töltőoszlopok parkolóhelyhez viszonyított elhelyezkedése sem fix, így némelyik autóhoz és oszlophoz elég egy rövid kábel, másokhoz kifejezetten hosszúra van szükség. Ha pedig minden oszlopon nagyon hosszú fix kábel lógna, azt sajnos a hanyag autósok hamar tönkre tennék, gondoljunk csak a benzinkutak keréknyomás ellenőrzőinél hanyagul földre dobott csövekre, amire a következő autós könnyedén ráhajthat.

Biztosan szükségem van rá?

Villanyautó vásárlásnál a többség úgy kezdi, hogy városi használatra, a család második autója lesz az elektromos. Amennyiben van otthoni töltési lehetőségünk, akkor talán sosem szorulunk majd nyilvános töltőre. Ráadásul a nagyobb teljesítményű villámtöltő oszlopokat felszerelik kábellel, így csak a maximum 22 kW teljesítményű AC töltőkhöz kell saját kábelt magunkkal vinni. Nagyon sokaknál azonban gyorsan első autó lesz az elektromosból, így hosszabb utakra is szívesebben indulnak ezzel. Ekkor merül fel a nyilvános töltés igénye. A villámtöltőknél többnyire meg kell várnunk a töltés fél óráját, a több órás AC töltés azonban sokszor kevésbé időigényes, egyszerűen azért, mert az AC töltőket (ún. célállomás töltőket) gyakran olyan helyszínekre telepítik, ahol mindenképp órákig parkolna az autónk, amíg mi a dolgunkat intézzük. Ilyen esetben a saját kábel használatával előfordulhat, hogy nullára csökken a nyilvános töltés ideje, hiszen csak egy mozdulat bedugni, majd továbbinduláskor kihúzni.

Type1 vagy Type2?

Végre elérkeztünk a cikk lényegéhez, tekintsük át a töltőkábelek típusait. A kábel egyik végén a töltőoszlophoz kell csatlakoztatni. Az EU szabvány a Type2 (a csatlakozót tervező cég neve alapján Mennekesként is emlegetik) aljzatos töltőoszlop lett, így Magyarországon és a legtöbb európai országban ez terjedt el.

A kábel másik vége már nem ennyire egyértelmű, oda ugyanis az autónkhoz megfelelő csatlakozódugaszt kell választanunk. Az új autókon néhány éve már biztosan Type2 csatlakozót találunk, igaz az oszlopon lévőnek épp az inverzét (apa vs. anya, illetve az EU szabvány szerint fekete hatszögben fehér, illetve fehér hatszögben fekete „C” betű). Használt autónál azonban előfordulhat Type1 csatlakozó is, melynek EU szabványos betűjele „B”.

Az egyik legelterjedtebb modell, a Nissan LEAF például 2017-ig Type1 csatlakozóval került forgalomba, a villanyautózás előszobáját jelentő Peugeot iON, Citroen C-Zero, Mitsubishi i-Miev hármasikrek, valamint a tölthető hibridek között leggyakoribb Opel Ampera is ilyen aljzatot kapott. A helyzetet bonyolítja, hogy az Egyesült Államokból vagy Ázsiából használtan behozott autók esetén Type1 aljzat lehet azokon a modelleken is, amelyeket Európában már kizárólag Type2 aljzattal forgalmaztak. Ez gyakori például a „szürkeimportos” BMW i3 modellek esetén.

A csatlakozók azonosításához az Európai Unióban nemrégiben kötelezővé tették a fenti fotókon is látható, hatszögekben elhelyezkedő betűjelzéseket.

Egy vagy három fázis, 16 vagy 32 amper?

Az AC töltés teljesítményét három dolog határozza meg, melyek közül mindig a legszűkebben múlik a maximális töltési teljesítmény. Az autókba épített fedélzeti töltő általában 3,6-22 kW közötti teljesítményű. Lehet 1-3 fázisú, a fázisonkénti áramerősség pedig általában 16 vagy 32 A. A nyilvános töltőoszlopok többsége háromfázisú, a 11 kW-os oszlopok 3×16 A, a 22 kW teljesítményű oszlopok pedig 3×32 A kiszolgálására alkalmasak, ritkábban előfordulnak persze egyfázisú, vagy egyéb maximális áramerősséget (pl. 20 A) kínáló oszlopok is. A Type1 csatlakozós töltőkábel csak egyfázisú lehet, létezik azonban vékonyabb, 16 amperes, illetve vastagabb, 32 amperes kábel. A mindkét végén Type2 csatlakozós kábelek lehetnek háromfázisúak is.

Szemfülesek a képet kinagyítva kiszúrhatják, hogy a két alsó érintkező hiányzik, tehát ez a fotó egyfázisú kábelről készült

Vegyem meg a legvastagabb/leghosszabb kábelt és minden rendben?

Mondhatnánk, hogy menjünk biztosra és vegyünk minél hosszabb, 3×32 A átvitelére alkalmas kábelt, amely még jövőálló is, ha esetleg autót cserélünk. A 32 amperes kábel azonban nehezebb, vastagabb, merevebb, mint a 16 amperes. Ha az autónk maximum 16 ampert fogad, akkor feleslegesen nehezítjük az életünket a jövőálló kábellel. Ugyanez a helyzet a fázisok számával, ha az autónk fedélzeti töltője egyfázisú, feleslegesen cipeljük magunkkal a háromfázisú kábelt.

Hosszú vagy rövid?

A töltőkábel kínálat az egészen rövid, 1,5 méteres kábelektől a 15 méteresig terjed. Amennyiben az autónk orrán van a töltőnyílás és az oszlop elé, merőlegesen parkolunk, akkor bőven elég a 1,5 méteres kábel. Párhuzamos parkolásnál már előnyös, ha a kábel hosszabb, mint az autó, mert előfordulhat, hogy a járdán az oszlop az autó hátuljánál található, szabályosan parkolva tehát el kell érjen a kábel az autó elejéig, ami 5-6 méteres kábelhosszt tehet szükségessé. Ha az autónkon a bal hátsó sárvédőn helyezkedik el a töltőnyílás, akkor érdemes összeadni az autó hosszát és szélességét, plusz egy kis ráhagyás, így 7-8 méteres kábel vásárlása tűnik megnyugtatónak.

Sajnos az is előfordul, hogy egy autóstárs elparkolja a töltőoszlopot. Ilyenkor nem csak a saját, de a másik autó mellett is el kell vezetni a kábelt, itt jönnek képbe a 10 méternél hosszabb kábelek.

Az sem megoldás, ha a leghosszabb kábelt vesszük. Nem csak drágább ugyanis, de macerás minden alkalommal elcsomagolni. A legtökéletesebb talán az volna, ha a mindennapokra egy rövidke 2 méteres kábelt használunk, a vészhelyzetekre pedig egy hosszút is tartunk a csomagtartó alján.

Szerencsére manapság már nagyon jó a villámtöltő hálózat. Míg néhány éve a továbbhaladásunk múlhatott egy rövid kábelen, ma már a legrosszabb esetben töltés nélkül maradunk a célállomáson, így egy közeli DC villámtöltőn kell kivárnunk a töltési időt. Így ma már felesleges óvatosságnak tűnik 15 méteres kábelt választani. Vásárlás előtt érdemes mérlegelni, hogy hol van az autónkon a töltő aljzat, hol fogunk leggyakrabban tölteni, egyáltalán gyakran fogjuk-e használni, vagy csak szükség esetére vásárolunk.

Spirál vagy egyenes?

Léteznek a klasszikus telefonzsinórhoz hasonló spirál kábelek is. Ezek előnye, hogy télen vagy esős időben nem lesz koszos a kábel, mert az autó és az oszlop között a két csatlakozón lóg a kábel a levegőben, általában nem ér le a talajra. Épp ez jelenti az egyik hátrányát is. Mivel mindig a csatlakozókon lóg a kábel teljes súlya, előbb mehet tönkre a csatlakozóban a bekötés, esetleg törhet, sérülhet meg a kábelvég.

A spirál kábel előnye (és egyben hátránya) hogy nem ér le a földre. Nem lesz koszos, de előbb megy tönkre a nagyobb terhelés miatt. Ha pedig távolabbról kell tölteni, nem tudjuk teljesen egyenesre kihúzni.

A spirál kábel előnye, hogy a töltés végén az elcsomagolásnál nem szükséges feltekerni, egy laza mozdulattal bedobhatjuk a helyére. Azonban nagyobb helyet foglal a csomagtartóban, a hagyományos kábelt ugyan tisztítani és tekergetni kell, de szépen összecsomagolva jóval kisebb, mint a spirál kábel.

Spirál kábel választásánál arra is érdemes figyelni, hogy teljesen egyenesre nem húzható ki, különösen ha vastag, háromfázisú, 32 amperes kábelről van szó. Azonban a kábel teljes hosszát adják meg, tehát amennyiben egyenesből 5 méteres kábelre van szükségünk, spirálból 7-8 méterest érdemes választani.

Elektromos autót használsz?

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.