PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyNzc2NV9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI3NzY1X2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wOS92b2x2by1leDYwLWJhbm5lci02NTB4MzAwLWxlYWQtZGVza3RvcC0yMDI2LTA5LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvdm9sdm8tZXg2MC1iYW5uZXItNjUweDMwMC1sZWFkLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Július elején Au in der Hallertauban felavatták Németország első komlótermesztéssel kombinált naperőművét, számolt be az eseményről a PV Magazin. Az Agrar Energie vállalat 1,5 millió euróból telepített napelemeket egy komlóültetvény fölé, a létesítmény összesen 1,3 hektárnyi területet foglal el, amelyen a sör alapanyaga mellett most már napenergiát is termelnek. A komlótermesztési-fotovoltaikus projektet a Fraunhofer Institute és a freisingi Weihenstephan-Triesdorf Műszaki Főiskola szakmai támogatásával valósítják meg. Az éghajlatváltozás a komlótermesztést sem hagyja érintetlenül. „Már eddig is kihívást jelentett, de a gazdaságom most felkészült a jövőre. A klímaváltozás és a csapadékhiány idején ez a projekt egy második bevételi forrást biztosít a számomra” – mondta el Josef Wimmer, komlótermesztő. A jövőben a Wimmerhez hasonló gazdálkodók még több terméskieséstől tarthatnak a szélsőséges hőség és a túl kevés csapadék miatt. A napelemek viszont nemcsak áramot termelnek, hanem védelmet is biztosítanak az elemektől: árnyékot adnak, biztosítják, hogy a növények kevésbé legyenek stresszesek, és a vízpárolgást is csökkenthetik. A fotovoltaikus paneleket acéloszlopokra telepítik, amelyeken egyúttal a komló is felfuthat. „Ezzel a technológiával a lehető legjobban össze tudjuk egyeztetni az energiatermelést és a mezőgazdasági felhasználást. A fotovoltaikus termelést anélkül tudjuk fejleszteni, hogy értékes mezőgazdasági területeket veszítenénk el” – mondta Hubert Aiwanger, bajor gazdasági miniszter az avatás során tartott beszédében. A helyi potenciál is óriási, mivel a régióban 17.200 hektáron termesztenek komlót. Aiwanger véleménye szerint az agrár-fotovoltaika sok gazdálkodó számára jelent érdemi lehetőséget egy második bevételi forrás megteremtésére. „Ez az első üzem számos értékes, a gyakorlatban nagy jelentőséggel bíró tapasztalattal fog szolgálni a jövőbeni agrár-fotovoltaikus projektek számára is” – tette hozzá a miniszter. De nem a komló az egyetlen haszonnövény, melynek termesztését érdemes lehet napelemekkel kombinálni egy változó klímájú világban. A kérdést a Hohenheimi Egyetem kutatói a „Hogyan lehet összeegyeztetni a megújuló energiát és a mezőgazdasági termelést egy kiszáradó világban” című tanulmányukban vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy normál csapadékviszonyok közepette az árnyékolás csökkenti ugyan a termés mennyiségét, de a száraz időszakokban a párolgás visszafogása révén ezzel ellentétes hatást fejt ki, és javítja a növények hozamát. A napelemek alatt 50%-kal több padlizsán termett A kutatók szerint a terméshozamra gyakorolt stabilizáló hatás az agrár-fotovoltaikát ígéretes technológiává teszi. Ez a hatás különösen fontos lehet az olyan régiókban, mint India vagy Afrika, ahol egyszerre van erős népességnövekedés és rendszeres aszály. De Európában is hosszabb aszályos időszakokra kell számítani a jövőben, mivel a hőmérséklet emelkedése, valamint a csapadék mennyiségének és eloszlásának változása az éghajlatváltozás várható jellemzője. A mediterrán térség nagy része például különösen érintett. Az eddig vizsgált növények többsége jelentős termésveszteség nélkül tűri a 15 százalékos árnyékolást. A bogyós és egyéb gyümölcsök illetve bizonyos zöldségek még profitálnának is az árnyékolásból, míg a takarmánynövények, a leveles zöldségek, a gumós és gyökérzöldségek, valamint a legtöbb gabonafaj terméshozama minimálisan csökkenne. Ezzel szemben például a kukorica, a bab, a szója és a csillagfürt terméshozama még alacsony árnyékolás mellett is jelentősen visszaesik. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megtalálják az adott mértékű árnyékoláshoz legjobban passzoló növényeket, és olyan intelligens agrár-fotovoltaikus rendszereket fejlesszenek ki, amelyek a növények valós idejű stresszjelzéseit felhasználva szabályozzák a panelek tájolását és ezáltal az árnyékolást. Címlapkép: ZDF dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
