Megépült Magyarország első piaci alapon működő naperőműve

A hollandiai székhelyű Photon Energy Group december 10-én kiadott sajtóközleményében jelentette be, hogy Tolna mellett a hálózatra kapcsolták a cégcsoport legújabb, 1,3 MW-os naperőművét, amelynek tervezése és kivitelezése is teljes egészében házon belül történt. A legújabb projektjükkel együtt a cégcsoport már 62 erőművet működtet az országban, amelyek összkapacitása meghaladja az 50 MW-ot.

A Tolna melletti naperőmű beüzemelése azonban történelmi mérföldkövet jelent: ez a Photon Energy és egyben Magyarország első olyan naperőműve, amely az állami támogatási rendszeren kívül működik, és a piacon fogja értékesíteni a termelését.

A beruházás 1 millió euróból épült meg (281 ezer Ft/kWp), és a cég által kibocsátott 55 millió eurós, 6,5%-os kamatozású zöld kötvényből megvalósult első befektetés.

A kétoldalú napelemeket, és egytengelyes napkövető rendszert alkalmazó erőmű várható éves termelése 2,1 GWh lesz, amit nem a kötelező átvételi rendszerben fognak értékesíteni, de még csak nem is egy hosszú távú áramvásárlási szerződéssel, ahol a vásárló gyakran hajlandó felárat fizetni a zöld energiáért, hanem az áramtőzsdén, az eladáskor aktuális piaci árak mellett. A magyar áramtőzsdén az utóbbi időben jellemzően 200 EUR/MWh környékén mozogtak az árak, ha ez így maradna még egy évig, a Photon Energy már az első évben 400 ezer eurós bevételt könyvelhetne el. Erre természetesen nincs garancia, de az jól látszik, hogy a jelenlegi magas energiaárak mennyire kedveznek a megújuló energiás projekteknek.

Kép: Photon Energy

Magyarországon 2003 óta létezik a kötelező átvételi rendszer, amelynek keretében kezdetben 25 Ft, majd később 32 Ft-ot fizettek egy kWh-ért a termelőnek, miközben a piaci ár jellemzően 15 Ft közelében mozgott. A megújuló erőművek által termelt áramot a MAVIR átvette, gondoskodott a kiegyenlítésről, az áramot szétosztotta a nagykereskedők és a szolgáltatók között, akik kifizették érte a támogatott árat, a végső költségeket pedig a nem lakossági fogyasztók viselték.

2017 óta az uniós jogszabályok változása miatt a KÁT rendszert felváltotta a METÁR, az ebben résztvevő erőműveknek saját maguknak kell értékesíteniük az energiát, de a mindenkori piaci árak helyett egy garantált átvételi árat kapnak, amelynek összegét versenyeztetési eljárás során állapítják meg (a legalacsonyabb ajánlatot tevők nyerik el a jogosultságot).

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eddig három tendert ír ki, amelyeket komoly verseny, és egyre alacsonyabb árak jellemeztek, az idei kiíráson már 16 Ft/kWh alatti árakat is láthattunk. Ez az árcsökkenés előre jelezte, hogy hamarosan megjelenhetnek az első olyan naperőművek az országban, amelyek a támogatási rendszeren kívül valósulnak meg. Erről írtunk részletesebben is az egyik tavalyi cikkünkben.

Metár tender: karnyújtásnyira a piaci alapú napenergiától

A jelenleg tapasztalható 70 Ft/kWh-s, vagy még magasabb tőzsdei árak mellett a METÁR tender győztesei fizethetnek az államnak – hiszen ők fix, jellemzően 20 Ft körüli árat kell, hogy kapjanak. Ha egy beruházó arra számít, hogy tartósan magasak maradnak az áramárak, akkor ennél jóval csábítóbb opció kimaradni tenderből, és helyette inkább közvetlenül a tőzsdén értékesíteni (már ha a Robin Hood adó mellett is kijön a matek, vagy az adó eltörlésére számít). Ez a lépés természetesen kockázatot rejt magában, hiszen mi van akkor, ha néhány év múlva visszaesnek az árak? Erre nyújthat megoldást, ha a termelő egy hosszú távú áramvásárlási szerződéssel fix áron leköti a termelését. A jövőben valószínűleg sok ilyen áramvásárlási szerződést fogunk még látni, ennek pedig egyenes következménye, hogy nem csupán annyi naperőmű fog épülni, amennyire az állam tendert ír ki, hanem jóval több. Ezért jelent fontos mérföldkövet a most átadott tolna megyei naperőmű.

Címlapkép: Photon Energy

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.