PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTYwMHg1MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxMy0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyNzc2NV9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI3NzY1X2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDkuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wOS92b2x2by1leDYwLWJhbm5lci02NTB4MzAwLWxlYWQtZGVza3RvcC0yMDI2LTA5LmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDkvdm9sdm8tZXg2MC1iYW5uZXItNjUweDMwMC1sZWFkLWRlc2t0b3AtMjAyNi0wOS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+

Az Egyesült Királyságban a héten új áramtermelési rekordot írt a szélenergia. A szigetországban azonban lassan ahhoz is hozzá kell már szokni, hogy ezek a rekordok nagyon gyorsan felülíródnak.

A ReNews értesülését, mely szerint január 10-én koraeste 21,6 GW-os új termelési csúcsot ért el az országban dolgozó szélerőműves infrastruktúra, a National Grid is visszaigazolta. Az országos hálózati rendszerirányító azt is közölte, hogy a rekordbeállítás idején – 18.00 és 18.30 között – az ország áramellátásának több mint felét (50,4 százalékát) biztosították szélenergiából. Az előző rekord alig egy hétig állt; december 30-án 20,9 GW-ig jutott a számláló, amivel viszont a november 2-án felállított korábbi rekordot írták át. A december végi csúcsdöntés 2022-ben a harmadik volt.

Fontos értelmezési pont, hogy e termelési nagyságokat a National Grid rövid ideig mérte, ám azon már tényleg érdemes jobban elgondolkodni, hogy a rendszerirányító adati szerint december 27. és január 9. között az Egyesült Királyságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelők biztosítani tudták az ország villamos energia igényének 82,5 százalékát. A RenewableUK számításai szerint ez önmagában 1,31 milliárd köbméter földgáz megtakarítását tette lehetővé az országban.

Dan McGrail, a szervezet vezérigazgatója szerint az újabb és újabb szélenergia termelési rekordok is jelzik, hogy e technológia mennyire fontossá vált a szigetország energiarendszerében. „A szél jelenleg az Egyesült Királyság legolcsóbb új energiaforrása, így minden belőle termelt villamos energia a fogyasztókat segíti az ultradrága gázimport csökkentésével” – magyarázta.

Nem csak a szélre
Érdemes egy pillantást vetni az Egyesült Királyság tavalyi árammixére. Nem csak azért, mert abból jól látszik, hogy a szél (26,8 százalék) az egész éves termelési mennyiséget tekintve már rég nem „futottak még” kategória, vagy hogy a fölgáz (38,5 százalék) még mindig elég magasan az első.

Hanem azért is, mert a szűk egy évtizede - az energiafordulat kezdetén - még 30 százalékon álló szén aránya egészen összetöpörödött (1,5 százalék). Akkor a szén mellett a gáz 30-, az atom 19 százalékot mondhatott magáénak, és ugyan mindkét energiatermelő aránya változott, az, hogy 2023-ban az energiatárolás nagy valószínűséggel átlépi a szenet, nem nekik köszönhető. Hanem a megújuló energiaforrásból áramot termelő technológiák dinamikus terjedésének, és annak, hogy ezt a szakpolitikájuk 2013-ban is tisztán látta és mondta  már, sőt: 2019 óta a rendszert arra készítik föl, hogy 2025 után az energiamixből földgázt is ki lehessen vezetni.

Hidrogén és perspektíva

Ezek után kicsit meglepő lehet, de az Egyesült Királyságban nem tartják túl sokra a hidrogént. Már abban az értelemben nem, hogy szerintük a zöldhidrogén nem lesz az energetikai átállás megoldókulcsa. Az alsóház Tudományos és Technológiai Bizottsága szerint igaz ugyan, hogy a hidrogénnek számos vonzó tulajdonsága van, de a jelenlegi ismertek alapján mégsem lesz belőle valamiféle csodaszer.

A CNBC-nek erre azzal reagált Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe nevű iparági csoportosulás vezérigazgatója, hogy a szigetországban valamit biztosan nem jól értenek, mert azt senki, soha nem jövendölte, hogy a hidrogén lesz a gonosz legyőzéséhez szükséges ezüst pisztolygolyó. Azt viszont ma is látni kell, hogy a hidrogén „az energetikai átállás elengedhetetlen összetevője”, az egyik olyan hiányzó láncszem, amellyel lehetővé válik majd az olyan, nehezen karbonszennyezés-mentesíthető ágazatok átalakítása is, mint a cementiparé, az acéliparé, vagy éppen a tengeti szállításé. Chatzimarkakis szerint vannak kihívások, de ezek leküzdésére elkészültek a stratégiák is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen publikált, 2023-ra szóló Energiatechnológiai Perspektívák jelentésében az olvasható, hogy a világ egy új ipari korszak hajnalán jár, melynek alapját az olyan technológiák fejlesztései jelentik, amiket a szélturbinákban, a hőszivattyúkban, a hidrogéntechnológiában, illetve az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása során használ majd a világ. „A kulcsfontosságú, tömeggyártásba kerülő tiszta energiatechnológiák globális piaca” az IEA becslése szerint 2030-ra eléri az évi 650 milliárd dollárt, amivel a jelenlegi fejlődési tempó háromszorosára lehet majd képes.

Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni Magyarországon

Szabó M. István

Összehasonlítás