PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIyOTQ1Ml9iOTBkNWJhZDkwIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjI5NDUyX2I5MGQ1YmFkOTAnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLWxlYWQtc2lkZS1tb2JpbC0zMDB4MjUwLTIwMjYtMDktMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLTY1MHgzMDAtbGVhZC1kZXNrdG9wLTIwMjYtMDktMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA5L3ZvbHZvLWV4NjAtYmFubmVyLTY1MHgzMDAtbGVhZC1kZXNrdG9wLTIwMjYtMDktMS5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxJRlJBTUUgU1JDPSJodHRwczovL2FkLmRvdWJsZWNsaWNrLm5ldC9kZG0vdHJhY2tpbXBpL045MDA0NDUuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzY2MzA3MTYuNDU1NjIwODY3O2RjX3Rya19haWQ9NjQ5OTE5MzcyO2RjX3Rya19jaWQ9MjYzNzYwMjI4O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+ Az Európai Bizottság legújabb, 2025 decemberi javaslatcsomagja szerint a 2035 után értékesített belső égésű motoros autók CO₂-kibocsátását egy speciális kreditrendszeren keresztül kellene kompenzálni. A tervezet központi eleme az úgynevezett Szuperkredit, amely kiemelt súlyozással ismerné el a kisméretű elektromos autókat a gyártók flottaátlagának kiszámításakor. Az Automobilwoche iparági körképe alapján azonban a nagy gyártók véleménye korántsem egységes a részleteket illetően. A VW és a Stellantis a kisautók mellett A javaslat egyik legfőbb támogatója a Volkswagen Csoport. A lap forrásai szerint maga Oliver Blume vezérigazgató vetette fel az ötletet Ursula von der Leyennek még 2025 szeptemberében. A wolfsburgiak szerint a 4,20 méternél rövidebb elektromos autók (az új M1E kategória) 1,3-as szorzóval való elismerésére lenne szükség a gyártók éves flottaátlagának számításakor. Érvelésük szerint ezeken a modelleken a gyártók alig keresnek pénzt, viszont nélkülözhetetlenek a klímacélok eléréséhez és az elektromos mobilitás társadalmi elfogadottságához. Flotta és kvóta: az autógyártók flottája alatt az egyes cégeknek az EU piacán adott évben eladott új autóit értjük. Az Unió által megszabott maximális széndioxid-kibocsátást ehhez mérik, az összes eladott autójuk átlagának kell a szint alatt lenni. A sima osztásnál azonban ez annyival komplikáltabb, hogy a jelenlegi rendszerben több dologért is jár bónuszpont, kompenzáció. Ilyen mechanizmusnak javasolja a VW azt is, hogy minden egyes eladott 4,2 méter alatti villanyautójuk 1,3-as szorzót kapjon a darabszámára, azaz ha eladnak 100.000-et, akkor a flotta széndioxid-átlagának kiszámításakor ezek 130.000 darab nulla helyi károsanyag-kibocsátású autónak számítsanak. Így még több, nagyteljesítményű belső égésű SUV-t lehetne büntetlenül eladni. Hasonlóan vélekedik a Stellantis is, amely szerint a 4,20 méteres határ praktikus és egyértelmű kritérium. A konszern azonban továbbmenne: a nagyobb elektromos autókra egy 17,5 kWh/100 km-es hatékonysági korlátot vezetne be, és szigorú „Made in Europe” feltételt szabna, hogy a kedvezmények ne a kínai importot, hanem az uniós termelést segítsék. A Renault – amely már jelenleg is több 4,20 méter alatti elektromos modellel rendelkezik – üdvözli az ötletet, de hangsúlyozza, hogy ez csak közvetett segítség. A francia cég radikálisabb javaslattal állt elő: a kínai versenyre válaszul szerintük be kellene fagyasztani a jelenlegi szabályozási szintet, és fel kellene függeszteni az újabb előírásokat, különösen az árérzékeny kisautó-szegmensben. Olcsó miniautókat, kei carokat akar Európában a Stellantis és a Renault Prémium érdekek A skála másik végén a német prémium márkák állnak. A Mercedes-Benz szerint a kizárólag specifikus kategóriákra – például csak a kisautókra – fókuszáló megközelítés túl szűk látókörű, és egy szélesebb körű, gyakorlatiasabb eszköztárat sürgetnek. Ez nyilván nem meglepő annak fényében, hogy a Mercedes-Benz legfeljebb a Smart-eladásokon keresztül részesülne ebből a kedvezményből, ám ez a márkájuk tavaly csak 13 ezer autót adott el Európában, ami csepp a tengerben (a személyautó-eladásaik 2%-a). A BMW még ennél is kritikusabb: a bajorok szerint a Szuperkredit-rendszer csak rövid távon lehet értelmes, és akkor is csak akkor, ha valódi emissziócsökkentést ér el. Szerintük a jármű hossza helyett a hatékonyságot kellene alapul venni, mivel a méretnek nincs közvetlen kapcsolata a CO₂-megtakarítással. A BMW továbbra is a technológiai nyitottság és a megújuló üzemanyagok mellett érvel. Made in EU Bár a gyártók vitatkoznak a részleteken, az érdekképviseleti szervek, mint az ACEA és a CLEPA, egy ponton egyetértenek: a védőhálót ki kell terjeszteni minden Európában gyártott elektromos járműre. Az ACEA főigazgatója, Sigrid de Vries szerint a Szuperkreditek javítanák a megfizethetőséget és erősítenék az európai gyártás gazdasági alapjait a magas költségekkel szemben. A beszállítókat tömörítő CLEPA még messzebb menne: ők 1,5-ös szorzót követelnek minden olyan elektromos autóra, amely megfelel a „Made in Europe” definíciónak, hogy ezzel védjék az európai munkahelyeket és ellátási láncokat. Csillaghullás A különböző gyártói álláspontokból azért egy apróság jól kirajzolódik: míg korábban, a Stellantis és a Renault eredeti ötlete kifejezetten egy új, az egészen pici autókat olcsóbbá tévő kategóriáról szólt, ez mostanra felpuhult és felment 4,2 méterig. Magyarul ha átmegy a javaslat, akkor a mostani B-SUV kategóriáig bezárólag mindenből eltűnhet több, ma kötelező biztonsági és balesetmegelőző felszerelés. Bár már az eredeti javaslat kapcsán is erősen sántított az az indoklás, hogy ezeket a kocsikat úgysem viszi senki országútra, autópályára, a B-méretkategória bevonásával az érv már teljesen nevetséges. Ahogy az EuroNCAP egyik vezetője már tavaly figyelmeztetett, ez azzal fog járni, hogy az európai kisautók elveszíthetik 4-5 csillagos besorolásukat – és, tesszük mi hozzá, az EU még meg is jutalmazza a gyártókat egy 1,3-as vagy 1,5-ös kvóta-szorzóval. Itt az EU hivatalos terve a benzinesek és dízelek életben tartásáról Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
