Így fejlesztené a hazai hidrogénipart a kormány

A múlt hónapban fogadta el a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amely hosszútávon a zöld hidrogént helyezi a fókuszba, ám a megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából termelt villamos energián alapuló hidrogén mellett a nukleáris energiából történő előállítást sem hagyja figyelmen kívül. Ezen túlmenően azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentéséhez, és egy életképes hidrogénpiac kialakításához rövid- és középtávon karbonszegény hidrogénre is szükség lesz a 14 oldalas dokumentum szerint.

A Stratégia 2030-ig négy fő célt kíván megvalósítani: 

1. Nagy volumenű karbonszegény, illetve decentralizáltan történő karbonmentes hidrogén előállítása.
2. Az ipar dekarbonizációja hidrogén segítségével.
3. A közlekedés zöldítése.
4. Támogató villamosenergia- és (föld)gáz-infrastruktúra fejlesztése.

Forrás: Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája

Hidrogénelőállítás

A Stratégia hidrogén előállítására vonatkozó célja 2030-ra évi 20 ezer tonna karbonszegény (kék), és 16 ezer tonna karbonmentes (zöld) hidrogén előállítása, illetve 240 MW elektrolizáló kapacitás kiépítése. 

A dokumentum szerint 10 éves időtávon az ipari felhasználásra történő, centralizált hidrogéntermelés csak akkor lehet egyszerre versenyképes és klímabarát, ha a már meglévő fosszilis technológián alapuló termelőkapacitásokat egészítik ki szén-dioxid megkötési és tárolási technológiával. Ez lenne a karbonszegény, avagy kék hidrogén.

A kisebb, decentralizáltabb felhasználási módokhoz viszont, mint például a közlekedés, villamos áramot használva, elektrolízissel helyben állítanák elő a zöld hidrogént, és ebben kapna szerepet a napenergia és az atomenergia, illetve azok termelési feleslege.

Ipari felhasználás

Jelenleg a hazai ipar évi 160 ezer tonna hidrogént használ fel. A Stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig az ipari fogyasztáson belül a kék hidrogén felhasználása évi 20 ezer tonnára, míg a zöld hidrogéné évi 4000 tonnára nőjön. 

A „szürke” (azaz fosszilis alapú) hidrogén visszaszorítása érdekében 2030-ra már élesben működhetnek a 2020-as években elindított első karbonmentes (vagy karbonszegény) hidrogént előállító pilot üzemek. 2040-re a karbonszegény hidrogén és az elektrolízis alapú karbonmentes hidrogénfelhasználás felfutása várható. 2050-re az ipari hidrogénfelhasználás nagymértékben dekarbonizáltá válhat a kormány várakozásai szerint. A Stratégia időtávján a petrolkémiában és vegyiparban (legfőképpen az ammóniagyártásban) jelenhet meg a karbonszegény hidrogén.

Forrás: Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája

Közlekedés

A dokumentum a nehéz-gépjárművek (kamionok, buszok, teherautók) esetében látja reálisnak a hidrogén felhasználását. Úgy számolnak, hogy az üzemanyagcellás járművek már a 2020-as évek elején megjelenhetnek az utakon, és a felfutás 2030 után válik majd dinamikussá. Ekkorra a kormány szerint 4800 hidrogénüzemű jármű lesz forgalomban, melyek számára 20 db töltőállomást terveznek létesíteni, a közlekedési szektor hidrogénigénye pedig évi 10 ezer tonnára nő.

A kormány úgy véli, hogy 2040-ben a hidrogénüzemű járműállomány meghaladhatja a 40 ezret, 2050-re pedig akár a 130 ezret is, ezzel párhuzamosan fog megtörténni a hidrogéntöltő-infrastruktúra sziget, valamint korridor logika mentén történő kiépítése. A vasúti és a vízi közlekedésben 2030 után látják reálisnak a hidrogénhajtás megjelenését.

Jöhetnek Magyarországra is az üzemanyagcellás kamionok? Nikola Two Sleeper FCEV. Kép: Nikola

Támogató villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra

Mivel Magyarország kevésbé rendelkezik szivattyús tározók kialakítására alkalmas helyszínekkel, ezért a szezonális energiatárolás lehetséges megoldása az időszakosan  jelentkező többlet villamos energia által végzett vízbontás útján előállított hidrogén lehet. Az időjárásfüggő megújulók térnyerésével a karbonmentes hidrogént előállító Power-To-Gas (P2G / „áramból-gáz”) üzemeknek kiemelt szerepe lehet a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában, és a regionális vagy helyi hálózati problémák kezelésében is, állapítja meg a Stratégia.

A földgáz-infrastruktúra is érintett a hidrogéngazdaság fejlődésében, belátható időn belül Magyarországon is számítani kell a földgázhálózati hidrogén megjelenésére.

A 2030-as célkitűzés ezen a területen: legalább 60 MW átlagos leszabályozási képesség megteremtése, és 2% térfogatarányos bekeverés lehetővé tétele a földgázrendszerben.

A fenti célok teljesítéséhez nyújtott állami forrásokat is számszerűsíti a stratégia:

1. Zöld Kamion Program a teherforgalom zöldítéséért (35-40 Mrd HUF).
2. Zöld Busz Program Plusz a helyi léptékű, szállítással összefüggő közszolgáltatások zöldítéséért (10-20 Mrd HUF).
3. Hidrogénvölgyek kialakítása Magyarországon a hidrogénértéklánc összefüggő hálózatának adott földrajzi régiókban való létrehozásának ösztönzéséért (10-15 Mrd HUF).
4. Hidrogén Highway Projekt a karbonmentes hidrogénelőállítás, szállítás és energiatárolás megalapozásáért (20-30 Mrd HUF).
5. Kék Hidrogén Projekt az ipari hidrogénfelhasználás karbonlábnyomának csökkentéséért (20 Mrd HUF).
6. Hidrogéngazdaság kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztés és innováció (10 Mrd HUF).

2030 után

A technológia előrehaladásával a hidrogén használatának további terjedése várható, a 2040 utáni időszakban a földgáz-hálózatban, illetve a hűtési-fűtési szektorban bővülhet tovább a hidrogéntechnológia felhasználása a Stratégia meglátása szerint.

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

 A címlapképen a Uniper falkenhageni elektrolizáló üzeme látható. Kép: Uniper

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.