PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXYzL2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXYzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMy9raWEtZXYzLTYwMHg1MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzAzL2tpYS1ldjMtMTMwMHg2MDAtMDMyNS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== Az idei év első felében az időjárásfüggő megújulók már megelőzték a fosszilis energiát a hazai áramtermelésen belül, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által publikált adatokból. De helycsere történt az egyes energiaforrások rangsorában is, miután a napenergia letaszította a földgázt a dobogó második fokáról. A következőkben a MEKH jelentése alapján megnézzük, hogyan alakultak a magyar villamosenergia-termelés legfontosabb számai 2024 első félévében. Az áramárak mérséklődésével párhuzamosan 909 GWh-val, azaz 4%-kal növekedett a villamosenergia-felhasználásunk az előző év azonos időszakához képest (22.728 GWh-ról 23.637 GWh-ra). A fogyasztás növekedése ezúttal azonban nem járt az import növekedésével, ugyanis a saját termelésünk még nagyobb mértékben, 1291 GWh-val emelkedett. Az áramimportunk így 5764 GWh-ról 5382 GWh-ra, az aránya pedig 25,4%-ról 22,8%-ra csökkent. A hazai termelésen belül 25,5%-ot tett ki a fosszilis energia, ez az arány tavaly még 29,1%-ot, 2021-ben pedig 33%-ot ért el – három év alatt sikerült tehát lefaragni a részesedését egyharmadról egynegyedre. Mindkét fő fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent, a földgázé 6%-kal (3460 GWh-ról 3237 GWh-ra), a széné pedig 7%-kal (1283 GWh-ról 1197 GWh-ra). Az idei év első hat hónapjában összességében 286 GWh-val kevesebb áramot állítottunk elő fosszilis energiából, mint a tavalyi év azonos időszakában. A termelésünk legnagyobb szeletét továbbra is az atomenergia adta 42,2%-kal. Ez az arány csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, mivel az össztermelésünk időközben növekedett, míg az atomenergia többé-kevésbé változatlan szinten maradt. Idén az első félévben közel 8%-kal több villamos energiát állítottunk elő biomasszából és biogázból, mint tavaly. Jóval drámaibb volt a változás a napenergia terén, itt ugyanis 47%-os növekedést mutatnak a számok, a napelemek így a hazai termelés 24,9%-át biztosították, miközben három éve ilyenkor az arányuk még alig haladta meg a 10%-ot. A háztartási méretű kiserőművek, avagy a tetőre szerelt rendszerek adták a termelésünk 8,4%-át, és fedezték a teljes fogyasztásunk 6,5%-át. Pedig hol vagyunk még attól, hogy minden arra alkalmas tetőfelületen napelem legyen? A napelemek egy év alatt 1459 GWh-val növelték termelésüket, miközben a fogyasztásunk csak 909 GWh-val lett magasabb, így meg is van a válasz arra a kérdésre, hogy miért tudott csökkenni az importunk. A napelemtelepítések nemcsak a villanyautók, a hőszivattyúk, a klímák és egyéb berendezések növekvő fogyasztásával voltak képesek lépést tartani, de még az importfüggőségünket is csökkentették. Címlapkép: Energiaügyi Minisztérium dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
