Őrült tempót diktál Kína, magukat is meglepik

A koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés egyik nagy, globális kárvallottja Kína volt. Éppen ezért nem meglepő, hogy az utóbbi időszakban újra lendületbe hozott gazdaság fűtöttsége nemcsak termelési, hanem károsanyag kibocsátási rekordokat is dönt. Ez utóbbi alapját az energiaszektorban jelentős arányt képviselő szénerőművek működtetése jelenti.

A Carbon Breef új elemzése szerint a felpörgetett gazdaságban bár várhatóan újabb csúcsokat ér majd el a szén-dioxid-kibocsátás, de a korábban csak 2030-ra prognosztizált fosszilis alapú károsanyag kibocsátási szint tetőzés – mely után a kutatók gyors hanyatlást prognosztizálnak, és azt, hogy Kína 2060-ra tényleg elérheti a karbonsemlegesség szintjét – a vártnál sokkal hamarabb érkezik majd. E várakozás mögött elsősorban az áll, hogy jelenleg ugyan Kína a legnagyobb légszennyező a világban (2020-as becslések szerint a globális üvegház-hatású gázkibocsátás 27 százalékáért ők tehetők felelőssé), a kínai tiszta energia projektek jóval a szénerőműves beruházások nagyságrendje felett járnak, így a billenés is hamarabb bekövetkezik majd, mint az évtized vége.

Hárommilliárd tonna

Rossz hír, hogy Kína, mint a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, idén várhatóan megdönti majd az eddigi, 2021-ben mért szén-dioxid-kibocsátási rekordot, miután az első negyedévben négy százalékkal az előző évi szint felett, 3 milliárd tonna kibocsátásig jutott. Ez elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok iránti növekvő kereslettel indokolható; eddig az olajfogyasztás 5,5 százalékkal, a szén 3,6 százalékkal, a földgáz 1,4 százalékkal, a cementtermelés pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az ugrás magyarázatai között a kínai zéró Covid-politika utáni gazdasági felpattanás és a kormány gazdaságélénkítő intézkedései mellett az országban tapasztalható szokatlan szárazság (és ezzel összefüggésben: a vízenergia termelési szint visszaesése) is megtalálható – írta meg a CNN egy nemzetközi hírű kutatóközpont bejegyzésére hivatkozva.

Újranyitott szénbányák: mekkora a baj Kínában?

Az Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központ (Centre for Research on Energy and Clean Air, CREA ) elemzői szerint az év hátralévő részében a kormány a gazdasági növekedésre összpontosítva minden idők legmagasabb szintjét fogják előidézni. A Peking által aktuálisan elvárt 4,5 százalékos GDP növekedéshez a jelentés szerint elsősorban több energiára (áramra) lesz szükség, és mivel emellett az acélgyártás és az építőipar is erősen szén(energia)függő, ennek a kibocsátás látja a leginkább a kárát.

Pláne, hogy az elmúlt évben nemcsak a saját, belföldi széntermelést pörgették fel kormányintézkedésekkel, de lebontották az akadályokat az ausztrál importszén előtt is. Így aztán nem meglepő az sem, hogy a tavalyi évet a kínai Nemzeti Statisztika Hivatal adatai szerint 11 százalékkal megnövekedett széntermeléssel zárta az ország, de az sem, hogy az idei első negyedévben az előző évi, még szorosan fogott szénbehozatal majdnem a duplájára, 96 százalékkal nőtt.

Kína villamos energia termelési mixének alakulása (forrás: ourworldindata.org)

Ezen csak az enyhít, hogy a zöldenergia beruházások is hasonló arányban növekedtek . A kínai Energiaügyi Hivatal legfrissebb adatai szerint az év első három hónapjában 34 GW új napelemes termelőerőt kapcsoltak az ország hálózatára, márpedig ez az adat is majdnem a triplája a tavalyi Q1-es eredménynek (13 GW). Ehhez adódik hozzá 10,4 GW szélenergia többlet (ez 32 százalékos első negyedéves növekedést jelent) és az, hogy az országban most először tart ott az energiatermelő rendszer, hogy az újonnan beépített energiatermelő kapacitással megelőzték a fosszilis tüzelőanyag-alapú kapacitást.

Az engedélyezési dokumentumok vizsgálatából ezzel szemben az derült ki, hogy idén január és március között 20,5 gigawatt szénerőművi kapacitás megépítésére bólintottak rá az illetékes szerveknél és hivatalokban.

Megvolt már a világcsúcs?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022 márciusában kiadott jelentése szerint a globális felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátása 2021-ben elérte a 36,3 milliárd tonnát. Ebben a szénből származó szén-dioxid 15,3 milliárd tonnás történelmi csúcsra ért. És bár a földgázból származó szén-dioxid kibocsátás is jelentősen megnőtt, az ennek a feléig sem ért el

AZ IEA idén márciusban kiadott másik jelentése pedig azt boncolgatta, hogy világviszonylatban a kibocsátók felső tizede volt felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás majdnem feléért, míg az alsó tized annak csupán 0,2 százalékát adta. Azt is kiszámolták, hogy a kínai felső tized kibocsátása egy évtized alatt 30 százalékkal nőtt meg, és egy főre vetítve így a mennyiség elérte az évi 30 tonnát. Ugyanez a mutató az Amerikai Egyesült Államokban 55 tonna volt 2021-ben.

Szabó M. István