Abszurd akadályokat dob a pályázó elé a villanyautós támogatás űrlapja

Magyarországon pályázni nem egyszerű. Az elmúlt évek napelemes és villanyautós támogatásai kapcsán rendre a pár ezer, legfeljebb tízezer ügyfél alatt összeomló állami felületekről, hiányos adatbázisokról és temérdek frusztrációról voltunk kénytelenek beszámolni.

Úgy néz ki ez a kör is a régi hagyományokat folytatja.

Pedig jól indult

Mielőtt belevágunk az abszurd kérdések és opciók, illetve a mezei halandó által értelmezhetetlen követelmények azon sorába, amelyek a mostani pályázatban résztvevő vállalkozóktól jutottak el hozzánk, kezdjük a pozitívumokkal.

Míg az elmúlt években leginkább dacos sértődöttségről érkeztek hozzánk visszajelzések a pályázati mizériákról szóló kritikáink miatt, a mostani villanyautós támogatást lebonyolító csapat hozzáállása gyökeresen más volt. Valódi, aktív konzultációt tartottak a szövegtervezetről, és a felmerülő kérdésekre, javaslatokra, gyors és érdemi válaszokat adtak – ami még akkor is dicséretes és elismerésre méltó, ha ezek a válaszok nem mindig tetszettek nekünk.

Legfontosabb tudnivalók a villanyautós állami támogatásról

A vállalkozások villanyautó vásárlását segítő új támogatással foglalkozó ügyfélszolgálat munkatársai is segítőkészen kapkodják a telefonokat, állják a sarat a rájuk zúduló frusztráció közepette, és innen is csak megköszönni tudjuk munkájukat.

Arról nem beszélve, hogy a korábbiakkal ellentétben, most értékelhető, 30 milliárdos forrás áll rendelkezésre az EU-nak hála.

Jó ötlet volt az is, hogy már a pályázat indulását megelőző pár napban el lehetett kezdeni kitölteni a digitális nyomtatványokat, így mindenkinek volt ideje ismerkedni a felülettel, és talán a rendszer összeomlása is elmarad ma 17 órakor, amikor eldördül a startpisztoly. Talán annyit javasolnánk legközelebbre, hogy ne közvetlenül az előtöltést lebonyolító hétvége után induljon a pályázat, hiszen a munkaszüneti napokon felmerült kérdéseket így csak ma tudják feltenni az érintettek az ügyfélszolgálatnak, és az esetleg feltárt hibák javítására sem lesz már nagyon idő.

Már kitölthető a támogatási kérelem az e-autó pályázathoz

A nagyobb baj viszont, hogy sikerült értelmezhetetlen, egymásnak ellentmondó kérdésekkel és iránymutatással megnehezíteniük mind a pályázók életét, mind a saját munkájukat a pályázat megalkotóinak.

Nem releváns

A pályázat során kitöltendő űrlapok során például a támogatást igénylő cég tulajdonosának minden további vállalkozásáról fel kell vennie egy újabb űrlapot. Ez valahol érthető is, a gond az, ha nincs további cégünk.

Egy olvasónk arról számolt be, hogy cégében társtulajdonos feleségének például nincs más vállalkozása, ám az űrlap kiöltése mégis kötelező. A megoldás eléggé magyaros, ugyanis a szöveges mezőkbe ilyenkor „nem relevánst”, a tulajdoni hányadhoz pedig nullát kell beírni. Belemehetnénk abba, hogy erre mi szükség, miért nincs már az első űrlapon egy „nincs további vállalkozásom” opció, de ez mindegy is lenne, ha ez működne.

Csakhogy a kötelezően felveendő, de nullázandó űrlapon van egy kötelező adószám mező is, ami csak valós adatot fogad el. De ugye, ha valakinek nincs másik cége, nem tud ide mit beírni – így viszont nem léphet tovább.

Mint olvasónk rájött, a kulcs ismét egy magyaros huszárvágás, mert az űrlapon van egy „külföldi adószám” mező is, és a kettőből csak az egyik kötelező. Utóbbin már nincs ellenőrzés, bármit be lehet írni, ide ismét a „nem releváns” szöveg kerül, a magyar adószámot így már üresen lehet hagyni.

Nincs jó válasz

Ez egyébként nem egy egyedi eset a pályázati űrlapok kapcsán.

A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy cége az utóbbi pár évben mennyi ún. de minimis támogatást kapott. Hogy ez pontosan mi is, az most nem releváns, nem mennék bele, a lényeg, hogy van egy limit az EU-s pályázatoknál, hogy egy adott cég adott időn belül mennyi ilyen támogatást kaphat – így érthető is, hogy erről nyilatkozni kell.

Módosult a villanyautós pályázat: bővítették a lehetséges pályázók körét

Mint egy olvasónktól megtudtuk a vállalkozások erről akár egy igazolást is le tudnak töltetni egy másik állami online felületen, de ez most rendre hibát dob. Ezt egy másik pályázó is megerősítette, aki elmondta, ő a hétvégén benyújtotta a lekérdezési igényét az online rendszerben, amire ma jött válasz:

A lekérés időpontjában a közhiteles adatbázis nem adott találatot.

Hogy ez így elég-e, azt jelenti-e, hogy nem volt támogatás kifizetve, vagy csak a rendszer nem találja a céget, az nem derül ki a szűkszavú közleményből, de olvasónk hozzátette, hogy az ő cége évekkel ezelőtt kapott ilyen támogatást, igaz ez a pályázat szempontjából irreleváns, mert amúgy is kívül esne a megjelölt időintervallumon.

De ha ezen túllépünk, akkor sem jobb a helyzet.

Ki kell ugyanis választani egy legördülő menüből, hogy mely rendelet volt a támogatás jogalapja és az odaítélés dátumát is ki kell tölteni. Akkor is, ha nem kaptunk ilyen pénzt.

A megoldás állítólag az ügyfélszolgálat iránymutatása alapján az, hogy a legelső rendeletet kell kiválasztani a legördülőből (mindegy, hogy ez sem valós az esetünkben), és a kötelező szöveges mezőkbe pedig a már ismerős „nem releváns” kifejezés kerül.

A dátum kapcsán már nem tudunk okosak lenni, ugyanis egyik olvasónknak az ügyintéző azt mondta, hogy a nem létező de minimis odaítélésnek nem létező dátuma a pályázat beadásának napja legyen, de egy másik olvasónknak pedig pont azt mondták, hogy mindegy mi, csak ne a pályázat napja legyen megadva.

DNSH, avagy a pont az i-re

A pályázati anyag legproblémásabb pontja azonban a DNSH (Do No Significant Harm) űrlap, amely egy EU-s előírás miatt került be. Az Unió pályázatainak kötelező feltétele ugyanis (állítólag), hogy nyilatkozni kell a projekt megvalósításának esetleges környezeti károkozásáról is, pontosabban arról, hogy nem okoz jelentős kárt.

Hogy ezt élő ember nem tudja jól kitölteni, azt viszont garantáljuk.

A kötelezően megválaszolandó 34 kérdés azon túl is problémás, hogy egy mezei halandó nem tudja a választ, legfeljebb az autó gyártóját lehetne megkérdezni arról például, hogy:

Az intézkedés nem gyakorol jelentős hatást i. az érintett víztestekre (és nem akadályozza az érintett víztest és az ugyanabban a vízgyűjtőn belüli más víztestek esetében a víz-keretirányelv követelményeinek megfelelő jó állapot vagy jó potenciál elérését) vagy ii. a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra.

Egy másik hasonló gyöngyszem:

Várható-e, hogy az intézkedés káros: i. a víztestek – beleértve a felszíni és a felszín alatti víztesteket is – jó állapotára, vagy jó ökológiai potenciáljára; vagy ii. a tengeri vizek jó környezeti állapotára?

De az sem kevésbé fogós, hogy:

Megtörtént-e a vízminőség megőrzéséhez és a vízhiány elkerüléséhez kapcsolódó környezetkárosodási kockázatok azonosítása és kezelése a víz-keretirányelv és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv követelményeivel összhangban?

Az egy dolog, hogy az egyszeri gázszerelő, aki elektromos kisbuszra cserélné a korosodó dízelt csak pislog, hogy az e-Rifter kézikönyvében erről egy sor nem volt. De a kérdésekre első körben egy igen/nem opció van egy legördülő menüben, miközben a kérdés már sok esetben eleve tagadó. Tehát még az is talány, hogy akkor most arra, hogy „az intézkedés nem gyakorol jelentős hatást…” az-e a helyes válasz, hogy „igen”, azaz nem gyakorol, vagy az, hogy „nem”, nem lesz tőle hat lába a vízimadaraknak.

A megfejtés: mindegyikre „nem”-et kell válaszolni az ügyfélszolgálat szerint.

De ez még nem elég, ugyanis mind a 34 kérdéshez van egy kötelezően kitöltendő minimum 150, maximum 3000 karakteres szöveges mező is, ahol a válaszunkat meg kell indokolni. Nagyon kérünk mindenkit, ne azt írja, ide, hogy a Villanyautósok.hu mondta, hogy a helyes válasz a „nem”.

A viccet, és a magyartalanul megfogalmazott, tagadó állításokat tartalmazó kérdéseket félretéve, természetesen értékelendő, hogy az EU csak olyan zöld beruházásokhoz ad pénz, amelyek nem okoznak jelentős környezeti károkat.

De míg egy 30 milliárdos épület, gyár, vagy egyéb beruházás esetén elvárható, hogy legyen egy környezetvédelmi szakember, aki az ilyen kérdésekre érdemi vizsgálat után érdemi választ ad, egy autó vásárlója ezzel mit kezdjen?

Írja azt be, hogy erről legyenek szívesek megkérdezni a Tesla vagy a Ford akkubeszállítóját?

Ha máshogy nem, ezt az űrlapot a pályázat kiírójának előre ki kellett volna töltenie, hiszen nem egyedileg vizsgálandó beruházásokról van szó, mindenki ugyanúgy autót vásárol. De ha ez ellenkezne az EU irányelveivel, akkor minimum egy helyesen kitöltött mintát feltölthettek volna, amit csak le kell másolni.

Az sem segít túlzottan, hogy a kitöltési útmutató hibás. A beépített súgó szerint ugyanis, amennyiben a DNSH első oldalán minden kérdésre nemleges a válasz, a további két lapot már nem kell kitölteni – csakhogy így erre az oldal hibát dob, nem lehet beküldeni. Az ügyfélszolgálat olvasónk kérdésére ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy, a súgótól függetlenül, a második és harmadik oldalt is ki kell tölteni, itt is mindenre a „nem” a helyes válasz, akkor is, ha például az az állítás, hogy:

Az intézkedés összhangban van a szennyezés csökkentésére irányuló meglévő globális, nemzeti, regionális vagy helyi tervekkel.

Hol a pénz

Bár sokan gondolkoznak a lízingen, a nyílt végű opció praktikus okokból kiesik, és a 20 hónap körüli futamidő is problémás lehet a törlesztőrészlet, meg a kamatköltség szempontjából. Hallottunk olyat, akinek egymillióra jött volna ki utóbbi tétel, ami a támogatás negyede. Ha a pályázatíró cég elvitt félmilliót, a bank meg még egyet, akkor már kérdéses, megéri-e ez a vesződést.

Állami támogatás kisokos – a lízingekről

A nagyobb gond azonban az, hogy nem tudni mikor kapják meg a támogatást azok, akik egyben kifizetik az autó árát.

A projekt utófinanszírozású, tehát a vállalkozó kifizeti az autó teljes árát, az akár négymilliós támogatást pedig később kapja meg. De hogy mikor, arra az ügyfélszolgálat állítólag csak széttárta a kezét, nem tudtak konkrét időpontot mondani.

Bár bízunk benne, hogy azoknak van igaza, akik 30-45 nap körüli határidőket olvastak a pályázati anyagban, de az utóbbi évek napelemes, illetve mezőgazdasági gépekhez igényelhető támogatásai során sokan megégették már magukat – hónapokat, vagy még többet kellett várni az állami pénzre, miközben a támogatás kifizetésig felvett áthidaló magán, vagy banki kölcsönükre pedig ketyeg a kamat.

Banánhéjak

Ha valakinek még mindig nem ment el a kedve, annak azért lenne még pár jótanácsunk, mert a pályázó is elkövethet szarvashibákat.

Van olyan olvasónk, aki úgy rendelt Teslát, hogy a saját nevére nyitott Tesla fiókkal tette ezt meg, amiben az otthoni privát címe volt beállítva. Így azonban a szerződésre is ez került, nem pedig a vállalkozás neve és székhelye, ami probléma lesz a pályázat benyújtásakor.

És ha már Tesla, úgy tudjuk, a vállalat új szerződése már megfelel az elvárásoknak, de csak azt írja, hogy az autó akkumulátora nagyobb, mint 59 kWh. Kérdésünkre a minisztérium azt válaszolta, elfogadják, ha itt 60 kilowattórát jelöl meg a pályázó.

Feladta a leckét a Teslának a magyar e-autó pályázat

Egy másik szintén adminisztratív buktató, ha valaki a megvalósítás helyszínéül egy telephely címét adja meg a vállalkozás székhelye helyett. Az űrlap ezt csak sárgával jelöli meg, nem hiúsul meg a beküldés, de később az elbírálásnál valószínűleg észreveszik a hibát – és, hogy ezt lehet-e még akkor korrigálni, azt nem tudjuk.

Söralátét

A fentiek csupán a hozzánk eljutott történetek kiemelt példái, de úgy tűnik, hogy nem egy-egy hibásan feltett kérdésről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Legalábbis abban a tekintetben mindenképp, hogy nem, vagy nem jól tesztelték végig a folyamatot, az egyes kérdésekre adott válaszok következményeit.

Mivel egy korábbi életemben informatikai rendszerek bevezetésén is dolgoztam, így tapasztalatból mondhatom, hogy ha a fejlesztői teszteken kívül van normális felhasználói teszt is, akkor ilyen hibának nem szabadna átcsúsznia az éles rendszerbe, mert ezek nagy része már az első pár teszt-jelentkezőnél kibukik.

De az is nyilvánvaló, hogy nem igazán gondolták végig, milyen kérdések számítanak reális elvárásnak egy laikus felhasználó, mezei kisvállalkozó kapcsán. Így nem csoda, ha már most ráugrottak pályázatíró cégek erre a 30 milliárdra is, de kérdés, miért jó nekünk, ha az alkalmanként több százezer forintos sikerdíjukra megy el a környezetkímélő autókra szánt EU-s pénz egy része.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.