8 éves 24 kWh-s Nissan LEAF hatótáv teszt

Mindenki által ismert dolog, hogy az akkumulátorok nem örökéletűek. Idővel veszítenek az energiatároló képességükből, és néhány év után használhatatlanná válnak. Ezt gyakorlatilag azóta tapasztaljuk, hogy akkumulátorokat használunk az eszközeinkben. Ilyen körülmények között teljesen jogos kérdés az, hogy a sok millió forintért megvett villanyautókban vajon hány évente kell majd akkumulátorcsomagot cserélni. Az akku az elektromos járművek legdrágább részegysége, brutális értékvesztést eredményezne, ha néhány évente több millió forintért kellene akkut cserélni bennük.

Évekig hallgattuk a pesszimistákat, hogy az elektromos autók nem jók semmire, hiszen 3 évente akkumulátort kell bennük cserélni, ami nem csak óriási költséget, de jelentős környezetszennyezést is jelent. Az optimisták erre azzal kontráztak, hogy amikor az akku tönkremegy az autójukban, majd vesznek olcsóbb, utángyártott pakkot, hiszen addigra a kínai ipar ezekre is kínál majd alternatívát. A helyzeten az sem segít, hogy egyes autógyártók a saját környezetszennyezési kalkulációjukban is 150 ezer km-enként cserélendő akkumulátorral számolnak. Igazából nem lehet senkit sem hibáztatni, hiszen az elektronikai eszközeinkben ahhoz szoktunk hozzá, hogy ha azokat 3-4 éven túl is használni szeretnénk, akkor azokban jó eséllyel akkut kell majd cserélni, de a hagyományos autókban már több mint egy évszázada használt 12 V-os akkuk is csak ritkán bírják 5 évnél tovább.

A fenti sorok, illetve e cikk címe is azt sugallja, hogy aki 3-4-5 éves csereperiódusra gondol, az valószínűleg téved. A mai modern villanyautók lítium-ion akkumulátorai az esetek döntő többségében (ha nem volt gyártási hibás valamelyik cella) jóval többet kibír, mint az elektronikai eszközeink hasonló technológiával készülő, de jóval olcsóbb akkujai. De akkor mennyi is az annyi? Amikor ezt a kérdést megkapom, akkor csak annyit szoktam mondani, hogy még nem tudjuk. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre egyelőre ez az egyetlen helyes válasz. Az első ilyen autókat nagyjából 10 éve dobták piacra, de az autók döntő többsége 2013 után készült, tehát tömegével még csak most érik el a 8 éves kort. Tömeges akkucserékről nem lehet hallani, úgy egyelőre annyit lehet biztosan kijelenteni, hogy 8 évig biztosan kitart a technika.

Hogy mi minden befolyásolja egy akku állapotromlásának sebességét, abba most nem mennék bele, de az jól látszik, hogy nem annyira a használat (megtett km-ek, töltések száma), mint inkább a kor lesz az akkuk ellensége. A taxiként vagy sofőrös autóként használt járművek rövid idő alatt az átlagos használat sokszorosát teljesítik, de az akkumulátoruk nem romlik ezzel egyenesen arányos mértékben.

Meg szabad-e venni egy 8 éves Nissan Leafet?

A hosszúra nyúlt bevezető után inkább térjünk a mostani cikk tárgyára. A Villanyautosok.hu rendszeres olvasói tudhatják, hogy 2014-ben én egy 24 kWh-s Nissan Leaffel ugrottam fejest az elektromobilitás által kínált ismeretlenbe. A 2013-ban gyártott modell élete első évében bemutató illetve tesztautóként 11 ezer km-t teljesített mielőtt hozzám került, majd bennünket 3 év alatt ~77 ezer km-en szolgált. Nem sokkal azelőtt, hogy eladtam volna, mentem vele a Dél-Alföldön egy kört, hogy megnézzem, hogy az akkor ~82%-os akkus autó városi közlekedés (~50 km/h-s tempó) mellett kb. hány km-t tud megtenni. Hódmezővásárhelyről elindulva vidéki utakon kerülővel mentem Szolnokra, ahol még egy kicsit körözve 196 km-t sikerült megtenni az akku teljes lemerüléséig. Az autót eladtam, és nem is számítottam rá, hogy valaha újra lesz lehetőségem beleülni.

De az élet máshogy hozta. Az autó ugyanis nem került ki a tágabb ismeretségi körből, így 4 évvel az eredeti teszt után most lehetőségünk nyílt újra letesztelni ugyanezen az útvonalon. Péntek éjjel Hódmezővásárhelyen töltőre tettem az autót, majd szombat reggel fél 8 körül elindultam Tótkomlós, Csorvás, Kondoros, Gyomaendrőd és Mezőtúr érintésével Szolnokra. Az út nagyjából 170 km. Az idő szépnek ígérkezett, de a 23-25 °C-os külső hőmérséklet mellett délelőtt még épp nem volt szükség légkondira, így minden adott volt, hogy a 4 évvel ezelőttihez hasonló körülmények között tesztelhessük az autót.

Ha az akku degradációját és a 4 évvel ezelőtti eredményt nézzük, akkor a hatótáv most nagyjából 172 km kellene legyen, amivel épp teljesíthető a 170 km-es út. Ami az első pillanattól ellenem szólt, az az autón lévő négy évszakos (futózott) gumi, ami szinte biztosan megemeli a fogyasztást egy picit, így eleve necces befutóra számítottam.

Teljesen feltöltött állapotban a LeafSpy szerint az akkumulátor 16 kWh energiát képes eltárolni, ami a 72,77%-os állapotot is figyelembe véve azt jelenti, hogy újkorában 22 kWh lehetett az akku maximális nettó kapacitása. Azt korábbi tapasztalatból tudtam, hogy az utolsó 0,4 kWh nem kiautózható, így újkorában 21,6, most 15,6 kWh-val lehet számolni. Ha tehát 9,1 kWh/100 km alatt marad a fogyasztás, akkor nem lesz gond a 170 km-es hatótávval.

Az autó hatótávot tippelő algoritmusa természetesen nem ehhez a tempóhoz van szokva, így teljesen feltöltve csak 133 km-es hatótávot tippelt, ami az előző esti 250 km-es út után kimondottan jó érték. Az 50 km-es sebességnek hála az első 30 km-en ez nem is csökkent jelentősen, így 80%-nál is még 131 km-t jósolt. A már megtett és a még szerinte megtehető táv így 160 km fölé kúszott, de az emelkedés nem állt meg. Az (egyik) legnagyobb elméleti hatótáv 165 km (65 megtett és 100 megtehető) volt 60%-os töltöttségnél, de a 170 km-t nem tudtam elérni.

Még csak 79 km-nél jártam amikor Csorvás és Kondoros között az akku töltöttsége elérte az 50%-ot. A tippelőóra szintén 79 km-es hatótávot jósolt, ami egyértelművé tette, hogy ez ma nem lesz meg. De ez akkor ott nem ért sokként, mert a körülményekből lehetett már sejteni. Eleredt ugyanis az eső, ami nem volt ugyan intenzív, és sokáig sem tartott, de kellően nagy területen árasztotta el vízzel az utakat ahhoz, hogy több tíz km-en keresztül megnövekedjen néhány százalékkal az autó fogyasztása. Az eső előtt 8,9 kWh/100 km-es fogyasztással tudtam haladni, de ez hamar felment 9,5 kWh/100 km-re, és amíg száraz aszfaltra nem értem, nem is esett vissza. Ez a 6,7%-os a mindennapokban semmi gondot nem okoz, de amikor koppra ki van számolva az utolsó wattóra is, akkor 6% gigantikus ugrásnak érződik.

4 évvel ezelőtt ezen a környéken egyetlen töltő sem volt, úgyhogy ha akartam volna sem tudtam volna úgy tervezni az útvonalat, hogy abban legyenek biztonsági töltési helyszínek. Egyébként fel sem merült bennem, hogy a 170 km-t az akkori autó nem tudja megtenni, és mint láttuk, bőven túl is teljesítette ezt a távot.

Az elektromobilitásban 4 év azonban óriási idő. Az útvonal mentén három helyen is van már AC töltő, de picit módosítva a nyomvonalon talán tucatnyi töltőt is lehetne érinteni a Dél-Alföldön. Persze én ezeket a mostani út előtt sem néztem meg, így csak most, a cikk írásakor szembesültem azzal, hogy Tótkomlóson és Kondoroson is üzemel már egy-egy AC oszlop 2-2 csatlakozóval. Arra korábban emlékeztem, hogy Mezőtúrra telepített a Mobiliti egy AC oszlopot, úgyhogy a néhány perces rátöltéshez ezt a töltőt választottam.

Egy félbeszakadt FB élő bejelentkezéssel és egy gyors üdítővásárlással el is ment fél óra, úgyhogy mire visszaértem az autóhoz már 10%-kal volt több energiám, mint amikor érkeztem (ennek a Leafnek a fedélzeti töltője még csak 3,6 kW-os). 59 km-re jósolt hatótáv már bőségesen elegendő volt a szolnoki cél eléréséhez. Az eredetileg betöltött energia nagyjából 160-162 km-nél fogyott volna el.

Idő Akku Kiírt
hatótáv
Megtett
út
Elérhető
energia
Cellafesz.
szórás
Kiírt
fogyasztás
07:22 100% 133 km 16,0 kWh 22 mV
07:50 89% 131 km 14 km 14,3 kWh 14 mV
08:10 80% 131 km 30 km 13,4 kWh 16 mV 9,2 kWh*
08:34 70% 119 km 47 km 11,2 kWh 15 mV 9,0 kWh*
09:00 60% 100 km 65 km 9,6 kWh 15 mV 8,9 kWh*
09:25 50% 79 km 79 km 8,1 kWh 13 mV 9,2 kWh*
09:54 39% 60 km 96 km 6,3 kWh
10:13 30% 52 km 108 km 5,0 kWh 19 mV 9,5 kWh*
10:35 23% 44 km 124 km 3,8 kWh 20 mV 9,3 kWh*
11:10 33% 59 km 124 km 5,3 kWh
11:58 12% 160 km 2,1 kWh
12:14 6% 170 km 1,1 kWh 87 mV

* kWh/100 km (helyhiány miatt rövidítve)

A fenti táblázatból látszik, hogy óvatosan hajtva a Nissan Leaf is tud nagyon takarékos lenni, és hogy még 23%-nál is nagyon együtt vannak a cellák (a legalacsonyabb és legmagasabb feszültségi szint között mindössze 20 mV a különbség. Ráadásul ez az érték 6%-ra merített akkunál sem éri el a 100 mV-ot. Ez egy 140 ezret futott, 8 éves autónál nagyon jó érték.

Ahogy azt korábban is sejtettük, a jól menedzselt lítium-ion akkumulátor az öregedés során veszít ugyan a kapacitásából, de nem válik használhatatlanná. Így az idősödő elektromos autók továbbra is használhatók, csak kisebb lesz a hatótávjuk. Egy átlagos módon használt 8 éves autóban tehát még mindig nem kell akkut cserélni. Hogy meddig fogja még bírni, azt továbbra sem lehet biztosan megmondani, de ha nem törik össze, akkor szerintem még 8 év múlva is az utakon lesz.

8 évesen, 143 ezer km-rel és mindössze 9 pálcikával városi használatban 143 km-t mond, amit ideális körülmények között tud is.

Egy bizonyos szintnél számítani lehet majd arra, hogy csökken az autó villámtöltési teljesítménye, és megnő a töltési idő, de ilyet most még nem tapasztaltunk. Minden egyes töltésnél 40 kW fölé ment a teljesítmény, így villámgyorsan 15-25 perc alatt elérte a 80%-os töltöttségi szintet.

Az akku öregedésénél egyébként némi lassulás figyelhető meg. 4 éves korában az autó 82-83%-os állapotú volt, tehát az első 4 évben 17-18%-ot romlott, a második 4 évben 72-73%-ra, vagyis csak 10%-kal csökkent az eredeti szinthez mérten az akku energiatároló képessége.

Persze az autó is kevesebbet fut egy kicsit, mint az első négy évben futott. Én 88 ezer km-rel adtam el, tehát az első négy évben átlagosan 22 ezer km-t ment, míg a második etapban csak 54 ezer km-t, vagyis éves átlagban 13,5 km-t kellett megtennie. Még érdekesebb a dolog, ha azt is hozzátesszük, hogy az utánam következő tulajdonos inkább 15-16 ezer km-eket ment évente, míg az autó jelenlegi gazdája annyira rövid utakra használja, amik mellett hetente egyszer bőven elég tölteni a Leafet.

Nagyon jól látszik tehát az a tendencia, hogy ahogy a korral csökken egy villanyautó hatótávja, úgy kerül olyan tulajdonosokhoz, akiknek az a hatótáv még megfelelő. Senki sem akar rákölteni milliókat, hogy egy öregedő autónak újra eredeti (vagy annál nagyobb) hatótávja legyen, inkább eladja az autót valaki olyannak, akinek ez a hatótáv még megfelelő a mindennapokban, és azokat a milliókat az így kapott pénzhez hozzácsapva újabb, nagyobb akkus autót vesz.

Rövid pórázos autó?

A fentebb leírtakból könnyen azt a téves következtetést lehet levonni, hogy ezek a korosodó villanyautók csak rövid távra a városokba jók. Tény, hogy ott érzik igazán jól magukat, és senkit sem biztatnék arra, hogy rendszeresen hosszabb távokra induljon ezekkel. De ma már olyan sűrű a magyarországi töltőhálózat (persze lehetne, és lesz is sűrűbb), hogy évente néhány alkalommal akár 200-400 km-es utak is bevállalhatók velük.

A fenti teszthez Miskolcról kellett Hódmezővásárhelyre vinnem az autót, és legnagyobb meglepetésemre semmi komplikációval nem találkoztam. A mezőkövesdi töltésnél egy kényelmes mosdólátogatás és üdítővásárlás fért bele a töltési időbe, de Szolnokon a gyorsétteremben ránk kellett várni, nem az autóra. Autópálya tempóval nem érdemes hajtani, mert a kicsi akkuval túl gyakran kellene megállni tölteni, és télen talán jobban oda kell figyelni a fogyasztásra, de nyáron a légkondi csak minimálisan emeli meg az autó energiaigényét.

Szolnokról az autót Szöcske vitte vissza Miskolcra Eger és Kazincbarcika érintésével (ez utóbbi helyen volt programja), és országúti tempóval légkondit is használva 120 km-re adódott az egy töltéssel megtehető hatótáv. Úgy érzem, hogy nagyon távol van még ez az autó a bontótól.

Költségek

Közhely már, hogy az elektromos meghajtás sokkal egyszerűbb, és sokkal tartósabb, mint a hagyományos, így jelentősen kisebb a szervizigénye is. De ez persze nem azt jelenti, hogy villanyautóval soha nem kell szervizbe menni, és nem kell rá költeni. Az első években  a kötelező szerviznek volt némi költsége, de ez így visszaemlékezve nem lépte túl a 100 ezres szintet.

A legnagyobb meghibásodása a hűtőrendszer kiegyenlítő tartályának repedése volt (ragasztásnál szétvált), amit ha nem garanciális lett volna az autó, akkor kb. 5 ezer forintból bármelyik műanyagosnál javítani lehetett volna. Így ugyan ingyen volt, de heteket kellett várni az alkatrészre. Az autó működőképes maradt, de a biztonság kedvéért inkább nem használtam. Ezen kívül a 12 V-os akkumulátor okozott még kellemetlen perceket azzal, hogy váratlanul többször is teljesen lemerült. A problémát valószínűleg valamelyik olyan komponens okozza, amelyik néha (teljesen véletlenszerűen) nem megy el készenléti módba az autó bezárása után, és 1-2 óra alatt képes teljesen lemeríteni a 12 V-os akkut (az interneten nézelődve az derült ki, hogy ez a 2013-as modellek egy részét érintő probléma). Sajnos a hibát azóta sem tudták megoldani, de az autó jelenlegi tulajdonosa még nem találkozott a jelenséggel, úgyhogy szerencsére nem gyakori.

Néhány ezer forintért vettem egy gyári kupakot az egyik első lengéscsillapító bekötési pontjára, ahova az ablaktörlő kar épp bevezeti a vizet, és emiatt rozsdásodott. A 2011-2012-es modellévben a kupak járt az autóhoz, 2013-tól ezt kispórolták, én inkább vettem egyet rá.

A második tulajdonos 35 ezer forintot költött egy klímacső cserére, 10 ezer forintot futómű alkatrészre, és a 12 V-os akkuprobléma miatt egy komolyabb, 50 ezer forintos savas ólomakkut vett az autóba (amit aztán nem adott tovább a következő tulajdonosnak).

A legpechesebb a harmadik (jelenlegi) tulajdonos volt, akinél nem sokkal a vásárlás után elromlott a hűtőrendszer szivattyúja, amit bontott alkatrészből 80 ezer forintért tudott javíttatni. Futómű alkatrészre ő is költött 18 ezer forintot, és megelőző karbantartás jelleggel a hajtóműben is kicseréltette az olajat 20 ezer forintért. Az autóról ő dobta el az eredeti nyári gumit (ami 1 évesen került rá, amikor én vettem), ami helyett ingyen sikerült megszerezni a másnál feleslegessé vált, futózott négy évszakos gumikat.

Az autó fenntartása tehát az első 8 év és 140 ezer km alatt nagyjából 300 ezer forintba került, amivel valószínűleg sokanszívesen kiegyeznének.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Antalóczy Tibor

A Villanyatosok.hu főszerkesztője, illetve a Villanyautósok Közösségének egyik alapító tagja, e-mobilitás szakértő. 2014 óta aktív elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.