PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9vbi1wb3dlci5odS92YWxsYWxhdGkvY2VsY3NvcG9ydGphaW5rL2Zsb3R0YWs/dXRtX3NvdXJjZT1sb2NhbC1kaXNwbGF5JnV0bV9tZWRpdW09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NhbXBhaWduPU1vb24tanVsLTIwMjYmdXRtX2NvbnRlbnQ9YmFubmVyJnV0bV90ZXJtPXRyYWZmaWMmdXRtX290aGVyPWRlc2t0b3AiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vb24tcG93ZXIuaHUvdmFsbGFsYXRpL2NlbGNzb3BvcnRqYWluay9mbG90dGFrP3V0bV9zb3VyY2U9bG9jYWwtZGlzcGxheSZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj1Nb29uLWp1bC0yMDI2JnV0bV9jb250ZW50PWJhbm5lciZ1dG1fdGVybT10cmFmZmljJnV0bV9vdGhlcj1kZXNrdG9wJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNy9tb29uLWJhbm5lci02MDB4NTAwZmxvdHRhLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDcvbW9vbi1iYW5uZXItMTMwMHg2MDAtdjNmbG90dGEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNy9tb29uLWJhbm5lci0xMzAweDYwMC12M2Zsb3R0YS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A Tesla közzétette a 2025-ös Impact Report-ját, amely egy éves beszámoló a gyártási folyamatok ökológiai lábnyomáról és az autók teljes élettartamára vetített környezeti hatásairól. A szokásos gyártói önfényezéseket kiszűrve is maradnak benne azért érdekes adatok. Négy év alatt „tisztulnak meg” a Teslák A Tesla szokásos éves, a gyártás és a termékek életciklusának környezeti hatásait taglaló jelentésében most is vannak mértékegységeket nélkülöző grafikonok és a tőzsdei cégeknek fontos, de számunkra kevéssé érdekes, a jóemberkedésről szóló hosszú fejezetek. De ezzel együtt is van pár érdekes adat arról, hol tart most az autó- és akkugyártás a cégnél. A villanyautókkal kapcsolatos egyik leggyakoribb kérdés a gyártás során keletkező magasabb szén-dioxid-kibocsátás megtérülése, amire a legfrissebb adatok pontos választ adnak. Egy Tesla átlagosan 62.000 km megtétele után éri el azt a pontot, ahol a teljes élettartamra vetített lábnyoma alacsonyabbá válik, mint egy hasonló kategóriájú belső égésű motoros járműé. Az élettartam végére, ami nagyjából 200.000 mérföldet jelent, egy Tesla globális átlagban 32 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg, az Egyesült Államokban pedig ez az érték az 52 tonnát is elérheti a helyi energiahálózat sajátosságai miatt. Model Y gyártósor Berlinben. Forrás: Tesla A Tesla számításai szerint Európában, a hálózati áramról töltve az autó élettartama során átlagosan 73 százalékkal kevesebb a kibocsátás, mint egy hasonló belsőégésű motors autó esetében, ám természetesen ez az adott ország energiahálózatától függően változhat. Berlin a hatékonyság bajnoka Az autó és akkumulátorgyártás, valamint az energiatermelés kapcsán hazánkban is a közbeszéd középpontjában állt az elmúlt hónapokban az ipar vízigénye, ezért a Tesla európai gyára, a Giga Berlin vízigénye számunkra is érdekes eset lehet. Amikor az autógyártó megkapta az építési engedélyt a német gyár kapcsán, ott is komoly ellenállásba ütközött az igényelt ivóvíz mennyisége. Ez ugyan messze nem volt kiemelkedő a régió ipari beruházásai között, annál jóval többet igényeltek már meglévő üzemek, de az aszályos régióban sokszor már a lakosság vízfogyasztását is korlátozni kellett nyáron, így érthető volt a tiltakozás. A folyamatos nyomás hatására a Tesla többször is módosította a beruházást és olyan vízvisszaforgató és tisztító üzemet épített fel a gyár területén, amely még az esővizet is összegyűjti, a gyártási folyamat során keletkező szennyvíznek pedig akár 100%-át képes újrahasznosítani. A fenntarthatóságot tovább erősíti, hogy a Giga Berlin már harmadik éve kizárólag 100%-ban megújuló forrásból származó villamos energiát használ – ennek egy részét saját maguk termelik meg az üzem tetején lévő napelemekkel, a többit vásárolják. Mindezek eredményeképp a Giga Berlin teljesítménye ezen a területen kimagasló, hiszen 2025-ben mindössze 1,51 m³ vizet használtak fel minden egyes legyártott járműhöz. Ez az eredmény messze jobb, mint a versenytársaké. Nem ellenőriztük, de a Tesla állítása szerint a VW Csoport 3,75 m³, a Ford 3,5 m³, a Toyota pedig autónként 2,5 m³ vizet használ, így a Tesla Berlinben gyártott modelljei szinte a legkevesebb víz felhasználásával készülnek az egész iparágban. Azért csak szinte, mert a grafikonok alapján a BMW ebben még egy kicsit a Teslánál is hatékonyabb. Érdekes adat, hogy bár a gyár eredetileg évi 1,4 millió köbméter víz felhasználásra kapott engedélyt, 2024-ben ez 0,45, 2025-ben pedig 0,3 millió köbméter volt csak – igaz, az autógyártás darabszáma az eredeti prognózis nagyjából fele jelenleg. 4680-as cella, szárazon A víz és energiafelhasználás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a vállalat saját 4680-as celláinál bevezetett szárazelektródás eljárás, amely szükségtelenné teszi a hagyományos, hatalmas szárítókemencéket. A Tesla szerint ez több mint 70%-kal csökkenti a cellagyártási fázis teljes energiaigényét. A cég texasi gyárában zajló saját katódgyártás újabb megtakarítást érhet el az akkugyártásban, ugyanis a vállalat ígérete szerint az ott használt technológia szintén több mint 70%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsátást ígér a hagyományos eljárásokhoz képest. Azt nem tudjuk, de nem tartjuk valószínűnek, hogy a berlini akkugyár austini katódalapanyagot kapna, valószínűbb, hogy a beszállító helyi, például a Giga Berlin szomszédságában működő BASF katódgyár. 4680-as cellagyártás Az észak-amerikai katódgyártást kiegészíti a vállalat új, saját építésű texasi lítiumfinomítója, amely a kénsav elhagyásával és a lúgos technológiával 80%-kal csökkentette a vízkibocsátást, szén-dioxid-lábnyoma pedig 30%-kal kedvezőbb a hagyományos módszereknél. A cellagyártás vízfelhasználását egyébként Berlinben is optimalizálták egy új, kaszkád öblítőrendszerrel, amely a cellák tokozásának gyártását teszi hatékonyabbá, takarékosabbá. A Tesla egyébként a saját adatai szerint 2025-ben több mint 3000 tonna akkumulátor-alapanyagot hasznosított újra, biztosítva, hogy semmilyen gyártási hulladék ne kerüljön lerakókba. FSD és biztonság A fenntarthatóság egy érdekes vetülete, hogy a cég szerint a mesterséges intelligencia nemcsak a kényelmet, hanem a biztonságot és a hatékonyságot is szolgálja a flottában. A 2025-ben megtett több mint 105 millió km adatai alapján a Tesla azt állítja, hogy az FSD (Supervised), felügyelet mellett használható önvezető rendszerrel az autók átlagosan 5%-kal hatékonyabbak, mint manuális vezetésnél, ami közvetlen energiamegtakarítást eredményez. A vállalat szerint az FSD (Supervised) használata mellett a járművek nyolcszor kevesebb súlyos balesetben érintettek, mint az amerikai átlag. Az aktív rendszerek ráadásul képesek az elkerülhetetlen ütközéseket is felismerni, így a légzsákokat akár 70 milliszekundummal korábban aktiválják, mint a hagyományos biztonsági berendezések. A biztonsági mutatók terén a Tesla tűzeseteinek gyakorisága mintegy nyolcadannyi, mint az amerikai átlagos járműveknél, ami 6,6 esetet jelent egymilliárd mérföldre (~1,6 milliárd kilométerre) vetítve (USA átlag: 54,0 eset). Bár ezek a statisztikák rendkívül meggyőzőek, az eredményeket fontos kontextusba helyezni a flotta összetétele alapján. Az amerikai országos átlagos járműpark élettartama mintegy 17 év, így abban számos elöregedett és változó műszaki állapotú autó található. Ezzel szemben a Tesla Model S sorozatgyártása 2012-ben indult, a valódi tömegtermelés pedig csak 2018-ban, a Model 3 felfutásával vette kezdetét. Emiatt a Tesla saját állománya lényegesen fiatalabb és modernebb technológiai szintet képvisel, mint a nagy amerikai átlag, ami természetesen feléjük billenti a mérleg nyelvét. Mennyit szennyez a Tesla? Ha új Teslát vásárolsz, most 1000 km-re elegendő ingyenes Supercharger töltést kaphatsz. Ehhez használhatod Tibor ajánlói kódját is. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
