PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTYwMHg1MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxMy0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

25 százalékra csökkent a fosszilis energia a magyar áramtermelésben

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyNzc2NV9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI3NzY1X2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wOS92b2x2by1leDYwLWJhbm5lci02NTB4MzAwLWxlYWQtZGVza3RvcC0yMDI2LTA5LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvdm9sdm8tZXg2MC1iYW5uZXItNjUweDMwMC1sZWFkLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+

Az idei év első felében az időjárásfüggő megújulók már megelőzték a fosszilis energiát a hazai áramtermelésen belül, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által publikált adatokból. De helycsere történt az egyes energiaforrások rangsorában is, miután a napenergia letaszította a földgázt a dobogó második fokáról. A következőkben a MEKH jelentése alapján megnézzük, hogyan alakultak a magyar villamosenergia-termelés legfontosabb számai 2024 első félévében.

Az áramárak mérséklődésével párhuzamosan 909 GWh-val, azaz 4%-kal növekedett a villamosenergia-felhasználásunk az előző év azonos időszakához képest (22.728 GWh-ról 23.637 GWh-ra). A fogyasztás növekedése ezúttal azonban nem járt az import növekedésével, ugyanis a saját termelésünk még nagyobb mértékben, 1291 GWh-val emelkedett. Az áramimportunk így 5764 GWh-ról 5382 GWh-ra, az aránya pedig 25,4%-ról 22,8%-ra csökkent.

A hazai termelésen belül 25,5%-ot tett ki a fosszilis energia, ez az arány tavaly még 29,1%-ot, 2021-ben pedig 33%-ot ért el – három év alatt sikerült tehát lefaragni a részesedését egyharmadról egynegyedre.

Mindkét fő fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent, a földgázé 6%-kal (3460 GWh-ról 3237 GWh-ra), a széné pedig 7%-kal (1283 GWh-ról 1197 GWh-ra).

Az idei év első hat hónapjában összességében 286 GWh-val kevesebb áramot állítottunk elő fosszilis energiából, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A termelésünk legnagyobb szeletét továbbra is az atomenergia adta 42,2%-kal. Ez az arány csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, mivel az össztermelésünk időközben növekedett, míg az atomenergia többé-kevésbé változatlan szinten maradt.

Idén az első félévben közel 8%-kal több villamos energiát állítottunk elő biomasszából és biogázból, mint tavaly.

Jóval drámaibb volt a változás a napenergia terén, itt ugyanis 47%-os növekedést mutatnak a számok, a napelemek így a hazai termelés 24,9%-át biztosították, miközben három éve ilyenkor az arányuk még alig haladta meg a 10%-ot.

A háztartási méretű kiserőművek, avagy a tetőre szerelt rendszerek adták a termelésünk 8,4%-át, és fedezték a teljes fogyasztásunk 6,5%-át. Pedig hol vagyunk még attól, hogy minden arra alkalmas tetőfelületen napelem legyen?

A napelemek egy év alatt 1459 GWh-val növelték termelésüket, miközben a fogyasztásunk csak 909 GWh-val lett magasabb, így meg is van a válasz arra a kérdésre, hogy miért tudott csökkenni az importunk. A napelemtelepítések nemcsak a villanyautók, a hőszivattyúk, a klímák és egyéb berendezések növekvő fogyasztásával voltak képesek lépést tartani, de még az importfüggőségünket is csökkentették.

Címlapkép: Energiaügyi Minisztérium

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás