Hová exportálja Magyarország a napelemes túltermelését?

Az elmúlt két évtized során a magyarországi villamosnergia-felhasználás egy jelentős részét a szomszédos országokból érkező import fedezte, a napelemes kapacitások növekedésének köszönhetően azonban idén már az exportunk rendszeresen el szokta érni akár az 1-2 ezer megawattot is, ha kedvezőek az időjárási körülmények. Ilyenkor lényegében egy Paksi Atomerőműnek megfelelő termelési többletünk keletkezik.

De vajon mely országok tartoznak a felvevőpiacaink közé? E kérdésre a Mavir által publikált adatok között lelhetjük meg a választ.

Az alábbi, elsőre meglehetősen kuszának tűnő grafikon július első hetének export/importját ábrázolja. A képlet egyszerű: ha egy görbe a pozitív tartományban tartózkodik, akkor importálunk, ha a negatív tartományban van, akkor pedig exportálunk (a folyamatos vonalakat kell néznünk, a szaggatott vonalakat hagyjuk figyelmen kívül).

Jól látható, hogy a zöld színnel jelzett Ausztriából és a piros színnel jelzett Szlovákiából éjjel-nappal folyamatosan importáltunk, függetlenül attól, hogy mekkora túltermelés jelentkezett a magyar hálózaton. A többi országba viszont mi exportálunk a déli órákban – néhány ország esetében még éjszaka is.

A napelemes túltermelésünk legnagyobb része Horvátországban szokott kikötni, július 6-án szombaton még az 1800 megawattot is elérte a kivitelünk, ami ekkor lényegében megegyezett Paks teljes termelésével. A déli órákban látványosan meglódult az exportunk még Szerbia (lila), illetve néha Szlovénia (narancs) irányába is, ám itt legfeljebb csak néhány száz megawattról volt szó. Románia és Ukrajna folyamatosan vásárolt tőlünk áramot az érintett időszakban – napközben kicsit többet, mint éjszaka.

Összefoglalva: nyugatról és északról importáljuk, míg déli és keleti irányba exportáljuk a villamos energiát, a napelemes túltermelésünket pedig a balkáni országok vásárolják meg – olykor mi fizetünk nekik, hogy átvegyék tőlünk. Ehhez érdemes még hozzátennünk, hogy Magyarország, Ausztriához és Szlovákiához hasonlóan, nemcsak a saját túltermelését értékesíti, hanem tranzitországként is funkcionál.

Mint az alábbi ábrán látható, a horvát áramtermelésben csak minimális szerepet játszik a napenergia, Szerbiában pedig szinte egyáltalán nem hasznosítják ezt az energiaforrást, így a két délszláv hálózatnak nem okoz gondot a mi túltermelésünk átvétele, már csak azért sem, mert ilyenkor van csúcson a fogyasztásuk. Persze ez nem fog így maradni a végtelenségig, előbb-utóbb a Balkánon is elterjednek majd a napelemek, így ez az értékesítési lehetőség is be fog szűkülni.

A lila szín jelöli a horvát áramimportot, ami a déli órákban látványosan megemelkedik.

Címlapkép: EnBW

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.