Módosult az OTÉK rendelet – Mi lesz a kötelező töltőkkel?

2016 elején villanyautós szempontból fontos bekezdésekkel egészült ki az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, közkeletű nevén az OTÉK. A kiegészítés lényege, hogy a fizető parkolókban és a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek parkolóiban a megadott különböző határidőkig száz parkolónként megadott számú (1-2) elektromos autó töltőt kell kialakítani. A rendelet az újonnan épült parkolókban ráadásul előkészítési kötelezettséget is előírt, hogy a parkolókban való töltés biztosítása később burkolatbontás nélkül is megvalósítható legyen. A változás közel három évvel ezelőtt nagyon merésznek és helyenként irreálisnak tűnt, de a távoli dátumokkal bőségesen biztosított időt az érintetteknek a felkészülésre. A szabályozásról itt írtunk részletesebben még 2016-ban.

Az AsiaCenter a Westendhez hasonlóan komolyan vette a telepítést és nagy hangsúlyt fektetett az esztétikai megjelenésre is.

Az első határidő a fizetőparkolókat érintette, amelyeknek 2017. január 1-ig 100 parkolóhelyenként 1 helyen ki kellett alakítaniuk az elektromos autó töltőt. A kisebb bevásárlóközpontok parkolóházaiban ez általában 1-2 töltőcsatlakozó felszerelését jelentette, de a nagyobb helyeken ez már komoly feladat elé állította az üzemeltetőket. Voltak olyan fizető parkolók, ahol meg sem próbáltak megfelelni a hatályos előírásoknak, és voltak olyanok, például a budapesti Westend vagy a szintén fővárosi AsiaCenter, amelyek példásan kiépítették a töltőket.

A Westend nem csak a kötelezettséget, de a lehetőséget is látta a töltőtelepítésben. Ennek köszönhetően ma már felbecsülhetetlen üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkeznek.

A következő fontos határidő 2019. január 1., ami már egy jóval nagyobb kört, a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteket (élelmiszer diszkontok, szuper- és hipermarketek, stb.) érinti. Alig négy hét múlva, a település lakosságszámától függetlenül minden 1500 m² árusítótérrel rendelkező ilyen üzlet parkolójában minden megkezdett 100 parkolóhelyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni (nem baj, ha több van, de legalább kettő kell legyen). Ez azt jelenti, hogy pl. 110 parkolónál legalább 4 töltőcsatlakozó kell legyen kiépítve. Ha az árusítótér mérete 300 és 1500 m² közé esik, akkor ezt a kötelezettséget csak akkor kell 2019. január 1-ig teljesíteni, ha az üzletnek helyet biztosító település lakosságszáma meghaladja az 50 ezret. Ez összesen 19 településen érinti az ott működő üzleteket (zárójelben a lakosságszám):

• Budapest (1.757.618)
• Debrecen (203.506)
• Szeged (162.593)
• Miskolc (159.554)
• Pécs (145.985)
• Győr (129.372)
• Nyíregyháza (118.125)
• Kecskemét (111.836)
• Székesfehérvár (98.637)
• Szombathely (77.866)
• Szolnok (72.786)
• Tatabánya (66.791)
• Érd (63.993)
• Kaposvár (63.742)
• Sopron (61.780)
• Veszprém (60.761)
• Békéscsaba (60.334)
• Zalaegerszeg (58.959)
• Eger (54.129)

A 300-1500 m²-es eladóterület miatt ezeken a településeken gyakorlatilag az összes kereskedelmi lánc (Aldi, CBA, Coop, Lidl, Penny, Spar, Tesco, stb.) érintett, így minden településen tucatnyi új töltőnek kellene állnia 4 hét múlva.

A Penny év végéig 60+ üzletéhez ígért töltőt, de eddig alig egy tucatnyi készült el.

Lobbi

Egyértelmű, hogy a kötelezettek nem repestek az örömtől, mikor megtudták, hogy mit akasztottak a nyakukba. Az érintettek egy részét képviselő szövetség aktív lobbizásba kezdett, hogy a kormányzat még a határidő lejárta előtt vonja vissza, vagy legalább módosítsa a jogszabályt. Nyilvánvaló persze az is, hogy nem ez a szervezet volt az egyetlen, amely enyhítés kijárásán munkálkodott.

A legnagyobb probléma itt is az volt, mint az önkormányzatok számára kiírt töltőtelepítési pályázat esetén: egy olyan kör nyakába varrták a feladatokat, amely sem tudással sem tapasztalattal nem rendelkezett ezen a téren, így érthető módon ellenállt. A dolgot tetézte, hogy a töltőket értékesítő cégek meggyőzték őket, hogy csak 22 kW-os AC töltőket szabad telepíteni. Az indok mindig ugyanaz: semmivel sem kerül többe a 22 kW-os, mint a 7 kW-os, akkor már gondolni kell a jövőre, és a 22 kW-ost kell feltenni. Ilyenből viszont képtelenség 20-30 darabot letenni egy parkolóba, hiszen annak akkora áramigénye lenne, amivel egyetlen ilyen helyszín sem rendelkezik. Nem csoda, hogy a Köki Terminál is inkább kiszervezte a tevékenységet az NKM Mobiliti felé, amelynek nem csak tapasztalata, de engedélye is van már a töltők üzemeltetésére.

Eközben a töltőket nem az ismeretlen jövőben, hanem a jelenben, a múlt használtan importált villanyautóival illetve plugin hibridjeivel szeretnénk használni (többnyire), így egy bevásárlóközpont vagy szupermarket parkolójában egy-egy Type 2-es aljzatba bőségesen elegendő lenne 1 fázison 32 A, tehát ~7 kW teljesítmény is. Így egy 22 kW-os betápról akár 3 csatlakozó is ellátható lenne energiával. Ezt aktív terhelés elosztással kombinálva minimális áramigényből kihozható lenne az előírt töltőszám.

A rendelet ugyanis nem írta elő, hogy egy elektromos autó töltő milyen csatlakozóval és milyen teljesítménnyel kell üzemeljen. Mindössze annyi van meghatározva az elektromobilitásról szóló 2017-es kormányrendeletben, hogy az AC töltőkön kell lennie Type 2 csatlakozónak, a DC töltőkön pedig legalább egy CCS ágnak. Így az OTÉK rendeletnek ugyanúgy meg lehet felelni egy 3,6 kW-os Type 2-es AC töltővel is, mint egy 3 szabványt támogató 50 kW DC + 43 kW AC teljesítményű villámtöltővel. Ez utóbbinak jóval nagyobb a beruházási igénye, de nagyobb az értéke is a vásárlók szemében. Míg egy 7 kW-os töltésért egy üzlet parkolójában a többség valószínűleg nem fizetne, a jó helyen lévő, nagy teljesítményű DC töltésnek komoly, pénzben is kifejezhető értéke van (és lesz is). Akik pedig nem fizetnének a 7 kW-os töltésért, azok 95%-a a 22 kW-osért sem adna többet, hiszen arról is csak 3-7 kW-tal tudnának tölteni.

Ráadásul a töltő értékesítő és telepítő cégek olyan üzemeltetőknek (üzletek, bevásárlóközpontok, parkolók, stb.) is igyekeztek töltőt eladni az OTÉK-ra hivatkozva, amelyekre az előírás nem is vonatkozik (nem napi fogyasztási cikkeket árulnak). Ezzel teljesen feleslegesen tovább szítva a feszültséget.

A lobbitevékenység eredményeként egy évvel ezelőtt el is készült egy jogszabály javaslat, ami ugyan lecsökkentette volna a telepítendő töltők számát, de fixen rögzítette volna a 22 kW-os teljesítményt, és olyan bonyolult számítási módszert aggatott volna az üzemeltetők nyakába, ami a jövőbeni büntetések biztos kiindulópontja lehetett volna. Szerencsére a javaslat nem ment át, és azóta nagyjából feledésbe is merült.

A Lidl jól indult, de megtorpant a töltők kihelyezésével.

Az OTÉK változott, a kötelezettség nem!

A 2018. november 27-én módosított OTÉK rendelet a mai napon (2018. december 5.) lépett hatályba. Ez volt az a módosítás, amitől az utolsó pillanatig minden érintett a könnyítést várta. Eddig a szabályok felpuhulásában bízva, illetve az előírások változásától tartva a legtöbb kereskedelmi lánc kivárt a telepítéssel, hiszen nem akartak felesleges vagy az új jogszabálynak nem megfelelő töltőkbe pénzt ölni. A mostani módosítás azonban nem nyúlt az elektromos autó töltés témaköréhez, így a közel 3 éve ismert előírás a következő, 2019. január 1-es határidőig már nem valószínű, hogy változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fentebb részletezett üzleteknek, illetve a fizető parkolóknak meg kell valósítaniuk ezeket a fejlesztéseket.

Irreális? Már nem!

A rendelet eredeti megjelenése és a kötelezettség hatálybalépése között azonban eltelt közel három év, ami alatt nagyjából megtízszereződött a külső forrásból tölthető autók állománya (jelenleg nagyjából 9000-9200 autó), és 2019 végére könnyen lehet, hogy újabb duplázódásnak lehetünk szemtanúi. Így ami 3 éve irreálisan soknak tűnt, az ma már egyáltalán nem észszerűtlen. Egy-egy 90-100 férőhelyes parkolóban könnyen összejöhet két plugin autó, és ugyanígy egy nagyobb hipermarket parkolójában sem lehetetlen, hogy csúcsidőben tucatnyi villanyautós próbál töltéshez jutni. Nyilvánvalóan nem lesznek folyamatosan kihasználva, de nincs már messze az az idő, amikor ez a mennyiség is nagyon kevés lesz.

Jó hír tehát mindenkinek, hogy egyértelművé vált a kormányzati álláspont: a töltőkre szükség van, azokat le kell telepíteni. Ez az autósok felé egy pozitív üzenet, hiszen ha ennyi helyen látnak majd elérhető elektromos autó töltőket, akkor könnyebben váltanak majd a korszerűtlen autókról modern villanyautókra.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.