Zöld utat kapott az egyik legnagyobb európai lítiumkészlet kitermelése

Zöld utat kapott a szerbiai Jadar-völgyben található lítiumkészlet kitermelése, miután a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és érvénytelenítette azt a határozatot, amely két évvel ezelőtt megtiltotta a Rio Tinto bányásztársaságnak az ásványkincs bányászatát. Az Európai Unió történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, és a nyersanyagok fenntartható kitermeléséről, valamint az elektromos autók akkumulátorának értékláncáról szóló stratégiai együttműködést kötött az országgal, ám nem mindenki örül a váratlan fordulatnak: több száz tüntető vonult az alkotmánybíróság belgrádi épületéhez.

A jadari lelőhelyen nemcsak Európa, hanem a világ egyik legnagyobb lítiumkészlete terül el – az eredeti tervek szerint a Rio Tinto évi 58.000 tonnát termelt volna ki, amely mintegy 1,1 millió villanyautó gyártását tenné lehetővé.

A bányaterület látványterve. Forrás: Rio Tinto

A projekt története 2004-ben kezdődött, amikor a brit-ausztrál társaság felfedezte a jadarit nevű ásványt a Jadar-folyó völgyében, ami rendkívül gazdag lítiumban és bórban, így remek lehetőséget kínál az akkumulátorok fő alapanyagának bányászatára. A balk.hu beszámolója szerint a vállalat 2021-ben már a bányászati műveletek megkezdését tervezte, ám a projekt komoly ellenállásba ütközött a helyi lakosság és a környezetvédők részéről. Akkor a projekt ellenzői győzedelmeskedtek, a szerb parlamenti választások küszöbén ugyanis a kormány megszüntette azt a regionális területrendezési tervet, amely a bányászati projekt alapjául szolgált, ezzel gyakorlatilag megtiltva a kitermelést.

Jadarit. Forrás: Rio Tinto

Július 11-én azonban a szerb alkotmánybíróság kimondta, hogy 2022-ben az akkori, Ana Brnabić által vezetett szerb kormány hatáskörét túllépve, alkotmányellenes módon szüntette meg a területrendezési tervet. Az akkori határozat tehát ezennel érvényét vesztette, s megnyílt az út a lelőhely kitermelése előtt.

A Rio Tinto közleményben reagált a döntésre, és hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a projekt mellett, és a szerb kormánnyal és a helyi lakossággal együttműködve fog azon dolgozni, hogy a bányászati tevékenység fenntartható módon valósuljon meg. Úgy tudni, hogy korábban a cég elektromos munkagépeket, a meddőhányók rekultivációját, valamint a bányavíz kezelését is bejelentette.

Az alkotmánybíróság döntését követően az Európai Unió stratégiai együttműködést jelentett be a szerb állammal, melynek célja az új helyi iparágak és magas színvonalú munkahelyek fejlődésének támogatása az elektromos járművek értéklánca mentén, teljes mértékben tiszteletben tartva a szigorú környezetvédelmi és társadalmi előírásokat, miközben teljes átláthatósággal kezeli a helyi közösségek aggályait.

A Jadar völgye. Forrás: Rio Tinto

A ceremónián, melyen Olaf Scholz német kancellár is részt vett, Aleksandar Vucic szerb elnök elmondta, hogy a projekt mintegy 6 milliárd eurós külföldi beruházást jelent az országban, mely magasan az eddigi legnagyobb Szerbia történetében.

A „Ne damo Jadar” (Nem adjuk Jadart) nevű szervezet a döntést követően tüntetést szervezett az alkotmánybíróság belgrádi épülete elé, és azt követelte, hogy a testület hozzon nyilvánosságra minden információt a Jadar-projekttel kapcsolatban. Az aktivisták augusztus 10-ig adtak ultimátumot egy olyan rendelet elfogadásáért, amely végleg megtiltja a bányászatot a Szerbia nyugati részén található területen, s amennyiben nem teljesítik követeléseiket, utakat, vasúti síneket fognak lezárni.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.