Nem kell félni, mégsem fog fájni a budapesti parkolási díj

Lehet ezt cifrázni, csomagolni, de az igazság az, hogy ezt alaposan benéztük. Pontosabban benéztem.

Ezért, harakiri helyett, a helyes adatokkal átszámoltunk mindent újra.

Javítva

Azoknak az olvasóknak volt igazuk, akik kicsit sokallták előző cikkünkben a régebbi autók átlagos tömegét.

Arra kerestük a választ, vajon hány autóst érinthet negatívan a főváros új szabályozása, amely 2027-től a nagyobb tömegű autókra dupla parkolási díjat ró ki.

Az adatok feldolgozása után meglepő eredményre jutottunk, látszólag az autósok több mint fele tartozott a körbe. Nekünk is feltűnhetett volna, de a rohanásban nem vettük észre, hogy gyanúsan magasak a tömeg adatok az adatbázisban, amit kaptunk.

Mentségünkre szóljon, hogy mi a saját tömeget kértük meg, a megkapott adatokban pedig csak egyetlen „tömeg” oszlop volt a fájlban, így márkák és típusok nélküli Excelben legfeljebb a gyártási év és a tömeg relációja kelthetett volna gyanút. Mint utóbb kiderült, a fájl véletlenül a megengedett legnagyobb össztömeget, nem pedig a saját tömeget tartalmazta, ezért jutottunk hibás eredményre. Hogy még szebb legyen a történet, az adatsorban benne voltak a kishaszongépjárművek is, ám ezek a gyakorlatban, a relatív kis számuk miatt, csak 3-4 százalékkal torzították el a végső százalékokat, alapvetően nem befolyásolták volna a végkövetkeztetést.

A hibáért elnézést kérek, egyszerűen nem tűnt fel a sok órányi excelezés után, hogy gond van az adatokkal.

Partnerünktől ismét elkértük az adatokat, immár a megfelelő saját tömeggel, kivettük belőlük a kishaszongépjárműveket (170 ezer), valamint 115 darab olyan személyautónak kategorizált járművet, amelyek tömege meghaladta a 3,5 tonnát. Utóbbi kategóriában elképzelhető, hogy valamilyen kivétel, vagy egyéb furcsaság okán mégis van személyautó, de a biztonság kedvéért ezt a kevés autót inkább kihagytuk a számításból.

Így összesen 1.385.756 Pest megyei és budapesti személyautó adatát dolgoztuk fel, ezek szerepelnek az alábbi táblázatokban.

Ez persze nem ezt jelenti, hogy ezek mindegyike parkol Budapesten, ahogy az is biztos, hogy rajtuk kívül még sok százezer autós jár be, vagy látogat el a fővárosba alkalmanként más megyékből, vagy külföldről. De kicsit túlzónak éreztük volna a négymilliós teljes magyar flottát, mint mintát, ez a probléma pedig leginkább úgyis az agglomeráció és a főváros lakóit érinti, hiszen ők járnak nagyobb eséllyel napi szinten Budapesten.

Flotta – újraszámolva

Nézzük, mit mutatnak tehát a helyes adatok.

Elsőre arra voltunk kíváncsiak, mennyire öreg a flotta és a kor szerint kategorizálva a kocsikat, mi az átlagos tömegük.

A trend továbbra is az, amit pár napja írtunk: az idő előrehaladtával egyre nehezebbé váltak az autók – persze ezek a számok jóval barátságosabbak, mint a korábbiak.

Az adatsorban benne van az a 43 ezer autó is, amely 30 évnél idősebb és így OT rendszámra is jogosult lehet (ha megfelel egyéb követelményeknek is). Nem tudjuk, közülük mennyi jár napi szinten a városban, lehet nem sok, de a teljesség kedvéért nem vettük ki őket az adatsorból.

A járműpark nagyjából fele 2010 utáni, a fele viszont ennél öregebb. Az átlag életkor 14,8 év.

A tisztán elektromos autók esetén persze fiatalabb járművekről beszélünk, mindössze 16 darab 2010 előtti személyautót látunk regisztrálva. 62 százalékuk 2020 óta lett legyártva.

Ki fizet sokat?

Ahogy az eredeti cikkben is írtuk, az adatbázisban szereplő környezetvédelmi osztályokat leegyszerűsítettük a könnyebb emészthetőség kedvéért.

A 2015, tehát az Euro VI. szabvány bevezetése előtti autókat a „szennyező” kategóriába soroltuk. Ebben benne vannak azok az autók is, amelyeknél a BM adatbázisa nem tartalmaz egyértelmű környezetvédelmi osztályt, azaz üres a mező, vagy csak annyi szerepel benne, hogy az autó katalizátoros (vagy sem). Ha ilyet találtunk és 2015 előtt készült, akkor azt szennyezőnek vettük, a frissebbeket viszont mind Euro VI. jelzéssel láttuk el.

Nagyjából 3000 autó egy vegyes „gázüzemű, vagy elektromos” kategóriába lett sorolva a hivatalos adatokban. Ezeket sajnos nem tudtuk szétbontani villanyautókra és gázüzeműekre ezért „alacsony kibocsátásúnak” nevezzük a táblázatban.

A belső égésű motoros autókat ketté szedtük Euro VI. és PHEV kategóriára, a tisztán elektromosak pedig a „tiszta” járművek lettek. (A REX azaz hatótávnövelt elektromos autókat a PHEV csoportba soroltuk, mivel vegyes meghajtásúak).

A budapesti és pest megyei flotta közel kétharmada az Euro VI. szabvány előtt készült, így mai szemmel nézve szennyező, ellenben mivel öreg, viszonylag könnyű.

A villanyautók csak a flotta 2,4 százalékát teszik ki, és mintegy 260 kilóval nehezebbek az átlag Euro VI. autónál. Ezt csak részben magyarázhatja az akku tömege, részben valószínűleg az is oka az eltérésnek, hogy az elektromos flotta újabb, biztonságosabb, emiatt viszont nehezebb is.

Érdekes adat, hogy összesen nagyjából 4 százalék volt a PHEV és tisztán elektromos autók aránya a fővárosi és pest megyei flottában 2024 végén, azaz ők parkolhattak ekkor ingyen.

Ahogy az első adatfeldolgozáskor, úgy most is azt találtuk egyébként, hogy az átlag PHEV nehezebb, mint az elektromos. A dupla hajtáslánc kontra kisebb akku dilemmája mellett a sok SUV-t gondoljuk az adat mögött.

A teljes személyautó-flotta tekintetében mindössze 4,5 százalék a két tonnánál nehezebb autók aránya és közel ugyanennyi kocsi van 1,8 – 2,0 tonna között. De a dupla parkolási díj limitjeit a villanyautók és a többi autó tekintetében határozták meg, így a továbbiakban ezt mi is így bontjuk szét.

A villanyautók esetében a flotta 19 százaléka esik 2 tonna fölé, ők fognak dupla díjat fizetni. Talán meglepő lehet, de az elektromos autók 66 százaléka 1800 kiló alatt van. Az 1800-2000 kg közötti tisztán elektromos autókra adott engedmény további 15 százalékot mentesít a dupla díj alól.

A fenti táblázat mutatja, hogy mi a helyzet minden olyan autóval, ami nem tisztán elektromos üzemű, tehát benzines, dízel, hibrid, plug-in hibrid vagy éppen gázzal megy.

A jó hír az, hogy ezek közel 92 százaléka 1800 kg alatti, tehát nem fog dupla díjat fizetni, és mindössze 8 százaléknak kell mélyebben a zsebébe nyúlnia.

Bár az előző táblázatban már szerepeltek, érdekesnek tartottuk megvizsgálni külön is a plug-in hibrideket. Ezekre ugyanúgy az 1800 kg-os küszöb vonatkozik, mint a hagyományos meghajtású autókra.

Ennek a flottának a 44 százaléka fér be a küszöb alá, tehát 56 százalék fizet majd dupla díjat. Ezt a kategóriát csak érdekességképp emeltük ki, mivel a zöld rendszámos kedvezmény korában ők is ingyen parkoltak.

Így összességében elmondható, hogy az új szabályok értelmében a fővárosban, illetve Pest megyében regisztrált személyautók között a villanyautók 18,7 százaléka, míg a belső égésű motorosok 8,1 százaléka fizet majd dupla parkolási díjat 2027-től, ha Budapesten akar parkolni.

Címlapkép: Flickr, Alex E. Proimos, CC 2.0

Megszavazták: Budapesten is megszűnik az elektromos autók ingyenes parkolása

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.