Teslával térnek vissza az amerikai űrhajósok az űrbe

Bár a magyar sajtóban viszonylag szerény nyilvánosságot kapott, igen fontos dátumhoz közeledik az amerikai űrhajózás története. 2011. július 18. óta ugyanis, amikor is az Atlantis űrsikló elindult utolsó, STS-135 jelű küldetésére, az Egyesült Államok nem tudott önállóan embert küldeni a világűrbe. Most május 27-én, magyar idő szerint este 10 óra 33 perckor azonban új korszak köszönt be az űrutazásban, ugyanis Cape Canaveralből elindul Elon Musk cégének a SpaceX-nek Crew Dragon Demo 2 küldetése két amerikai asztronautával a fedélzetén.

Sőt. A hosszú út első pár száz méterét egy elektromos autóval teszik majd meg az űrhajósok.

Ez már nem CGI – a rakéta indulásra készen várja a szerdai startot. Forrás: NASA, SpaceX

Minden történelmi

Bár a nemzetközi űrállomásnak köszönhetően mára már sok nemzet polgárai megfordultak a világűrben, saját erejéből eddig mégis csak 3 ország, Oroszország (Szovjetunió), Kína és az Amerikai egyesült Államok tudott embert küldeni a világűrbe. Most ehhez a sorhoz a világon először egy magánvállalat, a SpaceX készül csatlakozni.

Amikor az USA 2011-ben leállította az űrsikló programot, az ország  elvesztette a képességét, hogy embert küldjön a világűrbe. Bár voltak rá tervek, hogy később újrainduljanak a NASA küldetései, anyagi okokból elkaszálták ezeket a programokat. 2014-ben azután az amerikai űrkutatási hivatal a Commercial Crew Program keretében szerződést kötött a Boeinggal és a SpaceX-szel, hogy olyan rakétákat és űrhajókat készítsenek, amellyel embert küldhetnek a nemzetközi űrállomásra. (Kezdetben 5 céget finanszíroztak, amelyek egy része kisebb egységek fejlesztését végezte, de az emberi küldetésekre ez a két vállalat szerződött). Bár a versenyfutást Musk cége nyerte, a NASA továbbra is számít a másik vállalatra, hogy ne függjön egyetlen beszállítótól.

A több mint 8 milliárd dolláros programból 4,6 jut a Boeingnak és 3,1 a SpaceX-nek – előbbi szénája egyébként nem áll túl jól, mivel a Starliner űrhajó folyamatos csúszásokat szenved, és a kiadások emelkedése miatt az egy űrhajósra vetített költség 95 millió dollárra rúghat, míg a SpaceX-nél ez csak 50 millió. Összehasonlításképp az oroszoknak asztronautánként és utanként 90 milliót fizetett a NASA, hogy az elmúlt 9 évben is lehessen amerikai űrhajós az űrállomáson. A Boeing rakétája a jelen tervek szerint 2021 első negyedévében indulhat majd útnak.

De nem csak azért történelmi a mostani kilövés, mert először fordul elő, hogy magánvállalat küld embert a világűrbe, vagy, mert 9 év szünet után újra Amerikából indulhat amerikai űrhajós az űrállomásra. A kilövőállomás is legendás.

Egy korábbi Falcon 9 fellövés az LC-39A-ról. Forrás: SpaceX

A NASA ugyanis a floridai Cape Canaveral űrközpont híres LC-39A kilövőállomását adta bérbe a SpaceX-nek, amely már 172-ször küldött rakétát az űrbe. Többek között innen startolt el az Apollo 11, amely az első embereket juttatta a Holdra, de innen indult el a legelső és a legutolsó űrsikló is. A 2011 óta kihasználatlan komplexumot a SpaceX 2013 decemberében  kapta meg és 20 évre kizárólagosan bérlik. Az első Falcon 9 is innen indult 2017 februárjában, de ismét igazán híres egy évvel később lett a helyszín, ugyanis innen startolt az a Falcon Heavy tesztkilövés ami Elon Musk Tesla Roadsterét repítette az űrbe.

A sólyom, a sárkány és a Model X

A SpaceX Falcon 9 az első olyan orbitális osztályú rakéta, amely első fokozat a dolga végeztével visszatér a földre és újra fellehet használni. Elon Musk űrcége már az eredeti Falcon 9-cel is jelentősen csökkentette az űrrepülés költségeit – becslések szerint egy új rakéta 62 millió dollárba kerül, míg a nagy versenytárs ULA 2014-ben potom 420 milliót kért ugyan ezért, de az európai Ariane 6 is 95 millióba kerül utanként, és a kínaiak is elkérnek vagy 70-et. Mára a SpaceX piaci részesedése a kereskedelmi műhold piacon több mint 65% és már 84 kilövésen van túl, ami a fenti költségek ismeretében érthető, de az újra leszálló első fokozattal már most 50 millió alá szorították az utak költségét és nem akarnak itt megállni. Többek között ezért próbálkoznak olyan rajzfilmbe illő megoldásokkal, hogy hatalmas hálókkal felszerelt hajókkal próbálják meg elkapni a rakéták visszazuhanó orrkúpját, mivel a légkör alsóbb rétegeiben a hasznos rakományt védő és az aerodinamikát javító hatalmas kompozit lemezek több millió dollárba kerülnek és korábban minden út alkalmával megsemmisültek.

A 70 méter magas Falcon, azaz sólyom nevű rakéta azonban csak az űreszköz egyik része, hiszen a rakomány, vagy az emberek feljuttatásához szükség van egy űrhajóra is – ez a Dragon azaz sárkány.

Itt szerelték össze a Falcon rakétát a Dragon kapszulával. Forrás: NASA, SpaceX

A Dragon már 2012 óta visz, alkalmanként akár 3500 kilónyi friss ellátmányt és eszközöket a Nemzetközi Űrállomás legénységének, de a mostani verziója új, hiszen ezt emberek szállítására tervezték. Az eredeti tervek szerint a Crew Dragon a saját hajtóművei segítségével tért volna vissza a világűrből és szállt volna le a Falcon 9 első fokozatához hasonlóan a NASA valamelyik komplexumában, azonban a mostani első verzióban inkább visszavettek az ambiciózus tervekből és hagyományos, ejtőernyős tengeri landolás lesz. Persze ez sem triviális gyakorlat és nagyon sokat tesztelték az ejtőernyős rendszert.

SpaceX has completed nearly 100 tests and flights of its Dragon parachute systems for cargo missions and in development of the upgraded Mark 3 design—one of the safest, most reliable parachute systems in the world for human spaceflight pic.twitter.com/WB8zm9ohBC

— SpaceX (@SpaceX) May 22, 2020

A rakétahajtóművek azért megmaradtak és többek között amennyiben kilövés közben baj történne, az űrhajó ezek segítségével tud leválni a Falcon 9 rakétáról, hogy a legénységet biztonságos körülmények között hazajuttassa. Az alábbi videón ennek a főpróbája látható. (A rakétát szándékosan semmisítették meg a művelet végén, itt nem volt tervezett visszatérés).

És mivel a SpaceX Elon Musk cége, így várható volt egy kis Tesla kapcsolat is: ha a Dragon kapszula székei és érintőképernyős kezelőfelületei nem lennének elegek az űrhajósok a kilövőállomásra vezető utat is egy Model X-ben teszik majd meg. Így a nagy jelentőségű esemény kap még egy kis plusz történelmi szerepet hiszen most először fogja majd elektromos autó kivinni az asztronautákat a rakétához. A Model X sólyomszárnyai után aztán majd a Falcon 9-en folytatják az utat.

A szerda esti kilövést a SpaceX és a NASA Youtube csatornáin lehet majd nyomon követni. A start várható ideje magyar idő szerint 10:33 perc.

Stílusosan érkeznek majd a rakétához. Forrás: NASA, SpaceX

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.