PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS92YXNhcmxhcy9hamFubGF0b2svZXYtMjAyNC8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWFsbGFtaXRhbW9nYXRhcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTYwMHg1MDAtMDYxOC5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA2L2tpYS1ldi1yYW5nZS0xMzAweDYwMC0wNjE4LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDYva2lhLWV2LXJhbmdlLTEzMDB4NjAwLTA2MTgucG5nIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= A múlt héten számoltunk be egy Amerikában épülő projektről, amely két földalatti hidrogéntárolót és egy hidrogén-kompatibilis gázerőművet foglal magába. A létesítmény méretei impozánsak: egy 220 MW-os elektrolizáló szolgálja ki a 11 ezer tonna zöld hidrogén befogadására alkalmas tárolókat, az áramtermelésről gondoskodó kombinált ciklusú gázerőmű kapacitása pedig 840 MW. Azt is megállapítottuk, hogy a 11 ezer tonnányi hidrogén elegendő energiát tartalmaz ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-igényét két napon át fedezze. A cikkünk kapcsán felmerült azonban a kérdés, hogy mégis mennyire hatékony egy olyan ciklus, melynek során az áramból hidrogén lesz, a hidrogénből pedig újra áram? Mivel a Siemens is készít hasonló rendszereket, így az általuk közzétett adatok segíthetnek választ adni erre a kérdésre. Ma még keverik a hidrogént és a földgázt, de a hidrogén aránya egyre magasabb lesz, míg végül teljesen kiszorul a földgáz. Kép: Siemens A folyamat első lépéseként a megújuló energiából egy elektrolizáló segítségével hidrogént állítanak elő (meg persze oxigént, amit szintén lehet értékesíteni). Ilyen elektrolizáló lehet például a Siemens által gyártott Silyzer 300 protonáteresztő membrános technológiát alkalmazó berendezés, amely óránként 330 kg hidrogént képes előállítani. Ennek hatásfoka 75,5%-os, vagyis a felhasznált energia negyede hővé alakul, a folyamat során keletkező hulladékhő ipari, vagy lakossági célú hasznosítására azonban lehetőséget nyújtanak a hőszivattyúk és a hőtárolók. A hidrogént ezután kompresszálni és tárolni kell, mielőtt visszaalakítják villamos energiává. Ez utóbbi történhet gázturbinával, üzemanyagcellával, vagy kombinált ciklusú gázturbinás erőművel, melyeknek a hatásfoka eltérő, de jobb esetben is csak 60% körül alakul, ám ezen tovább lehet javítani a hulladékhő hasznosításával. A Siemens brosúrája szerint az oda-vissza konverziót magába foglaló teljes ciklus hatásfoka 70% körül alakul, ha az összes rendelkezésre álló hulladékhőt sikerül felhasználni, enélkül pedig 40% alatt marad. A hatékonyság mértékét tehát jelentős mértékben befolyásolja, hogy tudunk-e mit kezdeni a folyamat során keletkező hővel. 300 GWh-s hidrogénes energiatárolót épít a Mitsubishi A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon. Hidrogén dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
