Így termelt áramot Európa 2021-ben

Az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák és a kedvezőtlen időjárás sem tudta megakadályozni, hogy Európa rekord mennyiségű megújuló energiát állítson elő. Az Ember, a londoni székhelyű elemző szervezet idén is közzétette az Európai Unió előző évi áramtermeléséről szóló jelentését, a következőkben ebből fogunk kiemelni néhány sarokszámot. Tekintettel arra, hogy a 2020-as év a lezárások, és az ebből adódó kiugró fogyasztáscsökkenés miatt nem lenne túl jó bázisév, a jelentésben az összehasonlítás alapja elsősorban a pandémia előtti utolsó „normális” év, azaz 2019.

Európa áramtermelése tavalyra gyakorlatilag teljesen helyreállt, és már csak marginálisan, néhány tized százalékkal maradt el a 2019-es évitől, miközben 2020-hoz képest 4%-kal emelkedett. Az Ember becslése szerint 2021-ban 2870 TWh áramot állítottak elő az Unión belül, ennek 37-37%-át adta a megújuló és a fosszilis energia, 26%-át pedig az atomenergia. A nap- és a szélenergia aránya 19%-ot ért el.

A fosszilis energia 2019-hez képest 6%-kal (64 TWh) csökkent, és a termelés 37%-át (1069 TWh) adta, míg két évvel korábban 39%-os arányt képviselt.

2019-hez képest a földgáz aránya 20%-ról 18%-ra, a szén aránya pedig 16%-ról 15%-ra csökkent az energiamixen belül. A földgáz árának emelkedése természetesen komoly hatással volt a gázerőművek működésére, így két év alatt 8%-kal csökkent a termelésük (570 TWh-ról 524 TWh-ra), miközben a szénerőműveké csak 3%-kal lett alacsonyabb (451 TWh-ról 436 TWh-ra esett).

Kép: Ember

A szén felhasználása leginkább a déli országokban esett vissza: Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban, emellett Csehországban és Romániában volt még látványos csökkenés. Néhány országban ugyanakkor növekedett a szén felhasználása az elmúlt két évben, közéjük tartozik Lengyelország, Dánia, Írország és Franciaország. Németország viszont a negatív sajtó ellenére is enyhe csökkenést tudott felmutatni.

Közel azonos áramfogyasztás mellett csökkent tehát a fosszilis energiahordozók felhasználása, a visszaesést az évek óta megfigyelhető trendeknek megfelelően ezúttal is a megújuló energia növekedése okozta. Az elmúlt 2 év mégis különbözött az előző évtizedtől, ugyanis korábban a megújulók kizárólag a szén piaci részesedését csökkentették, tavaly azonban elsősorban a földgáz aránya csökkent, amihez képest a szén visszaszorulása kisebb mértékű volt. A magyarázat kézenfekvő: a gázerőművek termelése a magas gázárak miatt drágábbá vált, mint a szénerőműveké.

Az elmúlt két év adatai annualizáltak. Kép: Ember

A nukleáris energia két év alatt 4%-kal (32 TWh) csökkent, az aránya pedig közel 26%-ot ért el. A legnagyobb visszaesést Franciaország (-18 TWh), Svédország (-13 TWh) és Németország (-6 TWh) számlájára írhatjuk, az okok között erőműbezárások, illetve meghibásodások állnak. Egyetlen ország volt képes 2019 óta érdemi növekedést felmutatni a nukleáris energia termelésében, ez pedig Belgium volt (+7 TWh), és itt is arról van szó csupán, hogy a 2019-ben még folyamatban lévő kiterjedt karbantartási munkálatok időközben befejeződtek.

Kép: Ember

A megújuló energia 37%-os arányt mondhatott magáénak a tavalyi évben, ami jelentős elmozdulás a két évvel korábbi 34%-ról. Először 2020-ban fordult elő, hogy Európa több áramot állított elő megújuló energiából, mint fosszilisből, de ehhez akkor még szükség volt a csillagok együttállására is, vagyis egy nagyon kedvező időjárás párosult egy jelentősen visszaeső fogyasztással. 2021 viszont már egy átlagos év volt, és a megújuló energia így is képes volt megőrizni vezető helyét.

A megújulókból származó villamos energia mennyisége 9%-kal, avagy 89 TWh-val haladta meg a két évvel korábbit. Ha az egyes technológiákat nézzük, akkor az átlagosnál szárazabb időjárással megáldott 2019-hez képest a vízenergia 28 TWh-val (+9%) volt képes növekedni, a biomassza termelése 7 TWh-val (+4%) volt magasabb, az időjárásfüggő technológiáké pedig 54 TWh-val (+11%).

Az utóbbi kategórián belül a szélenergia 5%-kal, azaz 20 TWh-val nőtt 2 év alatt, míg 2020-hoz képest 10 TWh-s (2%-os) visszaesést szenvedett el a tavalyi szélcsendesebb időjárás miatt. A napenergia azonban képes volt ellensúlyozni ezt, hiszen tavaly 14 TWh-val nőtt (+10%), két év alatt pedig 34 TWh-val (+26%).

Kép: Ember

A nap- és szélenergia növekedésében három ország különösen nagy szerepet játszott: Görögországban, Hollandiában és Spanyolországban is 5 százalékpontot meghaladó mértékben emelkedett a modern megújulók aránya.

Összességében tehát a megújuló energia növekedésének egyharmada nukleáris energiát, kétharmada pedig fosszilis energiát, elsősorban drága földgázt váltott ki.

Az európai áramtermelés karbonintenzitása a 2019-es 253 g/kWh-ról 241 g/kWh-ra csökkent.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.