Szeretjük a napelemet, de miért a szántóföldre kerül?

Villanyautósként nagyon örülünk az energiamix tisztulásának, egy fontos kérdés viszont régóta foglalkoztat: a hatalmas naperőművek miért szántóföldekre kerülnek, amikor tele vagyunk hatalmas épületekkel, legyen az gyár, irodaház vagy bevásárlóközpont, melyeknek többnyire még az épület területénél is lényegesen nagyobb parkolója van?

Érthető, hogy a szántóföldre telepíteni olcsóbb, mert csak 1-1,5 méter magas tartószerkezetre van szükség. Azonban az üzemeltetés költségesebb lehet, hiszen folyamatosan kaszálni kell a területet (szeretném azt hinni, hogy nem gyomírtó szereket használnak).

Látványterv a kaposvári naperõmû-beruházás ünnepélyes alapkõletételén 2019. június 17-én. (fotó:
MTI/Lendvai Péter)

Ha épületek tetejére kerülnének, akkor a beruházás a felszerelés miatt valamivel költségesebb lehet, de onnantól a következő 30 évben minimális karbantartással üzemelhet a napelemes rendszer.

Parkolókba telepíteni szintén drágább, mint a szántóföldi telepítés, mert bár első ránézésre csupán meg kell toldani további 1 méterrel a tartószerkezet lábait, valójában nem lehet olyan sűrű az alátámasztás, mint a szántóföldön, hogy az autók tudjanak manőverezni, és a magasabb rendszer a szél hatásának is jobban kitett.

Szerintem hátrányos, hogy olyan területekre kerülnek a napelemek, ahol akár termelhetnénk is, de ha épp nincs szükség az adott földterületre, vagy a terepviszonyok vagy a talaj minősége miatt nem ideális búzamezőnek, akkor lehetne ott legelő vagy erdő, ami szintén jelentősen javítja a föld levegő minőségét.

Budaörs Decathlon – NKM-mobiliti elektromos autó töltők napelemes árnyékoló alatt

A parkolók lefedésének nem csak a termőterületek megóvása lenne kellemes mellékhatása, hanem másodlagosan is komolyan hozzájárulna a környezetvédelemhez. Egy napon parkoló autó utastere egy 8 órás munkaidő vagy csupán 1 órás bevásárlás alatt könnyedén 50-60 fokra melegedhet, amit induláskor (jobb esetben villanyautósként indulás előtt távvezérléssel vagy programozva) vissza kell hűtenünk 25 fok környékére, hogy elviselhető körülményeket teremtsünk az utazóknak. Ez rengeteg energia elpazarolását jelenti, ha nem elektromos autóval közlekedünk, akkor közben füstölünk is nem keveset. Ha a napelemek árnyékában parkolnának az autók, akkor a legnagyobb kánikulában sem emelkedne 30 fok felé az utastér hőmérséklete, de a nyár jelentős részében a klímát csak a hőmérséklet megtartására kellene használni. Ez pedig hatalmas különbség, amikor bekapcsolom a klímát a Leafben az első 5 percben 1,5-2 kW közötti a légkondicionáló teljesítményfelvétele, amikor elérte a beállított hőmérsékletet már csupán 0,2-0,5 kW kell a hőmérséklet fenntartásához.

A környezetvédelem mellett a parkolóját látványosan naperőművel lefedő cég számára a beruházás marketing értéke is jelentős, büszkén hirdethetné a cég a vásárlói, üzleti partnerei felé, hogy milyen sokat tesznek a környezetvédelemért.

Szerencsére vannak példák, reménykedjünk, hogy minél többen követik majd…

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.