A kínai kormány nem szeretne napelemes hulladékhegyeket látni az országban

A megújuló energia előretörésével egyre többen fejezik ki aggodalmukat a technológia felhasználása nyomán keletkező hulladék miatt. A probléma sehol máshol nem olyan égető, mint a világ legnagyobb megújulóenergia-termelőjeként számon tartott Kínában, éppen ezért üdvözlendő fejlemény, hogy az ottani kormányzat érdemben foglalkozni kezdett a kérdéssel.

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NFR) és öt másik állami ügynökség közleménye szerint Kínában egy újrahasznosítási rendszert fognak létrehozni az elöregedő szélturbinák és napelemek számára, ennek keretén belül új ipari szabványokat és szabályokat dolgoznak ki a szél- és napenergiás létesítmények leszerelésére, szétbontására és újrahasznosítására – jelentette a South China Morning Post. Az állami tervezési ügynökség szerint Kínának az évtized végére egy alapvetően kiforrott, a teljes spektrumot lefedő rendszerrel kell rendelkeznie a szélturbinák és napelemek újrahasznosítására.

Az állami ügynökségek szerint Kína új energiaágazata, amely a szél-, nap-, akkumulátor- és más feltörekvő energiatechnológiákat foglalja magába, az ipar korszerűsítésének nyomán a berendezések tömeges leszerelésének problémájával fog szembesülni. A szél- és napenergia a 2000-es évek elején terjedt el először Kínában, a napelemek és szélturbinák átlagos élettartama pedig körülbelül 20-25 év, ezért a következő években fog beindulni a bontások első hulláma.

Zhu Yicong, a Rystad Energy vezető elemzője szerint a szélerőművek nyugdíjazásának kérdése sürgetőbb, mint a naperőműveké, mivel ez utóbbiak építése később indult be Kínában. Zhu szerint a következő öt évben 16 gigawattnyi napelem válhat hulladékká, a szélerőművek közül pedig 70 GW fogja elérni az élettartama végét 2030-ig.

Panda Energy

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság iránymutatásai szerint a szél- és napenergia-gyártóknak olyan berendezéseket kell tervezniük, amelyek könnyen szétszerelhetők és újrahasznosíthatóak. A megújuló energiát előállító gyártók felelősek lesznek az elhasználódott berendezések leszereléséért is, és nem engedik meg, hogy a hulladékot lerakókban helyezzék el, vagy elássák.

Az NFR közleménye szerint az új rendelkezések arra fogják ösztönzi a gyártókat, hogy nyújtsanak újrahasznosítási szolgáltatásokat, vagy ennek érdekében működjenek együtt egy harmadik féllel. A cél az, hogy csökkentsék a lejárt élettartamú berendezések környezeti hatását.

Li Jiatong a Greenpeace East Asia munkatársa szerint 2040-re az újrahasznosításra váró napelemekben található szilícium, ezüst, réz és üveg értéke több száz milliárd jüant fog elérni.

„A hatékony újrahasznosításra vonatkozó szabályozás kulcsfontosságú, mivel a jövőben egyre nagyobb hullámokban fognak érkezni a leselejtezett berendezések” – mondta Li. „Már most el kell kezdenünk a megújuló energiaforrások alkatrészeinek körforgásos gazdaságát fejleszteni, ha készen akarunk állni a jövőre” – tette hozzá.

Hogy az élettartamuk végét elérő, vagy sérült napelemek milyen módszerekkel hasznosíthatóak újra, és hogy milyen értékeket rejt magában a PV-hulladék, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

Mi lesz a napelemekkel az élettartamuk végén?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.