Mekkora arányban fedezhetjük saját napelemeinkkel a villanyautónk töltését?

Bár a nyilvános töltőoszlopok száma országszerte igen dinamikusan bővül, aki megteheti, azért mégis többnyire inkább az otthoni töltést preferálja. Az autó saját napelemes rendszerről való töltése amellett, hogy a leggazdaságosabb és a legkörnyezettudatosabb töltési mód, a függetlenség érzését is megadja, hiszen történjen bármi, a nap energiája mindig rendelkezésünkre fog állni.

Magyarországon a szaldós elszámolás miatt pusztán pénzügyi szempontból nézve tulajdonképpen mindegy is, hogy fizikailag a napelemeinkből származik-e az autóban felhasznált áram, vagy a hálózatból. A szaldós rendszer azonban nem marad örökké velünk, és az energiafüggetlenségünk, vagy a környezettudatosságunk szempontjából sem mindegy, hogy az autózásra felhasznált energiánk milyen arányban származik a tetőnkön lévő panelekből.

A német EUPD Research készített egy tanulmányt, amely ezt a kérdést vizsgálta, és bár a németországi viszonyokat nem lehet egy az egyben átültetni Magyarországra, azért az eredményei számunkra is érdekesek lehetnek.

A tanulmány keretében 500 olyan német villanyautóst kérdeztek meg a töltési preferenciájukról, akik családi házban élnek. A válaszadók 74%-a számára az otthoni töltés áll az első helyen, 9%-uk a benzinkutakhoz hasonló városi vagy országúti töltőállomásokat kedveli, 6%-uk bevásárlás közben szeret tölteni, csupán 3% válaszolta azt, hogy a munkahelyi töltést részesíti előnyben, a többieknek pedig nincs egyértelmű preferenciájuk.

A tanulmányban alapul vett hipotetikus felhasználó villanyautója minden munkanapon délután 5 órától, illetve minden szombat délután és vasárnap délelőtt a töltőre volt csatlakoztatva, majd kiszámolták, hogy ez alapján mekkora önellátási arány várható különböző méretű napelemes rendszerek, és adott éves futásteljesítmény mellett.

Ezzel a töltési profillal, és évi 14 ezer km-es futásteljesítménnyel (azaz 2500 kWh energia töltési célú felhasználásával) egy 7 kWp-os napelemes rendszer 39%-ban képes közvetlenül fedezni az autó energiafelhasználását, amennyiben pedig egy 7 kWh-s energiatároló is tartozik a rendszerhez, az önellátás aránya már 81%-ra nő. Ehhez tudnunk kell, hogy Németországban az újonnan telepített napelemes rendszerek körülbelül kétharmada-háromnegyede akkumulátorral együtt kerül kiépítésre, így ott az akkumulátor figyelembevételének is van relevanciája.

Az alábbi grafikonon a sötétzöld szín jelöli a napelemes termelés közvetlen felhasználásának arányát, a világos zöld az akkumulátorból felhasznált, míg a szürke a hálózatról vásárolt áram arányát mutatja. A kék vonal az adott konfiguráció mellett elérhető fajlagos árat mutatja a jobboldali tengelyen a 31,9 centes lakossági áramárhoz képest.

A tanulmány készítői azt is kiszámolták, hogy egy évi mindössze 5000 km-t közlekedő villanyautó esetében a 80%-os önellátási arányhoz 6 kWp-os napelemes rendszerre és 6kWh-s akkumulátorra van szükség, míg 30 ezer km éves futás esetében már 12 kWp/12 kWh-ra. Az alábbi táblázat részletesebben is bemutatja, hogy a 3 különböző éves futásteljesítményű autó esetében mekkora fokú önellátás érhető el bizonyos napelemes-akkus konfigurációk mellett.

Németországban a magasabb lakossági áramárak, és a bruttó elszámolás miatt a nagyobb mértékű saját felhasználás megtakarítást jelenthet a villanyautósoknak, akik egyre többen vannak, hiszen lassan már minden negyedik új autó konnektorról tölthető.

Németország: tíz eladott autóból egy már tisztán elektromos

Címlapkép: Tesla

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.