IRENA: Beléptünk a megújuló energia évtizedébe

A pandémia ellenére is 260 GW-tal növelte megújulós kapacitásait a világ 2020-ban, ami 50%-kal több a korábbi rekordnál – számolt be róla a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) abban a sajtóközleményében, amely a most megjelent tanulmányukat ismertette. Ahogyan Francesco Camera, a szervezet igazgatója fogalmazott a kiadvány előszavában: „Beléptünk a megújuló energia évtizedébe”

A megújuló energiás kapacitások 2020-as globális bővülése nemcsak minden korábbi rekordot, hanem az előzetes várakozásokat is meghaladta, s tette ezt a pandémia okozta nehézségek és a gazdasági visszaesés ellenére. Az IRENA évente megjelenő kiadványának legfrissebb kiadása azt mutatja, hogy tavaly az összes újonnan átadott, villamos energiát előállító kapacitáson belül a megújuló energiát hasznosító erőművek már 80%-ot értek el, és ezeknek a 91%-a nap- vagy szélerőmű volt.

Ennek az eredménynek az elérését az is segítette, hogy Európa és Észak-Amerika mellett már olyan országokban is csökkentek a fosszilis termelői kapacitások, mint Törökország, vagy Oroszország. A fosszilis erőművek beépített teljesítménye tavaly 60 GW-tal nőtt a világban, ami 4 GW-tal kevesebb az előző évi értéknél.

A költségek csökkennek, a tiszta energiák piaca növekszik, és az energiafordulat előnyei soha korábban még nem voltak ennyire nyilvánvalóak. A trend megállíthatatlan, de ahogyan a World Energy Transition Outlook című tanulmányunkban rámutattunk, még rengeteg tennivaló áll előttünk. … Ebben a kritikus évtizedben a nemzetközi közösségnek úgy kell tekintenie erre a trendre, mint inspirációra a további feladatok végrehajtásához. (Francesco Camera)

Így alakult az egyes technológiák növekedése

Vízenergia

A vízerőművek teszik ki a meglévő megújulós kapacitások legnagyobb részét. A csúszások miatt számos 2019-re tervezett projekt átadására csak tavaly került sor, így 2020 erős év volt, összesen 20,6 GW új vízerőmű épült, a legtöbbjük Kínában. Az év végén összesen 1332 gigawatnyi vízerőmű üzemelt a világban.

Szélenergia

Az újonnan átadott szélerőművek névleges teljesítménye közel kétszer annyival bővült 2020-ban, mint az előző évben, míg 2019-ben csak 58 GW volt a növekedés, tavaly már 111 GW. Az év végén így 733 GW-ot ért el a szélerőművek globális állománya. Kína egymaga 72 GW-ot épített, őt követi az Egyesült Államok 14 GW-tal. További tíz országban haladta meg az 1 GW-ot a bővülés. A tengeri szélfarmok aránya 5%-ra növekedett a szélenergián belül.

Napenergia

Rekordmértékben, 127 GW-tal nőtt a világ fotovoltaikus kapacitása 2020-ban, elsősorban az ázsiai expanziónak köszönhetően (78 GW). Kína 49 GW-tal, az egyesült Államok pedig 15 GW-tal járult hozzá a globális növekedéshez. Tavaly év végén már 708 GW-nál járt a világ, Magyarország ebből 2 GW-ot mondhat magáénak.

Bioenergia

A 2019-es 6,4 GW-ról 2,5 GW-ra esett vissza a bővülés, aminek forrása nagyobbrészt Kína és az EU volt.

Geotermikus energia

A 164 MW-os növekedés csupán negyede az előző évinek. Elsősorban Törökország, Új-Zéland, az Egyesült Államok és Olaszország hajtott végre kisebb bővítéseket.

Szigetüzemű rendszerek

Az IRENA globálisan 10,6 GW szigetüzemű kapacitást tart nyilván, ami tavaly 365 MW-tal növekedett. A legnagyobb részét vízerőművek adják, a szigetüzemű napelemes rendszerek 2020-ban 250 MW-tal növekedve 4,3 GW-ot értek el.

A leggyorsabban növekvő országok, és néhány kellemes meglepetés

Ázsia és Óceánia

Kína méreténél fogva a megújuló energia legnagyobb piaca a világon, és egyúttal a legnagyobb szennyező is. Tavaly azonban az ázsiai ország még önmagához mérten is igen erős számokat jelentett. A szélenergiás kapacitásai 72 GW-tal nőttek, ami több, mint amennyit korábban bármelyik évben a világon összesen telepítettek. Szakértők szerint ugyanakkor ennyi szélerőművet fizikai lehetetlenség egyetlen év alatt megépíteni, és a valóságban az történhetett, hogy mivel az év végén járt le bizonyos támogatott projektek átadási határideje, papíron sok olyan beruházást is befejezettnek nyilvánítottak, ami a valóságban még épülőfélben volt. Akárhogyan is, de előbb-utóbb ezek az erőművek is termelni fognak, és csökkenteni fogják a szénfelhasználást.

A naperőművek beépített kapacitása 49 GW-tal nőtt, és elérte a 254 GW-ot, ami egy hajszállal elmarad ugyan a korábbi rekordtól, de így is igen tekintélyes mértékben, 25%-kal növelte meg az ország fotovoltaikus erőműveinek névleges összteljesítményét. Kínában egyébként a nap- és a szélenergia aránya szinte hajszálra megegyezett a világátlaggal.

Nem lehet teljes az energiaátállás a többi kelet-ázsiai ország nélkül. Ezen a téren Vietnám szolgált kellemes meglepetéssel, ahol 11 GW új napelemes kapacitás létesült egyetlen év alatt, amivel világviszonylatban is kiemelkedő helyet értek el. Alacsony bázisról indulva ugyan, de gyorsan növekszik még a napenergia Malajziában (+70%), Kazahsztánban (+50%), és Kambodzsában (+110%). A sor remélhetőleg hamarosan tovább bővülhet olyan országokkal, mit a Fülöp-Szigetek, vagy Indonézia.

Ausztrália is rekordévet tudhat maga mögött: a naperőműveik és szélerőműveik beépített teljesítménye egyaránt 33%-kal nőtt, előbbiek így 17,6 GW-ot, utóbbiak pedig 9,5 GW-ot értek el.

Európa

A napenergiás termelőkapacitás legalább 30%-kal nőtt Ausztriában, Cipruson és Spanyolországban, 40%-kal Magyarországon, 80%-kal Litvániában, megduplázódott Svédországban, Lengyelországban pedig két és félszeresére nőtt. A legkiemelkedőbb teljesítményt talán mégis Hollandia nyújtotta, ahol a naperőművek 42%-os növekedése mellett a szélerőművek is 47%-kal nőttek.

A napelemek legnagyobb piaca Németország volt 4 GW-tal, őt követte Hollandia és Spanyolország 3-3 GW-tal. Az új telepítésekben az 1 GW-ot további 3 ország lépte át: Belgium, Lengyelország és Ukrajna. Magyarországon körülbelül 600 MW új napelemes kapacitás létesült.

A legnagyobb meglepetést azonban Oroszország okozta, ahol 102 MW-ról 945 MW-ra ugrott a szélerőművek, és 1064-ről 1428 MW-ra a napelemek beépített teljesítménye. Korábban már beszámoltunk róla, hogy Szibériában gazdaságossági okokból hódítanak a szigetüzemű napelemes rendszerek, de úgy látszik, hogy már a szélenergiának is sikerült betörnie abba az országba, amely talán a legkevésbé érdekelt a megújuló energiák terjedésében.

Afrika

A kontinensen csak Dél-Afrika tudott érdemi növekedést felmutatni, a napenergiás és a szélenergiás kapacitásaik egyaránt 25%-kal nőttek, 5,5 és 2,6 GW-ra.

Amerika

A szélenergia a leggyorsabban Argentínában növekedett, 63%-kal, ha nem számítjuk ide Kolumbiát, ami szinte a nulláról ugrott 510 MW-ra. A szélenergia legnagyobb piaca azonban az USA volt 14 GW-tal, őt Chile követte 1,8 GW-tal, a harmadik helyen Mexikó állt 1,5 GW-tal.

A napenergia terén a leggyorsabb növekedést Argentína (73%), Brazília (70%) és Mexikó (27%) könyvelhette el, a legnagyobb piacok pedig az USA (15 GW), Brazília (3,2 GW) és Mexikó (1,2 GW) voltak.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.