Majdnem a nulláról állnak át full zöldenergiára

A Man-sziget sok szempontból furcsa hely Európában, amiről a legtöbben az évente itt megrendezett őrült, adrenalinfüggést és rendre halálos baleseteket is hozó motoros versennyel, a Man TT -vel kapcsolatban hallottak. Az 572 négyzetkilométeres (48 km hosszú, 13-24 km széles) földterület, amely az Ír-tengerben, Írországtól, Skóciától és Angliától egyenlő távolságra található, a napokban új oldaláról mutatkozott be. A kormány ugyanis bejelentette, hogy 2030-ig szén-dioxid-mentessé teszi a sziget villamos energia ellátását.

Elsőre mindez talán nem tűnik nagy vállalásnak, hiszen a 83 ezer fős, a brit koronafüggőség mellett gyakorlatilag önálló döntéshozói ön-kormányzási jogosítványokkal rendelkező sziget Magyarországon is csak éppen beférne a nagyobb városok közé. Ám azon érdemes elgondolkodni –  már, hogy ha e szinten vállalunk némi összehasonlítást -, hogy ha a hír úgy szólna, hogy egy Szombathely és Székesfehérvár közötti méretű városunk tett efféle bejelentést, akkor szinte biztosan a címlapokra kerülne.

A friss, man-szigeti vállaláshoz azonban az is hozzátartozik, hogy e kérdéskörrel eddig szinte nem is foglalkoztak, így a most bejelentett tervek máris felérnek a saját árnyékuk átugrásával. Márpedig a hivatalos (igaz, nem teljesen friss) megújuló energia statisztikája szerint a sziget jócskán a mögött a Magyarország mögött is kullog, amely a napelem-boomja ellenére is az európai rangsor szerényebb vállalását teljesítői közé tartozik. A Man-sziget a magyarországi (2020-ban hivatalosan lejelentett) 13,9 százalékos részarányhoz képest az 1 százalék körüli megújuló energia részarány értéket tudta elérni a teljes hazai energiafogyasztásán belül.

Ezen azonban most drasztikusan változtatnak.

A döntésnek persze előzményei is voltak; tavaly ősszel pedig már odáig „fajult a dolog”, hogy az itt dolgozó cégek nyomás alá helyezték a kormányt, mondván: nemzetközi üzleteket fognak elveszíteni amiatt, ha az nem készíti el és nem hirdeti meg a megújuló energiával kapcsolatos politikáját. 2022 októberében ez a vízió még úgy nézett ki, hogy a kiindulópontot a 2023-ban betiltott egyszer használatos műanyagok jelentik, de innen ugrik fel a rendszer évek alatt oda, hogy a 2050-es full nettó zéró szint a szigeten mindent beleértve is reálissá váljék. Ennek egy fél éve még az volt azt egyik fontos lépcsőfoka, hogy a cégek olyan menetrendet kértek, amivel 2035-re az áramszükségletek 75 százalékát zöldenergiára lehet átállítani. Most pedig 2030 és 100 százalék a kormányzati cél.

A „hirtelen jött felfordulásban” minden bizonnyal szerepet játszott az európai energiaválság, az ukrán háború itt is érezhető hatásai és annak felismerése is, hogy az energiabiztonsági kritériumoknak önerőből legalább a nagy része elérhető, és ez gazdasági értelemben is biztonságot teremt a szigetlakók számára. A Man-sziget jellemzően import földgázra épített áramtermelői rendszert működtet – az utóbbi két évben elszállt piaci gázárak így mindenre hatással voltak.

Otthoni energiatárolás Európában: átléptük a 3 GWh-t

Mondhatjuk, hogy „a kormány még időben kapcsolt”, mert január végén már lehetőség volt benyújtani az első terveket a Man sziget első napelem farmjára, amely az elképzelések szerint 84 hektárnyi területen nyolcezer család áramszükségletét fogja tudni megtermelni úgy, hogy a napelemes rendszerhez jelentős méretű és kapacitású akkumulátoros tárlórendszert is beterveznek. Ehhez adódik hozzá a kormány napokban tett bejelentése, mely szerint megkapták a Miniszterek Tanácsának jóváhagyását is azokhoz a projektjeihez, amelyekkel 2026-ig 30 MW villamos energiát állítanak majd elő szárazföldi szél-, illetve napenergiából. Aztán mennek tovább, és már meg sem állnának a 2030-as áramszektori dekarbonizációig.

„A nap és a szél erejének hasznosítása azt jelenti, hogy felhasználhatjuk szigetünk természeti erőforrásait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, miközben a Man-szigetet kevésbé függővé tesszük az importált fosszilis tüzelőanyagoktól” – közölte a sziget lakosságával Alfred Cannan, MHK kormányfő. Hozzátette, hogy bár a határidő miatt a cél ambíciózusnak tűnik, „de ezt el kell érnünk, ha ki akarjuk venni a részünket a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemből„.

A napelemes rendszereket a sziget köztulajdonban lévő területeire, parkolókba és kormányzati épületekre tervezik, a szélturbinákat pedig olyan – szintén köztulajdonban lévő – területekre, ahol a legnagyobb mennyiségű szélhozam valószínűsíthető.

A hosszútávú energiatárolás lehet az évtized nagy üzlete

Címlapkép: Man-szigeteki látkép (forrás: Manchester Airport)

Szabó M. István