Greenpeace: trükköznek a komáromi akkugyár emissziós határértékeivel

A Greenpeace Magyarország szerint trükköznek a komáromi akkumulátorgyárhoz köthető emissziós határértékekkel, így szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyez a telephelyen a hatóság. A zöldszervezet ezért hivatalos levélben követeli a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól, hogy módosítsa az SK cégcsoporthoz tartozó akkugyár és a mellette lévő NMP feldolgozó üzem környezethasználati engedélyét. Azok ugyanis az NMP-oldószerre 150 mg/m³-es kibocsátási határértéket engedélyeznek, ráadásul jelenleg három egymás mellett lévő üzemnek van erre engedélye, amit a Greenpeace szerint a jogszabályok alapján egybe kellene számítani.

Fotó: Greenpeace / Dörgő Zsuzsi

A zöldszervezet szerint az uniós szabályozás egyértelmű: a rákkeltő, mutagén és szaporodási képességeket károsító anyagokra 2 mg/m³ kibocsátási határértéket szabadna csupán engedélyezni. A Greenpeace álláspontja szerint a Komáromban jelenleg engedélyezett magas NMP-kibocsátási (N-metil-2-pirrolidon) határérték szabálytalan és veszélyezteti az egészséget és a környezetet.

A Greenpeace arra kéri az illetékes Kormányhivatalt, hogy módosítsa a komáromi SK akkumulátorüzem és a mellette lévő JWH Kft. NMP feldolgozójának Egységes Környezethasználati Engedélyét, és módosítsa az NMP kibocsátás határértékét a jogszabályoknak megfelelően. A vonatkozó rendelet szerint a szaporodási képességeket károsító anyagokra 2 mg/m³ lehet a meghatározott maximális határérték, szemben az oldószerekre általánosságban engedélyezett 150 mg/m³ értékkel. Az NMP besorolása szerint károsíthatja a születendő gyermeket, azaz mint szaporodási képességeket károsító anyagra a szigorúbb kibocsátási értéket kell alkalmazni.

A zöldszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a Komáromban működő, koreai cégcsoporthoz köthető üzemnek megvan a lehetősége arra, hogy még az engedélyében szereplő 150 mg/m³ értéknél is több NMP-t bocsásson ki a levegőbe, hiszen ugyanazon a telephelyen nem egy, hanem két SK cég van bejegyezve, az egyik SK Battery Manufacturing Kft., a másik SK On Hungary Kft. néven (ez utóbbi cég környezethasználati engedélyének felülvizsgálatát már nem lehetséges kérelmezni, mivel az engedélyt több mint egy évvel ezelőtt állították ki), és mindkettő kapott engedélyt NMP-kibocsátásra. Az SK gyárával szemben található még egy koreai, JWH Kft. néven jegyzett NMP-hasznosító üzem, amely szintén a Greenpeace által kifogásolt 150 mg/m³ NMP szennyezőanyag-kibocsátással üzemelhet. Ez azt jelenti, hogy három darab NPM-t kibocsátó üzem van egymás mellett, amelyek külön-külön megkapták az említett környezethasználati engedélyt. A Greenpeace ezért egy külön beadványban kéri az illetékes Kormányhivatalt, hogy a két SK, illetve JWH Kft. üzemek tevékenységeit minősítse összetartozó tevékenységeknek és a vonatkozó kormányrendelet alapján a szennyezés-kibocsátásaikat számítsák egybe.

„Elfogadhatatlan, hogy ahogyan a hatóságok értelmezik a jogszabályokat, az jelentős könnyebbséget ad a szennyező cégeknek, és különféle trükközésekkel az akkumulátorüzemek még alacsonyabb költségekkel működhetnek, miközben káros anyagokat bocsátanak ki a környezetbe. Az NMP különösen kockázatos anyag, károsíthatja a születendő gyermek egészségét, kiemelten fontos lenne, hogy a legszigorúbb, minimális kibocsátási határértéket állapítsák meg rá” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Korábban ismertté vált, hogy a Samsung gödi akkumulátorgyárában is tévesen engedélyeztek 150 mg/m³ kibocsátási értéket NMP-re. Emiatt kerülhetett a levegőbe éves szinten akár több mint 80 tonna NMP. A 2023 decemberében kiadott engedély ezt a „mulasztást” korrigálja azzal, hogy NMP-re szigorúbb határérték betartását írja elő, az eddigi évi egyszeri mérés helyett pedig a Samsung SDI Magyarország Zrt-nek félévente kell méréseket végeztetnie. A Debrecenbe tervezett CATL akkumulátorgyár módosított engedélykérelmében is 1 és 2 mg/m³ közötti NMP-kibocsátás szerepel.

A Greenpeace azt várja a hatóságoktól, hogy ahogy korábban Gödön, úgy Komáromban is módosítsák ennek megfelelően az akkumulátorgyártással összefüggésben működő NMP-t használó üzemek környezethasználati engedélyét, és a jelenlegi 150 mg/m³ helyett csak 2 mg/m³ kibocsátási határértéket engedélyezzenek a teljes üzem vonatkozásában.

A Greenpeace július 9-i megkeresésére a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal július 16-án válaszolt és jelezte, hogy az SK Battery Manufacturing Kft. maga is kérte a jelenlegi engedélyének felülvizsgálatát, melynek következtében az NMP-határérték módosítása is meg fog történni. Bár a Kormányhivatal meghatározott az engedélyben küszöbértéket a JWH Kft. számára NMP-kibocsátásra, mégis vitatja, hogy vonatkozna rá a Greenpeace által hivatkozott, a kibocsátásokról szóló kormányrendelet. A Greenpeace figyelemmel fogja kísérni az engedélymódosítások folyamatát.

A Greenpeace követelései

A kormánytól továbbra is azt követeli a környezetvédő szervezet, hogy biztosítsa az alábbi feltételeket:

• A hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják a hazánkban működő akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését. Felháborító, hogy a Greenpeace hónapok óta nem kap választ arra, hogy miként kerülhetett a gödi kommunális szennyvízbe jelentős mennyiségű NMP-oldószer, ami a termőföldre is kijutott.
• Készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, amely megmutatja az akkumulátor-iparági üzemek környezetre gyakorolt hatásait.
  Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig ne engedélyezzenek hazánkban újabb akkumulátoripari létesítményeket, ne bővítsék a jelenlegieket.
• A kormánynak garantálnia kell az akkumulátoripari létesítményekben dolgozók, a környéken lakók egészségének, valamint a környezet és élővilágunk védelmét Komáromban és országos szinten egyaránt.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.