PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Ha máshonnan nem, a filmekből mindannyiunk számára ismerős lehet a rendezett megjelenésű amerikai kertvárosok látképe. Szépen gondozott gyep, formára nyírt sövények, kicsit eltérő, de mégis nagyon hasonló házak. Az összkép egyszerre harmonikus és művi. A jelenség hátterében a Homeowner Association (HOA) nevű szervezetek állnak. A kifejezést szó szerint háztulajdonosok szövetségének fordíthatnánk, és a mi társasházaink, illetve lakásszövetkezeteink észak-amerikai megfelelői. Nagy különbséget jelent azonban a magyarországi gyakorlathoz képest, hogy odaát gyakran a családi házak is ilyen szövetségekbe tömörülnek. A legfrissebb statisztikák szerint az összes amerikai családi ház fele (kb. 40 millió), az új építésűeknek pedig közel a kétharmada valamelyik HOA-hoz tartozik. A grafikon azt mutatja, hogy az új építésű családi házak hány százaléka része egy háztulajdonosi szövetségnek. Amikor egy ingatlanfejlesztő megvásárol egy nagyobb földterületet, hogy ott lakóparkot létesítsen, ezzel együtt gyakran létrehoz egy HOA-t is, melynek az irányítását átadja a lakóknak, amint a házak egy bizonyos százalékát értékesítette. Bár a tagság olykor önkéntes lehet, az a legtöbb esetben kötelező az ingatlantulajdonos számára. Amint valaki megvásárolja az ingatlant a lakóparkon belül, automatikusan a HOA tagjává válik, és köteles fizetni a különféle díjakat, valamint betartani a szabályokat. Na de mire jó egy ilyen szövetség? A sokszor kisebb vagyonnak megfelelő éves díjért cserébe különféle szolgáltatásokat biztosít a lakók számára. Karban tartja a közterületeket és az infrastruktúrát, parkolókat és közösségi tereket tart fenn (pl. játszótér, medence, teniszpálya, focipálya), a menőbb helyeken pedig akár biztonsági szolgáltatásokról is gondoskodik (pl. gated community – olyan lakóközösség, amely mindig ellenőrzött bejárattal rendelkezik, és amelyet zárt falak, kerítések vesznek körbe). És általában arra is ügyel, hogy a lakónegyed látképe rendezett és esztétikus legyen – bármit is jelentsen ez, elvégre a szépség szubjektív fogalom. Az erre vonatkozó előírásokat a szervezet alapszabálya és más rendelkezései tartalmazzák, amelyek végrehajtásáról többnyire egy választott bizottság gondoskodik. Sok helyen előzetes jóváhagyás szükséges az épületfelújításokhoz, egyes HOA-k korlátozhatják az előkertben elültethető növények számát, a házak külső festésének színét vagy a postaláda magasságát. Ha egy lakó megszegi a szabályokat, a következmények súlyosak lehetnek. A szövetség a szabályok be nem tartásáért büntetést szabhat ki, beleértve a kiváltságok felfüggesztését, illetve a bírságot, és végső soron akár bírósági végrehajtást is kezdeményezhet. Hogyan lehetséges, hogy a szabadság és a korlátlan lehetőségek hazájában ilyen szinten beleszólnak a magántulajdon használatába? Az elv egyszerű: mindenki a saját akaratából írja alá a szerződést – ha nem tetszenek a feltételek, nem kötelező azon a környéken házat venni. Persze ez a hozzáállás némileg cinikus, hiszen a legtöbb új építésű ház valamelyik HOA-hoz tartozik (lásd még: nem kötelező használni a Facebookot, YouTube-ot, stb., ha nem tetszenek a feltételei). A szövetségek gyakran kiemelt hangsúlyt helyeznek a lakónegyed egységes és esztétikus megjelenésének megőrzésére. Ezekben a közösségekben sajnálatos módon még mindig sok olyan ember akad, aki a napelemek látványát zavarónak találja, esetleg politikai-ideológiai okokból ellenzi a zöld átállást, ezért gyakori jelenség, hogy egy-egy HOA szigorúan korlátozza, vagy egyenesen megtiltja a telepítésüket. Itt több millió olyan háztartásról van szó, amelyek lakói a ház megvásárlásakor esetleg még nem is gondolták, hogy valaha napelemet akarnak majd telepíteni, és utólag döbbennek rá, hogy nincs rá lehetőségük. Ez a fajta hozzáállás a szövetségek részéről komolyan hátráltatja a napenergia hasznosításának terjedését az Egyesült Államokban, és mivel a világ egyik legnagyobb országáról van szó, a probléma hatásai globálisan is érzékelhetőek. Az amerikai (rém)álom A Quora.com-on egy felhasználó a következőket írta: „Mint egykori HOA menedzser, soha nem élnék egy ilyenben, mert a testület mindig vonz egy vagy két őrültet, akiknek korábban soha nem volt hatalmuk, és most szabályozhatják valaki más életmódját. Pereket indítanak, zaklatják és zavarják a többi lakót, olyan rombolást okoznak, hogy az emberek inkább elköltöznek, hogy nyugalomra leljenek. Szóval nem éri meg!” Persze ez csak egy vélemény a sok közül, nem mindenki látja így, de a hozzászólás jól rávilágít a problémára. Mit tehet a tulajdonos egy ilyen helyzetben? Nekiállhat edukálni és meggyőzni a szomszédait, hogy változtassák meg a szabályzatokat. Ez sokszor eredményre vezet, sokszor viszont nem. Szerencsére azonban nemcsak a háztulajdonosok tömörülhetnek szövetségekbe, hanem a napelemes iparág és a napelemet telepíteni óhajtó polgárok is. Amikor a lobbi az emberek érdekeit szolgálja. Kép: Solar United Neighbors Ezeknek a lobbiszervezeteknek egyre több államban sikerül elérniük olyan jogszabályok elfogadását, amelyek megvonják a HOA-któl azt a jogot, hogy kényük-kedvük szerint megtiltsák tagjaik számára a napelemek telepítését. A törvény ugyanakkor sok esetben továbbra is lehetővé teszi számukra ésszerű korlátozások alkalmazását, amennyiben az nem csökkenti jelentősen a napelemek várható hozamát és nem drágítja meg túlságosan a beruházást. A tavalyi évben már 29 államban és Washington DC-ben volt hatályban a napenergiához való hozzáférést biztosító törvény, ezek közé tartozik például Kalifornia, Texas és Florida. Idén júniusban Michigan is csatlakozott a körhöz, ahol az új jogszabály csak bizonyos esetekben teszi lehetővé a szövetség számára, hogy megtiltsák tagjaiknak a napelemek telepítését. Ezek a következők: ha a panelek több mint 6 hüvelykkel nyúlnak túl a tető szélén; ha a panelek nem igazodnak a tető lejtéséhez, a felső élük nem párhuzamos a tető vonalával; ha a panelek kerete, tartókonzolja, látható vezetéke vagy vezetékezése nem a piacon általánosan kapható ezüst, bronz vagy fekete tónusú; ha a talajra telepített rendszer magasabb lenne, mint a kerítés; ha bírósági ítélet mondja ki, hogy jogszabályba ütközik a telepítés; Minden más esetben 30 napon belül kötelesek helyt adni a lakók kérelmének. A szabályozás általában máshol is ehhez hasonlóan működik, persze államonként kisebb-nagyobb eltérések előfordulnak. Bár a jogszabályok egyre több amerikai számára garantálják a napenergia hasznosításának jogát, még mindig számos olyan állam akad – és közülük néhány kiváló napos adottságokkal rendelkezik, mint pl. Georgia vagy Dél-Karolina –, ahol a tulajdonosok ki vannak szolgáltatva a lakóközösségük jóindulatának. Nehezen érthető, hogy a 21. században egy fejlett nyugati országban miért kell lobbizni ahhoz, hogy valaki napelemet telepíthessen a saját házára. Szerencse, hogy lassan, de biztosan kezd felülkerekedni a józan ész, és leomlanak ezek a semmilyen racionális célt nem szolgáló akadályok. Címlapkép: Unsplash PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92b2x0aWUtZW5lcmdpYS0yMDI0LTA5LTAyLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdm9sdGllLWVuZXJnaWEtMjAyNC0wOS0wMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
