2800 focipálya méretű Európa legnagyobb napelemes erőműve

Mostantól az övék Európa legnagyobb, összefüggő napelemparkja, és azt is épp most, a választások előtt sikerült bejelenteni, hogy a kormány kiemelten támogatni kezdi a zöldenergiát, köztük még az ár-apály technológiát is. Ha tippelni kellene, a legtöbben biztosan nem találnák el, hogy arról a Törökországról van szó, amelyről nekünk elsősorban a Szerbia felől becsatornázott orosz gázszállítmányok jutnak az eszünkbe.

Mégis áldás lehet a sivatagi napelem a Földnek

Pedig: az 1 GW méretű Konya Karapinar akkor is elkészült és termelni kezd, ha erről, eddig mi legalábbis nem hallottunk túl sokat.
[Megjegyzés: valószínűleg kár belebonyolódni, hogy Közép-Anatólia mennyiben tekinthető Európa részének, mivel földrajzi értelemben (ugyebár:) a Boszporusz másik oldalán található, ami pedig valójában már kisázsiai terület. Ám mivel Törökország magát európai országként definiálja, az országnak korábban esélye is volt arra, hogy az EU tagállami státuszát megszerezze, és még a török, és regionális hírekbe is úgy került be a projektátadási aktus, mint Európa legnagyobb napelemparkja, tekintsünk erre a kitételre úgy, hogy egy magát európai országnak tekintő országban épült egy ilyen infrastruktúra, és a produkcióra büszkék a törökök a leginkább.]

A gigantikus méretű, megújuló energiát termelő erőmű avatási beszámolójából kiderült, hogy a közép-anatóliai beruházással valójában egy 1,35 GW (DC) csúcsteljesítményre képes rendszer építettek a törökök, melynek paneljeit ráadásul a Kalyon Holding ankarai gyárában állították elő. A hazai produkció ízét  kicsit füstösebbé teszi, hogy a gyártósor a China Electronic Technology Group Corp.-vel (CETC) közös vállalkozásban üzemel, s hogy ez az üzem és a most elkészült napelemes erőmű valójában úgy tekinthető csak piaci beruházásnak, ha a hatalmas összegű állami támogatást normálisnak tekintjük.
De ettől még a tény tény: a Konya Karapinar bekapcsolásával Törökország megközelíti a 10 GW napelemes termelőkapacitás méretet.

Csak egy részlet az 1 GW-os török erőműből (forrás: Daily Sabah)

A Kis-Ázsiában, 3,26 millió darab napelem panelből épített struktúra – amely aktuálisan a világ tíz legnagyobb ilyen jellegű létesítménye közé tartozik -, Fatih Dönmez energiaügyi miniszter szerint azért is fontos, mert a hazai gyártású technológiával évente 450 millió dollár értékű gázimportot lehet majd kiváltani. A 2800 focipálya méretű napelemes óriásteleptől évente 2,5 TWh villamos energia hálózatra adását várják.

Hullámzás is jöhet

Az elnökválasztásra készülő Törökországban a jelek szerint a regnáló hatalom kampányfinise nagyrészt az energetikai fejlődés prezentáláshoz kötődik. Például a napokban jelentette be a Roszatom, hogy az első, négyblokkos, építés alatt álló török atomerőműbe (Akkuyu) megérkezett az első adag nukleáris üzemanyag szállítmány, és fogadkoznak, hogy az év végén az 1-es blokk építése teljesen befejeződik.

De az is friss hír, hogy a kormány közzétette az új, a megújuló villamosenergia-erőművek termelését támogató, átvételi díjszabályokat. E dokumentum szerint a hálózatba betápláló zöldenergiás termelők mennyiség alapú támogatásra jogosultak. A kedvezményezettek között most először bukkantak fel a hullám- és árapály-energetikai létesítmények is. Arról ugyan nincs hír, hogy Törökországban e szegmensben mekkora épülő vagy már működő potenciál van, de ahogyan azt a Balkan GreenEnergy News kiszúrta: minden így megtermelt kWh áram piaci árához majdnem hat forintnyi bónusz kiegészítést fizet az állam mostantól – legalább öt évig.

Az összeg talán nem tűnik a legerősebb ösztönzőnek a török zöldenergia ipari rangsorban (azt a szivattyús tározós vízerőművek üzemeltetői kapják, őket pedig a geotermikus energia kategória követi), de a tény, hogy e technológiát is támogatni kezdték, valóban fontos. Ahogyan az is jelzésértékű, hogy fajlagosan ugyanabba a támogatási körbe sorolták be a hullám- és árapály erőműveket, mint a nap és szélenergia tárolóval kombinált megoldásait.

Így lehetsz Magyarországon is önellátó napelemmel

Szabó M. István