Felesleges betiltani a hagyományos autókat

Sorra jelennek meg dátumok a hagyományos autók értékesítésének betiltásáról. 2030, 2035, 2040, melyik ország kormánya mennyire akar radikális lenni a kérdésben. Könnyen lehet azonban, hogy mire ezek a nem is túlságosan távoli dátumok elérkeznek, nem is lesz releváns a kérdés.

2020 szeptemberében a norvég személyautó értékesítésnek mindössze 5%-át tették ki a dízel, 6,1%-át a benzines és 7,3%-át a hibrid modellek. Ezt összeadva csupán az új autók 18,4%-a nem tölthető. A konnektoros hibridek aránya sem sokkal magasabb: 20,1%-ot hasítottak a PHEV-ek a tortából. A tisztán elektromos akkumulátoros autóknak pedig már nem csak egy szelet, hanem a torta nagyobbik fele jutott: 61,5% a BEV modellek piaci részesedése.

2013-ban a nulla közelében volt az elektromos autó eladások aránya, 2018-ra elérte az 50%-ot, 2020 őszére pedig meghaladta a 80%-ot. Ehhez nem volt szükség a hagyományos autók betiltására, csupán egy megfelelő ösztönző rendszerre. Norvégiában az állami támogatás is jelentős, ugyanis az elektromos autók eladása áfa-mentes, és mellette extra büntető adót vetettek ki a környezetszennyező modellekre, így egy elektromos autó olcsóbb, mint a hagyományos erőforrással szerelt változata.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.