PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzExL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzExL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 12. 02. hétfő

A végén még Európa is napelemgyártó nagyhatalommá válhat?

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC00LmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtNC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTQuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

Akik már hosszabb ideje dolgoznak a területen, vagy egyszerűen csak régebb óta követik figyelemmel a szolár szektor történéseit, azok még emlékezhetnek rá, hogy Európa valamikor kiemelkedő helyet foglalt el a világ napelemgyártásában. A Fraunhofer ISE készített erről a témáról egy szemléletes grafikont, amely megmutatja, hogy az évtizedek során hogyan tolódott el az iparág súlypontja egyik kontinensről a másikra. A 90-es években még Amerika és Japán volt a világ vezető napelemgyártója, a 2000-es évek második felére azonban Európáé lett a vezető szerep, ami nem kis részben annak volt köszönhető, hogy néhány országban, mint Németország, Olaszország, vagy Spanyolország, bőkezű állami támogatásokat élvezett a szektor. 2009-től kezdve azonban elárasztotta a világot az olcsó kínai dömpingáru, szinte teljesen tönkretéve az európai gyártókat, és nem sokkal később kialakult a ma ismert világrend, ahol a napelemek elsöprő többsége Kínában készül, hogy azután egy nagy részük Európában kerüljön piacra.

A Fraunhofer ISE összeállítása szerint 2020-ban 6,75 GW modulgyártó kapacitás létezett kontinensünkön, amihez azonban csak 0,65 GW cellagyártó, és 1,25 GW lapkagyártó kapacitás társult. A legjobban még a poliszilícium gyártásával álltunk, ebből ugyanis évi 22 gigawattnyi napelem előállításához szükséges mennyiséget tudtunk létrehozni. Megemlítendő még, hogy Norvégiában és Izlandon az alumíniumipar által használt, kohászati minőségű szilíciumot is gyártanak.

Kép: Fraunhofer ISE

A félvezetők előállításához szükséges nagy tisztaságú poliszilíciumot szinte csak Németországban gyártják, ahol a bajor Wacker Chemie számít piacvezető cégnek. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a napelemgyártás szempontjából nem számolhatunk a teljes 22 GW-os kapacitással, hiszen a chipgyártók is ugyanazt a típusú poliszilíciumot használják, így a két iparág között verseny van az alapanyagért.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1jdXRvdXQxJnV0bV9jYW1wYWlnbj1ldjN2aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9ZXYzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5raWEuY29tL2h1L21vZGVsbGVrL2V2My9iZW11dGF0by8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWN1dG91dDEmdXRtX2NhbXBhaWduPWV2M3ZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9pZD1ldjMnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzExL2tpYS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1jdXRvdXQtMDEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMS9raWEtdmlsbGFueWF1dG9zb2stY3V0b3V0LTAxLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

A napelemcellákhoz szükséges szilíciumlapkákat Norvégiában és Franciaországban, a cellákat Olaszországban, Litvániában, és Magyarországon (Csornán) gyártják. Napelemgyárakat a legtöbb európai országban találhatunk, a legnagyobb kapacitások Németországban összpontosulnak.

A gyártási kapacitásra vonatkozó fenti számokat érdemes összevetni az EU-ban telepített napelemek mennyiségével: 2020-ban ez a szám 20 GW volt, ami 2021-ben 26 GW-ra emelkedett, idén pedig a 30 GW-ot is meghaladhatja. Németország néhány éven belül egymaga évi 20 GW-ot szeretne telepíteni.

Európa tehát messze van attól, hogy a saját igényeit ki tudja elégíteni, ráadásul a helyi gyártás is elsősorban összeszerelést jelent, miközben a fő komponenst jelentő cellákat Kínából importáljuk, amivel igazából nem vagyunk sokkal előrébb.

Egyetlen országtól függeni soha nem szerencsés, már csak geopolitikai okokból sem, de maga a földrajzi távolság is képes gondokat okozni, túl azon, hogy a szállítás maga is szennyezéssel járó tevékenység. Az utóbbi időben például megdrágult a tengeri szállítás, amikor pedig éppen keresztben áll egy hajó a Szuezi-csatornában, akkor egyáltalán nem jön áru a Távol-Keletről. Mindemellett Kína most kezdett egy óriási mértékű napelemtelepítésbe, ami miatt úgy megnőtt a belföldi kereslet a panelek iránt, hogy exportra már nem marad elég, a tengerentúli vásárlóknak így licitálniuk kell a megmaradt szabad kapacitásokra.

A napelemek iránti kereslet világszerte dinamikusan nő, miközben az energiafüggetlenség és az önellátás felértékelődött, így ideálisak a körülmények ahhoz, hogy az európai napelemgyártás csillaga újra felemelkedjen.

A Solar Power Europe, az iparági szereplők egyik európai szintű érdekképviseleti szervezete tavaly februárban indította útjára kezdeményezését, amely célul tűzte ki, hogy 2025-re évi 20 GW-os európai gyártókapacitás jöjjön létre. Kalkulációjuk szerint egy ilyen előrelépés 40 milliárd euróval növelné az EU GDP-jét, és 400 ezer új munkahelyet teremtene a tagállamokban. Az Európai Napelemgyártók Szövetsége még ennél is ambiciózusabb, ők már egyenesen 60 GW-os gyártókapacitást szeretnének látni 2026-ban.

A kontextus kedvéért érdemes megjegyeznünk, hogy tavaly körülbelül 300 GW-ot ért el a világ napelemgyártó kapacitása, ami jövőre 400 GW fölé emelkedik, miközben tavaly 180 GW, idén pedig várhatóan 240 GW-ot fog telepíteni a világ.

Az iparág törekvései az utóbbi idők fejleményei nyomán már a politika támogatására is számíthatnak. A kezdeményezés bekerült az Európai Iparstratégiába, a napelemgyártás és telepítés ennek nyomán a 14 kulcsfontosságú iparág egyikévé vált, így támogatásban részesülhet az EU innovációs alapjából is.

Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa, Kadri Simson március 31-én úgy nyilatkozott, hogy a gyártást vissza kell hozni Európába, és a Bizottság mindent meg fog tenni, ami ehhez szükséges.

Szerencsére az érintettek nyitott kapukat döngetnek, hiszen az európai gyártás kiépítése már el is kezdődött.

Az Enel 2024-ig olaszországi 3Sun nevű gyárának kapacitását 200 MW-ról 3 GW-ra növeli, a 600 millió eurós beruházás 118 millió euró támogatásban részesült az innovációs alapból.

A Covid-válság gazdasági hatásainak ellensúlyozására szánt helyreállítási alapból az egyes tagállamok összesen 477 millió eurót fognak a napelemgyártáshoz kapcsolódó értékláncok fejlesztésére fordítani Olaszországban, Horvátországban és Romániában. Ebből Olaszország 400 millió eurót fog felhasználni, hogy 2025-re évi 2 GW-tal növelje a gyártását, Románia pedig 50 millió euróból 200 MW-os kapacitást szeretne kiépíteni.

A legnagyobb aktivitás Németországban figyelhető meg. A német lapkagyártás a Fraunhofer ISE kutatóműhelyéből kinőtt startup, a NexWafe beruházásának köszönhetően már az idén beindulhat. A svájci székhelyű Meyer Burger tavaly egy 400 MW-os modul-, és egy 400 MW-os cellagyárat épített fel, néhány héttel ezelőtt pedig úgy döntött, hogy bővítési tervük megvalósítását felgyorsítva már az idén 1 GW-ra emelik a modul-, és 1,4 GW-ra a cellagyártó kapacitásaikat.

Az angliai székhelyű startup, az Oxford PV szintén tavaly fejezte be brandenburgi cellagyárának építését, a 100 MW-os üzem idén fogja elérni a teljes kapacitását, jelenleg pedig éppen egy tőkeemelést hajt végre, amelynek köszönhetően elérhetik a GW-os nagyságrendet is. Az Oxford PV sikere azért is különösen jelentős, mert csúcstechnológiának számító szilícium-perovszkit tandem cellákat gyártanak, amivel technológiai értelemben a világ élvonalába pozicionálják Európát.

Sikerült az áttörés? Lengyelországban már gyártják a forradalmi technológiájú napelemet

A kibocsátáscsökkentés és az orosz energiahordozóktól való függés leépítésének jegyében az EU 2030-ra 1 TW napenergiás kapacitást szeretne elérni, kereslet tehát bőven lesz a napelemekre. Nem lesz azonban könnyű az olcsó kínai termékekkel versenyezni. Ehhez először is ki kell használni a méretgazdaságosságból eredő előnyöket, vagyis a jelenlegieknél jóval nagyobb, legalább 15 GW-os, vertikálisan integrált gyárakat kell építeni, másodsorban pedig biztosítani kell, hogy a beruházók olcsó finanszírozáshoz jussanak. Guillaume Decaen, a Neoen fejlesztési igazgatója szerint ezek a permfeltételei annak a versenyképes európai gyártásnak, amely sikeresen szállhat szembe az állami hátszelet élvező kínai vállalatokkal.

Címlapkép: Oxford PV

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTEtZW5lcmdpYS0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdmlsbGFueWF0b3Nva2h1LW5vdi0xMzAweDYwMC0xLWVuZXJnaWEtMjAyNC0xMS0wOC5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.