Rossz hírek érkeztek a paksi bővítésről

Az Országos Atomenergia Hivatal szűkszavú közleményében tudatta a sajtóval, hogy hiánypótlásra visszadobta Paks II. engedélykérelmét.

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét. Az Országos Atomenergia Hivatalnak 12 hónap állt rendelkezésére a létesítési engedélyezési eljárás lefolytatására, amelyet 3 hónappal a törvényi kereteknek megfelelően meghosszabbított, ez a meghosszabbított határidő járt le szeptember 30-án.

A benyújtott dokumentáció a Hivatal véleménye szerint több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat. Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el – írta a Hivatal sajtóközleménye.

A Roszatomnak Finnországban is meggyűlt a baja a hatóságokkal, a Hanhikivi atomerőmű engedélyeztetése során eddig 3 évnyi csúszást sikerült összeszedniük, igaz, a finnek nukleáris hatósága a világ egyik legszigorúbb szervezetének számít, ha a biztonsági előírások betartatásáról van szó.

A Roszatom Oroszországban jellemzően 8-11 év alatt szokott felépíteni egy atomreaktort, amihez még hozzájönnek a földmunkák, ami további minimum másfél év. Összességében tehát a létesítési engedély megszerzését követően legalább 10 évet vehet igénybe a kivitelezés, ha nem többet.

Paks II. látványterve – egyelőre ezzel kell beérnünk. Kép: Paks II. Zrt.

Az eredeti elképzelések szerint már 2024-ben működnie kellett volna az első reaktornak, majd ez a határidő 2029-re módosult a sorozatos csúszások miatt. A Roszatom korábbi projektjeit elnézve azonban most már inkább arra számíthatunk, hogy reálisan csak 2032 után kezdheti meg működését az első reaktor.

Paks I. egyes blokkjának működési engedélye ugyanakkor 2032-ben lejár, így most már reálisnak tűnik az a lehetőség, hogy hamarabb leáll a legöregebb blokk, mint ahogy elkészül az új. Mindezek fényében talán nem véletlen, hogy Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke egy szeptember végén megtartott konferencián arról beszélt, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében alapvető a nukleáris alapú villamosenergia-termelés fenntartása: Paks I. üzemidő-hosszabbítása és Paks II. megépítése. Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója ennél is konkrétabb volt egy interjúban, ahol az egyes blokk üzemidejének 10 éves meghosszabbításáról beszélt – ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez egy összetett kérdés, amelyben döntés rövid távon nem várható.

Az eredeti üzemidőt már egyszer meghosszabbították 20 évvel, az ismételt üzemidő-hosszabbítás pedig nemzetközileg is nagyon ritkának számít, ezért nehéz nem arra gondolni, hogy már a kormány is elengedte a 2032-ig történő indulást.

A jelek szerint tehát a Paks II. projekt további csúszásokat szenved, van azonban egy másik határidő, amivel sokkal jobban állunk: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerint a 2030-ra tervezett 6000 MW-os napenergiás kapacitást már 2025-re elérhetjük.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.