Gyakori kérdések a rezsinövelésről

A múlt héten beijesztett mindenkit a kormány, hogy 250 Ft/kWh lesz az elektromos energia ára a lakosság számára, amely közel 550%-os áremelés lett volna, a ma megjelent rendelet szerint azonban még duplájára sem emelkedik az áram ára. Az eddigi 37-38 forint helyett augusztus elsejétől 70,1 Ft/kWh lesz a piaci ár az átlagfogyasztás felett, amely csupán 84%-os áremelést jelent.

A gáz esetében durvább a helyzet, ott a jelenlegi bő 100 forintos köbméterenkénti ár 747 forintra emelkedik, amely még az ijesztő 250 forintos áramárnál is nagyobb mértékű, kb. 630%-os áremelés.

Rezsi-hátraarc: mutatjuk az új tarifákat

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet azonban nem csak az új árakat határozza meg, számos apró, de fontos kérdésre is választ ad. És ahogy ilyenkor lenni szokott, maradnak megválaszolatlan kérdések is. Ezek egy részét az MVM Next Gyakori kérdések oldala megválaszolta, másokra remélhetőleg a következő napokban majd választ kapunk az illetékesektől.

Villanyóránként, ügyfelenként vagy fogyasztási helyenként számítják az átlagfogyasztást?

A közlöny így fogalmaz: 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely), a többség számára azonban nem egyértelmű, hogy ez egy lakást vagy egy villanyórát jelent. Egy villanyóra szekrényben ugyanis lehet egymás mellett egy fogyasztóhoz tartozó A1, A2, B, H, Geo tarifás óra is. Az MVM Next oldala azonban egyértelművé teszi a kérdést, minden villanyórára külön-külön jár a 2523 kWh kedvezményes áron megvásárolható elektromos energia, azaz aki villanybojlerrel készíti a melegvizet, ahhoz külön kap 2523 kWh olcsó áramot.

forrás: ww.mvmnext.hu/

A garázsom, nyaralóm külön megkapja a kedvezményt?

Igen, amennyiben az külön mérőhellyel rendelkezik. A nyaralókra ez minden bizonnyal teljeseül. Egy családi ház udvarán álló garázs általában a ház villanyórájáról kapja az áramot, azonban a társasházak melletti garázssoron elhelyezkedő garázsok gyakran saját villanyórával rendelkeznek. Utóbbi esetben elektromosautó-töltésre a lakás fogyasztásától függetlenül is igénybe veheti a kedvezményes keretet. Természetesen nincs lehetőség a mérőhelyek között a kedvezmény átvitelére, így ha a nyaralómban csak 1000, a lakásomban 4000 kWh az éves fogyasztásom, a lakásban a 2523 kWh feletti részre már piaci árat kell fizetni.

Mi a helyzet a hőszivattyús fűtéssel?

Aki klímával vagy hőszivattyúval fűt, az alap díjszabás helyett választhat(ott) Geo vagy H tarifás mérőórát is. Számukra remek hír, hogy a Geo egyáltalán nem számít bele az átlagba, a H óra esetében pedig a fűtési időszakban nincs felső határ. Nyáron, amikor a H tarifás villanyórára fixen bekötött klímával hűteni szeretnénk, már nem jár korlátlanul olcsó áram.

Villanyautó tulajdonosoknak is duplán járhat a 2523 kWh?

A lakossági fogyasztók választhatnak az egy zónaidős A1 és a két zónaidős A2 tarifa között. Előbbi esetén a nap 24 órájában fix áron kapjuk az elektromos energiát, utóbbinál nappal drágábban, éjjel olcsóbban vételezhetünk. Az elektromosautó-tulajdonosok néhány éve kaptak egy kedvezményt, a forgalmi engedélyt bemutatva egymás mellé is felszereltethetik az A1 és A2 tarifás órákat, így éjjel anélkül tölthetik olcsóbban az elektromos autót, hogy nappal minden egyéb fogyasztásukért többet kellene fizetni, mint az A1 tarifa díjszabása.

Az 5 Ft/kWh árengedmény miatt nem sokan vállalták a szerződésmódosítást, esetleges mérőhely szabványosítást. Amennyiben az MVM Next fenti értelmezése helyes, és minden egyes mérőórára külön jár a 2523 kWh/év kedvezményes energia, akkor azonban már elgondolkoztató lehet a villanyautó tulajdonosok számára a második óra megrendelése. Persze egy új merőhely kiépítése különösen régi ingatlan esetében nagyon költséges is lehet. Akinek fiatal és nagy a villanyóra szekrénye, olcsón megúszhatja.

Az A1, A2 és B tarifás, vezérelt, éjszakai stb. néven emlegetett elektromos autó töltés kérdéskörét alábbi cikkünkben alaposan körbejártuk.

Szabad-e villanyautót tölteni „éjszakai” áramról?

Évente vagy havonta kell az átlag alatt maradnunk?

A szolgáltatók régen havonta leolvasták a mérőórákat, a munkaerő azonban drága, így jó ideje már éves, esetleg negyedéves leolvasást alkalmaznak. A lakossági fogyasztók egy része ezért havi átalányt fizet, így számukra ez a kérdés teljesen irreleváns. Sokan azonban havi diktálást választottak, amikor minden hónapban van egy néhány napos időablak, amikor be kell diktálnunk az aktuális óraállást. A szolgáltató persze évente egyszer ilyenkor is elvégzi a leolvasást, amely alapján korrigálják az esetlegesen tévesen diktált értékeket.

A közlöny szerint napi elszámolás vonatkozik az átlagfogyasztásra, tehát az egy évre megadott 2523 kWh elektromos energia vagy 1729 m³ gáz mennyiségeket el kell osztani 365 nappal, és minden hónapban annyit kapunk kedvezményes áron, ahány napos az adott hónap.

A havi diktálósok ráfizetnek?

A fenti szabály alapján a havonta diktáló fogyasztók csúnyán póruljárnának. Akik gázzal fűtenek, azoknak az elektromos energia fogyasztása viszonylag állandó lehet, bár egyre elterjedtebbek a légkondicinálók, melyek a nyári hónapok fogyasztását megnövelik.

A fűtésre felhasznált energiát – akár gáz, akár elektromos – azonban egyértelműen a téli hónapokban vesszük igénybe. A napi elszámolás miatt első pillantásra például a 31 napos januárban maximum 147 m³ gázt kapunk rezsicsökkentett áron. Júliusban hiába fogyasztunk csupán 10 köbmétert főzéshez, a januári 3-4-500 m³ fogyasztásunk nagyobbik felére hétésfélszeres árat kellene fizetnünk, miközben nyáron meg sem közelítjük a havi limitet.

Megoldás lenne gyorsan átalánydíjra váltani diktálásról, erre azonban csak a következő éves leolvasást követő 30 napban van lehetőségünk.

forrás: onlineugyintezes.mvmnext.hu

Szerencsére a közlöny egyéb rendelkezéseiben szerepel a következő mondat: „Az azonos mennyiségről kiállított részszámlákon kívüli egyéb részszámlák esetén az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában rögzített fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezmény meghatározást kell alkalmazni.”

Reményeink szerint ez arra utal, hogy mégsem egyszerű osztással határozzák meg a havi 142-147 kedvezményesen vásárolható köbmétert, hanem ezt az értéket korrigálják például a havi középhőmérséklettel. Nem biztos, hogy jó ötlet tehát augusztusra bediktálni a januári fogyasztást is.

Meddig érvényesek a most közölt árak?

Végre egy kérdésre egyértelmű és rövid választ tudunk adni: A Kormány a rendelet szerinti rendelkezéseket negyedévente felülvizsgálja. Az első felülvizsgálat időpontja 2022. december 30. napja.

Gázzal vagy árammal érdemes fűteni, ha mindenképp túllépem az átlagot?

A gáz fűtőértéke folyamatosan változik a gázkészülékek hatásfoka pedig még ennél is nagyobb mértékben szór, így erre hajszálpontosan lehetetlen válaszolni. Mi azért megpróbáljuk: Magyarországon egy m³ gáz átlagos fűtőértéke 34 MJ/m³, így 1 m³ gáz nagyjából 9,44 kWh energiát tartalmaz. A primitív elektromos fűtőberendezések közelítik a 100% hatásfokot, gyakorlatilag minden elektromos energia hővé alakul. A hőszivattyúk hatásfoka már bonyolultabb kérdés, itt a berendezések szezonális hatásfokát (SCOP) is figyelembe kell venni. A modern berendezésekre 4-5 körüli értékeket adnak meg, ebből azonban gyakran kifelejtik pl. a párás időben eljegesedő kültéri egység leolvasztásához szükséges energiát. A valóság inkább valahol 3-4 között lehet a mi éghajlatunkon.

A gázkészülékek hatásfokában ennél jóval nagyobb a szórás. Kondenzációs gázkazánokra 100% feletti hatásfokot is szokás megadni, ehhez azonban ideális méretezésre is szükség lenne, ami általában nem teljesül. Nagyon röviden, ahhoz, hogy a gázkazán gyorsan és nagy mennyiségben tudjon meleg vizet csinálni a zuhanyozáshoz, gyakran 10-szeresen túlméretezik a fűtési igényhez viszonyítva, így fűtéskor nagyon nem optimális teljesítményen fog üzemelni. A régi gázkazánok, gázkonvektorok hatásfoka jellemzően 90% alatti. Mindenesetre talán nagyon nem lövünk mellé, ha 90%-kal számolunk. Azaz az 1 m³ gázban található 9,44 kWh energiából kb. 8,5 kWh energiát tudunk kivenni.

Az átlagos fogyasztás alatt maradva tehát gázból 1 kWh ára kb. 12 Ft, elektromos energiát pedig 22-38 Ft között kapunk, tarifától függően. Ebből egyértelmű, hogy amíg nem léptük túl a havi átlagot, hősugárzóval drágább fűteni mint gázzal, ha viszont van egy 3,5-ös valós szezonális hatásfokkal rendelkező, H tarifára kötött klímánk, akkor 1 kWh hőenergiát 6,3 forintért kapunk.

Átlag felett hatalmasat fordul a kocka. 1 kWh elektromos energiát 70,1 forintért kapunk. Ha ezt a legolcsóbb hősugárzóval vagy olajradiátorral használjuk fel, akkor 70 forintért kapunk 1 kWh hőenergiát. Gázból viszont 747 Ft/m³ esetén kb. 88 forintért kapunk 1 kWh hőenergiát. Amennyiben van egy A tarifás órára kötött régebbi klímánk, 3-as jóságfokkal, akkor a határt elérve egyértelműen át kell állni, mivel a gázkonvektor 88 forintos ára helyett 1 kWh energiáért mindössze 23 forintot fogunk fizetni.

Bírni fogja a hálózat, ha idén télen mindenki hősugárzóval fűt majd gázkonvektor helyett, mivel az olcsóbb?

Reméljük. Mindenesetre ez egy jó teszt lehet arra, ha minden családban elektromos autók parkolnak majd.

Mi a helyzet a napelemes túltermelés árával?

A napelemet (háztartási méretű kiserőmű) telepítő háztartások általában az éves fogyasztásuk lenullázására törekedtek. Az első tört évben, vagy ha későbbiekben növekvő fogyasztásra (pl. tervezett, de még nem megvásárolt elektromos autó) tekintettel a jelenlegi éves fogyasztásnál nagyobb éves termelésre képes rendszert vásároltak, akkor a túltermelésért eddig kb. 12 Ft/kWh árat adott a szolgáltató. 2022. július 1-től a villanyszámlán szereplő kb. 37 forintos árban már csak nettó 6 forintot tesz ki az áram ára, a fennmaradó 31 forint a rendszerhasználati díj és az ÁFA. Azaz aki többet termel, mint fogyaszt, mostantól már csak 6 Ft körüli összeget kap majd. Ez egyébként független a most bejelentett rezsicsökkentés-csökkentéstől, a 6 forintos ár már júliustól él.

A szaldós rendszer ugye marad?

Egyelőre nincs hír változásról, a szaldós elszámolást továbbra is választhatják a naperőmű-telepítők, jelen állás szerint 2023 végéig. Amíg a szaldó él, az éves fogyasztásunk kinullázásánál nem érint minket, hogy mennyi az áram ára, mivel kWh alapon számolunk el a szolgáltatóval.

Amennyiben egyszer megszűnik a szaldós rendszer, akkor azonban fájdalmas lehet, hogy a nyáron, délben megtermelt áramért csak 6 forintot kapunk, miközben a télen és/vagy éjjel vételezett áramért mai áron akár 70 forintot kell fizetnünk. Különösen fájdalmasan érintheti ez például a hatalmas napelemmel és elektromos padlófűtéssel ellátott házakat. 2025-től ezek gyakorlatilag eladhatatlanná vállnak majd, mivel az új tulajdonos már vélhetően nem lesz jogosult a szaldóra, így télen sokszázezres havi fűtésszámlát kell majd fizetni annak ellenére, hogy a tetőn lévő napelem kWh alapon megtermelné a fűtésre fordított energiát. Abban reménykedhetünk, hogy az akkumulátorok ára tovább csökken, és ha télre nem is, de legalább éjszakára el tudjuk tenni a saját termelésünk.

Napelemem van, többet fogyasztok, mint termelek, melyik árat kell fizetnem?

A közlöny szövege nem fogalmaz egyszerűen ebben a tekintetben, a szakértők azonban úgy értelmezik, hogy a termelésen felül fogyasztott 2523 kWh-ig kedvezményes árat kell fizetnünk. Ha egy 5 kW-os napelemes rendszer tulajdonosa tehát az év során visszatáplál 4000 kWh-t, és a hálózatból vételez (amikor a pillanatnyi fogyasztás meghaladja a termelést, elsősorban éjjel és télen) összesen 6000 kWh-t, akkor a fizetendő csak 2000 × 38 Ft, annak ellenére, hogy a teljes, 6000 kWh-s fogyasztása magasabb, mint a kedvezményes keret.

A három- vagy többgyermekes családoknak több gáz jár?

A múlt heti kormányinfón elhangzottak szerint az éves 1729 köbméter helyett 2329 m³-es limit vonatkozik, illetve minden további gyermekre jár +300 m³ kedvezményes áron vásárolható gáz. A mai közlöny ezeket a megemelt számokat nem tartalmazza. A Magyar Államkincstár vonatkozó oldala szerint a nagycsaládosoknak eddig is magasabb fogyasztásig járt árkedvezmény, azonban annak mértéke eddig kisebb volt. Fontos, hogy ez nem automatikus, igényelni kell, majd a jogosultság alapját annak megszünését követően 15 napon belül be kell jelenteni.

Mi a helyzet a saját hőtermelővel rendelkező társasházakkal?

Amennyiben egy központi gázkazán termeli egy teljes társasháznak a meleget, akkor a lakások számával megszorzott többlet kedvezményt vehetnek igénybe. A megoldás nem tökéletes, mivel a nagyobb lakások magasabb fogyasztása miatti határérték túllépést részben a kis lakások tulajdonosai fizethetik, de jobb, mint semmi. A modern, központi hőszivattyúval rendelkező társasházakban lakók számára rossz hír, hogy a közlöny kifejezetten gázszolgáltatóról ír a többletkedvezményre vonatkozó bekezdésben, így az elektromos áramot használó társasházak úgy tűnik kimaradnak.

Több generációs családi házban élünk, többször igénybe vehetjük a kedvezményt?

Kizárólag akkor, ha az egyes lakások önálló mérése ki van építve és önálló felhasználási helyre szerződnek le azokra a lakók.

Ha jövőre új lakásba költözöm, új szerződést kötök, akkor a régi és az új lakásra duplán megkapom a kedvezményt?

Nem. A kedvezményes mennyiség 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között időarányosan jár, azaz aki ebben az időszakban egy fogyasztási helyen csak 6 hónapig rendelkezik élő szerződéssel, csak a mennyiség felére kap kedvezményes árat.

Mi van ha valaki idén már felhasználta a kedvezményes keretet?

Nincs ilyen, ugyanis a korábban sajtóban felröppent hírekkel ellentétben a kedvezményes keret 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között jár. Aki szeretne tökéletesen tiszta lappal indulni, lehetősége lesz bediktálni a július 31-i óraállását.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.