Csak a fantáziánk szabhat határt, hogy hova telepítsünk napelemet

A napenergia áramtermelés célú felhasználásának leggyakrabban hangoztatott kritikája, hogy a napelemek sok helyet foglalnak, s ezáltal értékes területeket vesznek el, gyakran a mezőgazdaság elől. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy nincs elég háztető ahhoz, hogy azokat napelemmel beborítva, elegendő mennyiségű villamos áramot tudjunk előállítani, ráadásul az épületekre való telepítés tájkép-és örökségvédelmi okokból amúgy sem megengedett a legtöbb esetben. Viszont ha egy kicsit kitekintünk a határainkon túlra, olyan triviális megoldásokat látunk a napelemek elhelyezését illetően, hogy nem győzünk a fejünkhöz kapni: ez nekünk miért nem jutott eszünkbe? Nos, lehet, hogy eszünkbe jutott, de valamiért mégsem kapkodunk a kreatívabbnál kreatívabb ötletekért. Pedig érdemes lenne körülnéznünk, hogy mekkora olyan terület, vagy felület van a környezetünkben, melyet semmire sem használunk, tehát senkit sem zavarna ott egy napelem.

Legújabban Hollandia gondolt egy merészet, és jelentette be új projektjét, miszerint az Uden melletti A50-es autópálya mentén fognak felhúzni egy 2 kilométer hosszú zajvédő falat, melynek egy 400 méteres szakasza egyben áramtermelésre is képes lesz a rátelepített napelemcelláknak köszönhetően. Az így kapott árammennyiség nagyjából 40-60 háztartás szükségleteit tudja majd kielégíteni. Ez az akció egyébként megoldást jelent a vandalizmus problémájára is, hiszen a üvegből készült védőfal, amelybe a napelemek lesznek integrálva, graffiti-biztosra készül. A projekt megvalósítása 2018 elején indul, és várhatóan még ugyanabban az évben hálózatra csatolják a napelemeket.

Az autópályák melletti zajvédő falra telepített napelemek ötlete egyébként nem butaság, tekintve, hogy csak Hollandiában 1250 km ilyen fal van felépítve. De a közlekedési infrastruktúrába, valamint épületállományba való illesztés példájára számos másik eset is említhető:

Londonban található a világ legnagyobb, napelemekkel beborított hídja, mely a szomszédos Blackfriars vasútállomás energiaszükségleteinek felét fedezi. A híd tetején 4400 napelemtábla került telepítésre 2014-ben. A brit főváros hídjának esete azért is tanulságos példa hazánk számára is, mert egy 130 éves műemlék praktikusan megoldott felújításáról van szó.

A londoni Blackfriars híd látványterve, Forrás: Huffpost

A Párizs és Amszterdam közötti vasúti vonalon, Antwerpen közelében található egy körülbelül három és fél kilométer hosszú alagút, mely a közlekedő vonatokat hivatott megvédeni az esetlegesen kidőlő fáktól a szomszédos erdőben. Erre az alagútra szereltek fel 16 000 napelemtáblát, mely az antwerpeni állomás áramszükségletét segít biztosítani 2012 óta.

Az Antwerpen melletti napelemes alagút, Forrás: Infrabel

De az Electrek cikkében is olvashatunk igencsak ötletes megoldásokról:

• Hollandiában bicikliutakat borítottak be napelemmel;
• Japánban napelemek alatt termesztenek gombát, biztosítva számukra a szükséges árnyékot;
• Kínában pedig egy egész halászterületet fedtek be 200 MW-nyi napelemmel;
• valamint egyre gyakoribbak a fedett parkolók tetejére telepített napelemtáblák, így egyrészt az autók is védve vannak a naptól, esőtől, és viharoktól, másrészt az elektromos járművek töltése is lehetséges a Napból érkező energiával áram formájában.

Napelemmel fedett parkoló, Forrás: Blue Oak Energy

És a példák sora nem ér véget, hiszen aki napelemet akar telepíteni, az biztosan fog helyet is találni neki. Ez idáig az egyetlen hátulütőt a pénzbeli megtérülés jelentette, s mondhatnánk, hogy ezen beruházások mindegyike akkora költség, amit Magyarországon nem lehetne finanszírozni, és veszteséges is lenne. Viszont a napelem technológiájának jelenlegi sebességű fejlődése, és árának zuhanása mellett a jövőben ez sem lehet kifogás.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.