Koromfelhő helyett töltőoszlop: az elektromobilitás infrastruktúra nélkül csak álom

Ahogy az elektromos autók elterjedésének is gátat szabnak a töltési infrastruktúra hiányosságai, ugyanúgy a közösségi közlekedés elektromos eszközei is csak megfelelő infrastruktúrával válhatnak hatékonnyá.

Ráadásul az elektromobilitás térnyerésével létrejövő új világ teljesen átfogó megközelítést igényel. A töltés nemcsak egy újabb kisfogyasztót jelent a rendszerben, hanem egy olyan telepített rendszert, amelynek energiaellátásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ehhez tervezésre, optimalizálásra és folyamatos felügyeletre van szükség.

Ezt felismerve a Siemens nemcsak egyedileg telepíthető töltőoszlopokban gondolkodik a kérdésről- mondta el a Balasa Levente egy, a témában rendezett konferencián. A Siemens Zrt. Smart Infrastrucutre divíziójának vezetője kifejtette, a vállalat portfóliójában olyan komplex rendszerek is megtalálhatók, amelyek támogatják a teljes városi hálózat kiépítését, felügyeletét és az energiahálózat hatékony működtetését is.

Út a nettó zéró felé

Hatalmas előrelépés az egyéni mobilitás zöldítése, azonban a városi tömegek utaztatásában igazán nagy eredményt a közösségi közlekedés átalakításával lehet elérni. Az e-mobilitás már a buszparkokban is hódít, a Zöld Busz programok sok városban hozzájárulnak ahhoz, hogy a flották legalább részben elektromos modellekből álljanak.

Csábító ajánlat, hogy ezek a buszok lokálisan nem bocsátanak ki károsanyagokat, ezzel tisztább maradhat a városi levegő, azonban ennek ára, hogy az elektromos töltésről mindenképpen gondoskodni kell. Ez a buszok esetében kétféleképpen történhet: egyrészt a használaton kívüli időben a telephelyen vagy a műszak során több rövidebb töltés alkalmával. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is: míg az előbbinél nagyobb akkumulátorra van szükség, ami megdobja a busz árát, nem kell számolni azzal, hogy időt szánjanak a nap során a rátöltésekre. Ám a másik esetben kisebb akkumulátorral, ezáltal olcsóbb buszokkal számolhatnak a közlekedési társaságok, ezeket pedig a buszfordulókban a kötelező pihenőidők alatt tölthetik a sofőrök.

A telephelyek energiarendszerének bővítése a legtöbb esetben szükséges, itt ugyanis mindenképpen kell majd tölteni a buszokat, azonban a két megoldás egymással párhuzamosan (mintegy komplementerként) is alkalmazható. A buszgarázsokban energiatárolók felszerelése támogathatja a töltőket – így egyszerre nagyobb mennyiségű energia állhat rendelkezésre a gyorsabb töltéshez pufferként. A tárolás kulcseleme lehet továbbá egy zöldebb telephely kiépítésének is: hiszen lehetőséget teremt arra, hogy megújuló energiákkal biztosítsák a buszok töltését. A napelemek által napközben termelt energiát így akár éjszaka is felhasználhatják.

A közlekedési eszközpark és a töltők telepítése viszont még mindig csak az átállás első lépését jelentik. Ahhoz, hogy tényleg előremutatóan beszéljünk az e-mobilitásról, többre van szükség, holisztikus megközelítésre és rendszerszintű gondolkodásra – húzta alá a szakember.

Mint egy teljesen decentralizált energiarendszer

A töltési infrastruktúra és a közlekedési hálózat közös szimbiózisának kialakítása a cél az elektrifikációs koncepcióalkotások során. Minden esetben javasolt a közlekedési átalakítások előtt közlekedésszervezőt is bevonni a tervezésbe, ugyanis a szakember segítségével lehetséges kialakítani a megfelelő útvonalakat. Ezek figyelembe veszik a közlekedési eszközök ellátási területeit ugyanúgy, ahogy azt is, hogy hol, mikor és hogyan lesz lehetőség az elektromos autóbuszok töltésére. A Siemens portfóliójában gyakorlatilag minden helyzetre választható megoldás, így olyan hálózat építhető ki, ami nemcsak az adott pillanatban, hanem a közlekedési fejlesztésekkel dinamikusan bővíthető.

Ezekre a fejlesztésekre pedig folyamatosan szükség lesz, ugyanakkor nemcsak a városon belül, hanem az energiatermelésben is. Leegyszerűsítő lenne az elektromos közlekedési eszközökre úgy tekinteni, mint járművekre, amelyek túlterhelik a hálózatot, az elektrifikáció ugyanis nemcsak emiatt, hanem a fosszilis energiahordozók kiszorítása miatt is egyre nagyobb teret kell, hogy nyerjen. Ahhoz viszont, hogy a megtermelt zöldenergiát biztonsággal eljuttassuk a fogyasztókhoz (jelen esetben az elektromos buszokhoz) nélkülözhetetlen az energiahálózat fejlesztése.

A hálózat felkészítésének része a rendszer felügyelete, folyamatos mérések és a villamos fogyasztók megfelelő szabályozása. Tulajdonképpen az e-mobilitás egy olyan új ökoszisztémát teremt meg, amiben számos kisebb szabályozható energiatermelő és egy sor szabályozható fogyasztó működik együtt. A Siemens által fejlesztett rendszerben a sok fogyasztó (a töltők) egy IT-backend rendszeren keresztül képesek egymással és a központi irányítással is kommunikálni, ez pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a karbantartás és a felügyelet is egyszerűbbé váljon. Emellett kialakítható lenne az autósok számára egy olyan töltési struktúra, amiben telefonos applikáción követhetik a töltöttséget, a terheltséget, illetve a fizetést is a mobiljukkal intézhetnék- fejtette ki Balasa Levente.

Bár az energiaelosztással kapcsolatban nehéznek tűnik, hogy mindig rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű energia, valójában több lehetőség is lenne a probléma megoldására. Egyrészt, ideje teljesen új felfogással gondolkodni a városi mobilitásról, kiváltképp az e-mobilitásról. Az energiatárolók telepítése lokális puffereket jelenthet a töltéshez (ahogy a buszok esetében is), az akkumulátorok ára pedig a kereslet emelkedésével várhatóan folyamatosan csökkenni fog. A digitalizáció is segíthet abban, hogy az időben eltolt energiafelhasználást, vagyis a nem a termelés időpontjában történő töltéseket hatékonyabban kezeljük.

 

Végső sorban pedig az autók akkumulátoraira is tekinthetünk úgy, mint lokális energiatárolókra V2L (vehicle-to-load: röviden, amikor az e-jármű biztosít áramot eszközök, a háztartás számára) és V2G (vehicle-to-grid- röviden, amikor az e-jármű energiát ad a villamoshálózat fele) fejlesztéseknek és pilot projekteknek köszönhetően. A jövőben a tárolókapacitás egy részét visszatáplálva akár az otthonok vészenergia-ellátásában is szerepet vállalhatnak a villanyautók akkumulátorai, de az is elképzelhető, hogy a töltőre csatlakoztatott autót a termelési csúcsidőszakban energiatárolóként használja fel az energiaelosztó rendszer. Ezekre az újszerű megoldásokra pedig már van is élő példa Bécsben, egy energiaközösségi programban, amelyben a Siemens is szerepet vállalt. Az Aspern Smart City okos rendszerében, fotovoltaikus és hőenergiát hasznosító rendszerekkel biztosítanak áramot és fűtést a háztartásoknak, illetve külön figyelmet fordítanak a hulladékhő hasznosítására is – összegezte a Smart Infrastructure divízió vezetője.