PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MSIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNrY2xrL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7ZGNfbGF0PTtkY19yZGlkPTt0YWdfZm9yX2NoaWxkX2RpcmVjdGVkX3RyZWF0bWVudD07dGZ1YT07Z2Rwcj0kR0RQUjtnZHByX2NvbnNlbnQ9JEdEUFJfQ09OU0VOVF83NTU7bHRkPTtkY190ZHY9MScsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA1L3NoZWxsLXJlY2hhcmdlLW11bHQtam92by0xMzAweDYwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc2hlbGwtcmVjaGFyZ2UtbXVsdC1qb3ZvLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly9hZC5kb3VibGVjbGljay5uZXQvZGRtL3RyYWNraW1wL04yMjM3MjkwLjM3MzM0MjhWSUxMQU5ZQVVUT1NPSy5IL0IzMzYyMjA4MC40MjEzMjExODU7ZGNfdHJrX2FpZD02MTM1MjI2OTQ7ZGNfdHJrX2NpZD0yMzQ4ODkzOTA7b3JkPVt0aW1lc3RhbXBdO2RjX2xhdD07ZGNfcmRpZD07dGFnX2Zvcl9jaGlsZF9kaXJlY3RlZCBfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPT9odHRwczovL3Rwcy5kb3VibGV2ZXJpZnkuY29tL3Zpc2l0LmpwZz90YWd0eXBlPWRpc3BsYXkmY3R4PTMxODAxNDIzJmNtcD0zMzYyMjA4MCZzaWQ9MTAxNjk1OTUmcGxjPTQyMTMyMTE4NSZhZHZpZD0xMzkxOTQzMiZhZHNydj0xJmdkcHI9JHtHRFBSfSZnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfMTI2fSIgd2lkdGg9IjEiIGhlaWdodD0iMSIgc3R5bGU9ImRpc3BsYXk6bm9uZTsiIGFsdD0iIj4= A múlt héten számoltunk be egy Amerikában épülő projektről, amely két földalatti hidrogéntárolót és egy hidrogén-kompatibilis gázerőművet foglal magába. A létesítmény méretei impozánsak: egy 220 MW-os elektrolizáló szolgálja ki a 11 ezer tonna zöld hidrogén befogadására alkalmas tárolókat, az áramtermelésről gondoskodó kombinált ciklusú gázerőmű kapacitása pedig 840 MW. Azt is megállapítottuk, hogy a 11 ezer tonnányi hidrogén elegendő energiát tartalmaz ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-igényét két napon át fedezze. A cikkünk kapcsán felmerült azonban a kérdés, hogy mégis mennyire hatékony egy olyan ciklus, melynek során az áramból hidrogén lesz, a hidrogénből pedig újra áram? Mivel a Siemens is készít hasonló rendszereket, így az általuk közzétett adatok segíthetnek választ adni erre a kérdésre. Ma még keverik a hidrogént és a földgázt, de a hidrogén aránya egyre magasabb lesz, míg végül teljesen kiszorul a földgáz. Kép: Siemens A folyamat első lépéseként a megújuló energiából egy elektrolizáló segítségével hidrogént állítanak elő (meg persze oxigént, amit szintén lehet értékesíteni). Ilyen elektrolizáló lehet például a Siemens által gyártott Silyzer 300 protonáteresztő membrános technológiát alkalmazó berendezés, amely óránként 330 kg hidrogént képes előállítani. Ennek hatásfoka 75,5%-os, vagyis a felhasznált energia negyede hővé alakul, a folyamat során keletkező hulladékhő ipari, vagy lakossági célú hasznosítására azonban lehetőséget nyújtanak a hőszivattyúk és a hőtárolók. A hidrogént ezután kompresszálni és tárolni kell, mielőtt visszaalakítják villamos energiává. Ez utóbbi történhet gázturbinával, üzemanyagcellával, vagy kombinált ciklusú gázturbinás erőművel, melyeknek a hatásfoka eltérő, de jobb esetben is csak 60% körül alakul, ám ezen tovább lehet javítani a hulladékhő hasznosításával. A Siemens brosúrája szerint az oda-vissza konverziót magába foglaló teljes ciklus hatásfoka 70% körül alakul, ha az összes rendelkezésre álló hulladékhőt sikerül felhasználni, enélkül pedig 40% alatt marad. A hatékonyság mértékét tehát jelentős mértékben befolyásolja, hogy tudunk-e mit kezdeni a folyamat során keletkező hővel. 300 GWh-s hidrogénes energiatárolót épít a Mitsubishi A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon. Hidrogén dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
