Macron: 6 új reaktor, 177 GW nap- és szélenergia 2050-ig

A hazai és a nemzetközi sajtóban egyaránt nagy visszhangot keltett, hogy Emmanuel Macron francia államfő hat új reaktor megépítését jelentette be 2050-ig. A hírt az atomenergia támogatói természetesen pozitívan fogadták, a valóság azonban korántsem olyan rózsás, mint amilyennek a híradásokból tűnik, Macron bejelentésének ráadásul volt egy sokkal jelentősebb hatással bíró része is, amiről alig ejtett szót a sajtó.

A francia elnök Belfort-ban tett látogatása során tartott beszédében az atomenergia mellett ugyanis a megújuló energiával kapcsolatos jövőképét is ismertette, és ezen a téren jóval ambiciózusabb számok hangzottak el. Macron tervei szerint Franciaország napenergiás kapacitásai 2050-re a jelenlegi 15 GW-ról 100 GW-ra nőnének (Németországban 2021 végén kevesebb, mint 60 GW napenergiás kapacitás volt). Ennek a programnak fontos részét fogja jelenteni a bürokratikus akadályok lebontása, jelenleg ugyanis tovább tart az engedélyeztetési folyamat, mint maga a kivitelezés.

Emmanuel Macron Belfort-ban tartott beszéde közben. Kép:  Jean-Francois Badias/Pool via REUTERS

Az ország újraiparosításával kapcsolatban azt is elmondta, hogy Franciaországnak képessé kell válnia a naperőművek valamennyi komponensének legyártására, egyúttal hibának nevezte, hogy Európa 20 évvel ezelőtt a napelemek gyártását és fejlesztését is kiszervezte a tengerentúlra.

„Lemaradtunk” – ismerte el Macron a beszédében. „Növelni fogjuk az erőfeszítéseinket, különösen a napenergia területén, amely olcsó és könnyen integrálható. Meg fogjuk találni a megfelelő arányt az épületekre szerelt, és a talajra telepített naperőművek között.”

A napenergia mellett a szélenergia is kiemelt jelentőséget kapott az államfő terveiben. A jelenlegi 18,5 GW-os szárazföldi szélenergiás kapacitást 2050-ig megduplázzák, és további 40 GW tengeri szélerőmű állhat rendszerbe. Ez a 77 GW tervezett kapacitás ugyancsak meghaladja a jelenlegi, körülbelül 64 GW-os német kapacitásokat.

A nap- és a szélenergia beépített teljesítménye ezek alapján 177 GW-ra nőne 2050-ig. A viszonyítás kedvéért tegyük hozzá, hogy tavaly a francia hálózati terhelés 30 és 90 GW között mozgott, tehát még a várható fogyasztásnövekedés mellett is túlméretezésről beszélhetünk.

Ezek után térjünk rá az atomenergiára, és ezúttal tekintsünk el attól, hogy választási kampány van, és Macron egy olyan időszakra tesz vállalásokat, amikor már régen nem lesz hivatalban.

A választások előtt Macron is bevetette a rezsicsökkentést

A legkonkrétabb ígéretnek hat darab EPR 2-es reaktor megépítése tekinthető, amelyek közül az első 2035-ben állna üzembe, az utolsó pedig 2050-ben, ennek a programnak költségét az EDF 50 milliárd euróra becsüli.

Jelenleg egyetlen reaktor épül Franciaországban, a Flamanville 3 (szintén EPR 2-es), amely 2005-ben kapta meg a létesítési engedélyt, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tervezés és engedélyeztetés is hosszú-hosszú éveket vesz igénybe, akkor a projekt már legalább 20 éve tart. Ehhez képest meglehetősen bátor vállalásnak tűnik az első új reaktor 2035-ös indulása, de a hat reaktor esetében a 2050-es dátum is nehezen tartható, hiszen addig már csak 28 év van hátra, vagyis innentől kezdve nagyjából évente kellene egy-egy új projektnek elstartolnia.

A megvalósítási idő mellett a finanszírozási igény esetében sem igazán jön ki a matek. Az EDF számai alapján egy reaktor 8-9 milliárd euróba kerülne, Flamanville 3 azonban eddig 19 milliárd eurót emésztett fel.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy vajon milyen forrásból fog megvalósulni a projekt, hiszen miközben azt látjuk, hogy a magántőke már Franciaországban is szívesen finanszírozza a piaci alapon megvalósuló megújulós beruházásokat, addig az atomerőművek építése a végtelenségig húzódó kivitelezés és a többszörös költségtúllépések miatt sokkal kevésbé tűnik vonzó befektetési lehetőségnek.

Az atomerőműves beruházások még akkor sem feltétlenül fejeződnek be, ha már jelentős összegeket öltek beléjük, ahogyan arról az alábbi cikkünkben is beszámoltunk.

Az évszázad átverése: 9 milliárd dollárért kiástak egy gödröt, majd betemették

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.