Mekkora hatótávot vesz el az összkerékhajtás?

Egyre több elektromos autó kapható összkerékhajtással. A WLTP hatótávot megnézve ezek hatótávolsága mintegy 10%-kal kisebb, mint a csak hátul hajtott, azonos akku kapacitással rendelkező testvéreké. A norvégok azonban nem elégedtek meg a gyári adattal, inkább megnézték mi a helyzet a gyakorlatban.

Egyetlen autó sem érte el télen a WLTP hatótávot

A Norvég Automobil Szövetség és a motor.no 20-30 autót összehasonlító téli- és nyári hatótáv-, valamint töltéstesztjéről már többször beszámoltunk. Az idei téli teszten egy érdekes jelenséget tapasztaltak. A Škoda ENYAQ iV80 hátsókerekes változata több mint 50 kilométerrel előbb merült le, mint az összkerekes iV80X, holott a WLTP mérés szerint épp a hátsókerekes változatnak kellett volna 32 kilométerrel messzebb jutni.

Az egyéb modellek – melyekből hátul hajtó és összkerekes változat is szerepelt a teszten – hozták a papírformát, így azt gyanították, hogy valami egyedi probléma okozta a hátsókerekes Škoda idő előtti lemerülését. Ezért egy másik autóval is megismételték a mérést, az eredmény azonban nem változott. Az első alkalommal 347 kilométert tudott megtenni a hátsókerekes ENYAQ, a második teszten pedig 346 km után állt meg.

Megjött a sportos Volkswagen ID.4 GTX

A Škodával tapasztalt furcsaságtól függetlenül érdemes lehet összevetni, melyik típusnál mekkora hatótávba kerül, ha a biztonságosabb és általában erősebb összkerekes autót választjuk. A konkrét számok összevetése előtt azonban nézzük meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal számolhat, aki összkerekes autót venne.

Az összkerékmeghajtás előnyei:

• jobb tapadás, biztonságosabb közlekedés, különösen csúszós úton,
• nagyobb teljesítmény, amit az aszfaltra is magabiztosabban képes átvinni az autó,
• nagyobb vontatható tömeg.

Az összkerékmeghajtás hátrányai:

• magasabb vételár,
• kisebb hatótávolság – magasabb fogyasztás,
• alkalmanként kisebb (első) csomagtér,
• nagyobb tömeg, amely pl. a gumiabroncsok kopását is gyorsíthatja,
• gyakran nagyobb fordulókör, városi közlekedésnél kevésbé jó manőverezhetőség.

Végül nézzük meg a norvégok méréseit. A Škoda ENYAQ esetében 56 kilométer extra hatótávot hozott az összkerékhajtás. Különösen meghökkentő ez a megismételt méréssel is alátámasztott eredmény annak fényében, hogy a hasonló technikára épülő Volkswagen ID.4-nél fordult a kocka, és a hátsókerekes verzió jutott messzebbre, nem is kevéssel, 60 kilométerrel. A szintén MEB-platformos Audi Q4 e-tron eredménye az ID.4-hez áll közelebb, az összkerekes hátránya 31 kilométer lett a teszten.

Kia EV6 vagy Hyundai Ioniq 5 az én autóm?

A Kia EV6 esetében a mérési hibát súrolja a különbség, mindössze 6 kilométerrel előbb állt meg a négykerekes, mint a hátul hajtott változat. Érdekes módon a testvérmodell Hyundai Ioniq 5 esetén ennél jóval nagyobb, 40 km volt az összkerékhajtás vesztesége.

A nagyszabású hatótávteszten a Polestar 2 is kétféle hajtásrendszerrel jelent meg, a kínai modellnél 60 kilométerrel előbb állt meg az összkerekes változat. Ez az autó annyiban kilógott a sorból, hogy a kétkerék-meghajtás itt nem a hátsó, hanem az első tengelyt jelenti.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.