Elértek a széntelenítési roham végére a britek

Az Egyesült Királyságban a villamos energia mix dekarbonizálását egy évtizede döntötték el, néhány éve pedig jönnek is az eredmények. Aktuálisan éppen  azt jelentette a Drax Electric Insight , hogy a szén tudatos ellényegtelenítése után van az országnak olyan saját energiaforrása, amivel a gáztüzelésű áramtermelést is sikerült lelépniük. (A Drax némi leegyszerűsítéssel „a britek MVM-je”, de úgy az egyik legjelentősebb energiatermelő és szolgáltató a szigetországban, hogy a magyar megfelelőjével ellentétben, nincs állami tulajdonban, mivel 1990-ben privatizálták.)

Nem ma kezdték

Ha szabad úgy fogalmazni: a kedvenc példáim egyike az, ami a szigetországban az energiaszektor átalakításával kapcsolatosan zajlik. Magyarországról nézve már-már meseszerű, ahogyan nagyon-nagyon mélyről Németország és Spanyolország mellett Európa egyik bezzegországává lettek.

A szélmágus a biogázra teszi a tétjeit

A szigetország fejlődéstörténetét azért is kedvelem és idézem fel ahányszor csak lehet, mert ezt a folyamatot az első pillanat, a kezdő lépés előtt már volt szerencsém követni. Attól a ponttól, amikor szinte napra pontosan 10 éve Edward Davey, az akkori energia és éghajlatügyi államtitkár Budapesten hiába kilincselt a kormánynál, hogy Magyarország és az Egyesült Királyság fogjon össze – hiszen hasonlóak az energetikai problémáik. Mármint: nekik is öreg atromerőműveik vannak, szenvednek a szén arányától a mixben, és persze attól is, hogy a földgázt importálniuk kell, ezért energetikai értelemben érzékeny és kitett az ország a külső hatásoknak.

A ma már a liberális demokrata pártot irányító politikus tíz éve sem árult zsákbamacskát: azzal érvelt, hogy ha hasonlóak a problémák, akkor a megoldások keresésében segíthetjük egymást.  Nem pénzért vagy befolyásért kilincselt, hanem azért a szövetségért, melyben mindenki keresse az adottságainak leginkább megfelelő megoldásokat, kísérletezzen, teszteljen, mérjen – és támogassa, ami a helyzet kezelésére gyógyírt jelenthet, majd a tapasztalatait ossza meg olyanokkal, akiknek van hasonló problémájuk. De Budapesten nem hallották meg Davey-t, így 2013 után mindenki ment a maga útjára.

Vízfej helyett megoldást

Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a szélenergiába és a megújulókba „pénzt, paripát, fegyvert” biztosító, a zöldenergiába preferáltan fektető, beruházásokat ösztönző Egyesült Királyság 2018-ra lelépte Magyarországot.

Hirtelen nehézsúlyú zöldhidrogén exportőrökké léphetnek elő az írek

Nem állnak sokkal jobban most sem a Hinkley Point C atomerőmű építésével, mint Paks; igaz, hogy az angol atomerőművet legalább már építik (azzal együtt is, hogy a beruházás versenyben van a világ legdrágább atomerőműve címért – miközben folyamatos építési csúszásban és túlköltésben van a francia építő EdF). Ám ennél is lényegesebb különbség, hogy a nukleáris energiatermelői vízfejben gondolkodás helyett differenciáltabbá tették az áramtermelési mixüket.

Az eredmény egész Európát meglepte: 2020-ban a szénmentesítésben eljutottak a több mint 700 órás teljes szünet biztosításáig, amire gyakorlatilag az ipari forradalom óta nem volt példa arrafelé. Nem sokkal később, alig két éve pedig azt is hivatalosan bejelentették, hogy 2025-től drasztikusan csökkenteni kezdik az ország földgázfüggését. Ez utóbbi terveken az Ukrajnára támadó oroszok miatt kialakult európai energiaválság biztosan tolni fog, de az Egyesült Királyságban szó sincs arról, hogy visszafognák magukat.

A szigetország szélerőművei az idei év első negyedévében több áramot állítottak elő és adtak a hálózatra, mint amennyit a gáztüzelésű erőművek. A mixben az arányszámok szintén árulkodóak: a villamos energia 32,4 százalékát adták a szárazföldi és tengeri erőművek, a gáztüzelésűek (31,7 százalék) mellett viszont alultermeltek az atomerőművek, és szinte a jelentéktelenségig csökkent a szén aránya.

Így néz ez ki mennyiségi rangsorolásban: (2023 első negyedév)

• szél – 24.0 TWh
• földgáz – 23.4 TWh
• import – 9.2 TWh
• atom – 9.2 TWh
• biomassza – 4.2 TWh
• nap – 1.7 TWh
• víz (hullám) – 1.1 TWh
• szén – 0.9 TWh

A megadott energiamennyiségek nagyságának értelmezéséhez támpontot adhat, hogy az éves, magyarországi áramfogyasztás jelenleg 47-48 TWh.

Már csak egy maradt

A Drax most azt közölte, hogy 2023 első három hónapja volt az első olyan negyedév, amikor az ország villamosenergia-hálózata számára a szélenergia biztosította az áramigény legnagyobb részét. Annyi áramot termeltek a szélturbinák, hogy az elegendő lenne 300 millió Tesla Model Y feltöltéséhez – közölte az áramszolgáltató. Ennél vélhetően komplexebb jelzésnek számít a korábbi év azonos időszakához mérve kimutatott három százalékos növekedés – és az, hogy a földgáz használata pedig öt százalékkal csökkenni tudott.

Az Egyesült Királyság árammix összetételének alakulása 2010-2023 között (forrás: Drax)

Az országban már csupán egyetlen széntüzelésű erőmű működik (ahogyan Magyarországon is – legalábbis darabra). Ez az erőmű adja az árammix másfél százalékát, ami az egy évtizeddel ezelőtti 43 százalékos arányt visszaidézve mutatja meg igazán, mennyit is haladtak előre a britek.

„Egy évtized leforgása alatt az Egyesült Királyság szinte teljesen kivágta a szenet, miután több mint egy évszázada a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagra támaszkodott országunk energiaellátásában. Még mindig sok akadálya van egy teljesen fosszilis tüzelőanyag-mentes hálózat elérésének, de a jelenlegi adatok világosan jelzik: mit lehet elérni, ha a kormányok jó környezetet teremtenek a tiszta technológia befektetői számára” – mondta Iain Staffell, a Drax Electric Insights negyedéves jelentését készítő csapat vezető szerzője.

A Drax Group célja, hogy 2030-ra negatív legyen a szén-dioxid-mérlege. A cégcsoport aktuálisan nagy erőket mozgósít a bioenergiás beruházásokra és fejlesztésekre, melynek köszönhetően a szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológiák is kiemelten érdeklik.

Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

Szabó M. István