Kiderült, hogy csak attól nem jobb, ha nagyobb

A szélenergia iparban zajló verseny meglehetősen hosszú ideje a gyártók között leginkább arról szól, hogy az adott projekthez lehet-e, kell-e a korábbiaknál nagyobb méretű lapátokkal, illetve nagyobb méretű és teljesítményű turbinával dolgozó létesítményt fejleszteni, építeni.

Ezt nem csak a gyártói kíváncsiság vagy a teljesítmény/méret hatékonyságának javítása kényszeríti ki, hanem az is, hogy a tengeri (offshore) szélenergia hasznosításra a világ sok, gazdasági értelemben véve jelentős (energetikai oldalról nézve pedig a külső hatásoknak kitett) országa rábólintott már. Rég nem csak a németekről és a dánokról vagy az Egyesült Királyságról szól már ez a történet, mert miközben Olaszországon át Hollandiáig és Lengyelországig, sorra jelentik be az újabb és újabb szélfarm építkezéseket, Kína (és az ázsiai piac) berobbanása után az Amerikai Egyesült Államok is tettre késznek mutatkozik arra, hogy egyből a nagyok között szálljon be ebbe a versengésbe.

Ami a méreteket illeti: nincs még két hónapja sem, hogy híre jött, a Siemens Gamesa befejezte 15 MW-os tengeri szélturbinája prototípusának telepítését és tesztelését Dániában, és az SG 14-236 DD egységek első telepítési szériájának már a helyszíne is megvan: a Balti-tenger lengyelországi szakaszához épülő FEW Baltic 2  épül majd belőlük. Ebből a tempóból azonban nem csak jó dolgok születhetnek…

Menetkész és munkára jelentkezett a Siemens óriása

A „melyik gyártónak van nagyobb szélturbinája” versengésnek éppen most húzott egy, nem éppen megnyugtató kontrasztot egy, a napokban publikált jelentés. A GCube Insurance (GCube) az energiaipar egyik legerősebb és leginkább ismert biztosító cége azt közölte, hogy a szélenergiaipari versengésnek ez a formája belépett a veszélyzónába.

A GCube több mint egy évtizede dolgozik tengeri szélenergia projektek biztosításával Európában és a világ távolabbi részein. A biztosítótársaság több óriási offshore projektet is „visz”; irodákat tart fenn többek közt Amszterdamban, Madridban és New Yorkban is, és például a Japán partoknál zajló offshore szélplatformok tervezésébe és építési projektjeibe is bekapcsolódik. Ezért is fontos az a megállapításuk, hogy – mint azt a ReNew Business idézi – a fegyverkezési verseny a nagyobb turbinák megépítésére sajnos azzal jár, hogy több a meghibásodás is, és ezzel megváltozott a tengeri szélenergia termelés kockázati környezete. Nem a jó irányba – közölték.

Offshore szélfarm telepítése (forrás: Rechargenews)

A nagyobb turbinák = több hiba modellt a cég tíz évnyi kárigény adataiból állította össze. A GCube adatai szerint az utóbbi öt évben drasztikus méretnövekedésen mentek át a szélenergia hasznosító tengeri turbinatechnológiák: 8 MW-ról 18 MW közelébe ért a maximális egységméret. A problémát ezzel kapcsolatban valójában az jelenti a biztosító számára, hogy mindez sokkal rövidebb idő alatt ment végbe, mint ami a 3 MW-ról 8 MW-ra lépéshez kellett, és a méretnövekedés ráadásul a hibák előfordulási számának növekedésével is járt.

A biztosító szerint az offshore széliparban mindez már „aggasztó szintű veszteséghez” vezetett: a szektorban keletkezett kárigények több mint fele (55 százaléka) a 8 MW feletti teljesítménytartományból érkezett. A jelentés azt is megírta, hogy az ide tartozó géptípusokkal kapcsolatos biztosítási események már az építésük során, illetve a szélerőművek működésének megkezdését követően, az első két évben jelentkeznek, és a meghibásodott alkatrészek jelentik a káresemények többségét. Mivel pedig a 8 MW feletti szélerőműves egységek teszik ki a szektorban a teljes biztosítási érték nagyobb hányadát – valamint: a jelzett, kétéves időtartam alatti meghibásodás a korábbi mérettartományban még 5 év volt -, ideje riadót fújni.

A GCube adatai szerint 2012 óta az átlagos tengeri szélkár-veszteség értéke a hétszeresére nőtt, ezért az offshore erőműiparnak sürgősen foglalkoznia kell a termékei minőségének javításával és a megbízhatóság növelésével.

„A nagyobb teljesítményű gépek gyors fejlesztésére irányuló törekvés nyomást helyez a gyártókra, az ellátási láncra és a biztosítási piacra, és így, bár a növekedés és bővítés elengedhetetlen része az energetikai átállás előmozdításának, a helyzet most egyértelműen, egyre növekvő pénzügyi kockázatokat jeleznek, amelyek az ágazatra jelentenek alapvető veszélyt” – magyarázta Fraser McLachlan, A GCube Insurance vezérigazgatója. Aki azt tanácsolja a gyártóknak, hogy a fenntartható fejlődési pályára állás érdekében ne csak a fejlesztésre fókuszáljanak, mint az utóbbi években. Több energiát kell mozgósítsanak nem csak az alkatrészek és részegységek  minőségbiztosításra, de a projektek során az építkezési munkálatok minőségének javítására is.

Felesküdött a szélre a világ Japánban

Szabó M. István