Road to Zero: így állnának át a britek az elektromos közlekedésre

Közzétette a brit kormány azt a 147 oldalas dokumentumot, amelyben az ország közlekedésének teljes elektromosításához szükséges feladatokat és célkitűzéseket foglalja össze az elkövetkezendő 22 évre, ami után a tervek szerint már nem lehet forgalomba hozni olyan járművet, ami fosszilis üzemanyagból nyeri a működéséhez szükséges energiát. A Road to Zero stratégia nevéből adódóan egy olyan jövő felé mutatja az irányt, ahol nem kell a brit adófizetőknek óriási összegeket elkölteniük a közlekedésből származó egészségügyi kiadások fedezésére, és a jobb levegőminőségnek hála egészségesebben, és boldogabban élhetik életüket a lakosok, ezzel a világ legjobb helyévé téve Nagy-Britanniát, mely nem csupán egy tisztább és élhetőbb környezetet teremt meg a stratégiával, de egy példa nélküli fenntartható, és erős gazdaságot is. A legfontosabb lépés a célok elérése felé a benzines és dízeles járművek értékesítésének teljes tiltása, amelynek határidejét a brit nagyvárosok polgármestereinek közös fellépése és a környezetvédelmi szervezetek tiltakozása ellenére is 2040-re tűzték ki a döntéshozók, ám a közép távon elérendő célokon némelyest szigorítottak a korábbi tervekhez képest: 2030-ra minden újonnan értékesített személygépkocsinak a fele, a kisteherautóknak pedig a 40%-a ultra alacsony kibocsátású kell legyen, azaz a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyisége nem haladhatja meg a 75 grammot kilométerenként, és teljesen kibocsátásmentes üzemmódban legalább 16 kilométert el kell tudnia gurulni. Hogy ennek kivitelezése mennyire nem lehetetlen, azt már megmutatták a norvégok, ahol az okosan megválasztott szabályozási módszereknek köszönhetően már most is az eladások több mint felét az elektromos autók teszik ki, így jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy ha a legnagyobb városok vezetői is támogatják a hagyományos járművek eltüntetését az országból, akkor miért kell Nagy-Britannia kormányának további 12 év, hogy valami biztató eredményt felmutasson, majd újabb 10 év, hogy el is érje a kitűzött célokat.

Egyelőre a brit utakon sem nyüzsögnek az elektromos autók

A stratégiához fűzött eszközrendszer mindenesetre kimondottan szerteágazó: az összesen 46 pontba foglalt lépések egyaránt tartalmaznak a töltőinfrastruktúra bővítésétől kezdve az adókedvezményeken át a lakosság bevonásáig mindenféle kezdeményezést. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb:

• a konnektoros autók és kisteherautók vásárlása során adott támogatás legalább 2018 októberéig megőrzi jelenlegi mértékét (ami a fogyasztási értéktől függ, tisztán elektromos autók esetén maximum 4500 font), 2020-ig pedig egyelőre ismeretlen formában történik majd a támogatás a taxikra és a motorkerékpárokra is;
• példamutatás a kormányflotta elektromosításával, amelynek 25%-a ultra alacsony kibocsátású lesz 2022-re, és minden új vásárlás garantáltan teljesen vagy részben elektromos autókra irányul, hogy 2030-ra egyetlen kormánytag utazása se járjon légszennyezéssel;
• kutatások kezdeményezése a fékekből és abroncsokból származó légszennyezésről, s megoldás keresése ennek visszaszorítására;
• az ország történelmének legnagyobb állami támogatás-növelése a K+F tevékenységbe (2027-re a GDP 2,4%-a)
• 246 millió fontos támogatás az akkumulátor-technológia kutatására
• együttműködés a Nemzeti Statisztikai Hivatallal az alacsony kibocsátású járművekhez kötődő gazdasági és társadalmi vonzatok dokumentálására;
• 400 millió fontos alap létrehozása a töltőinfrastruktúra bővítésére;
• az újonnan épített házak alkalmassá tétele az elektromos járművek töltésére, hogy minél többek számára elérhető legyen az otthoni töltés;
• az utcák jövő-biztossá tétele, azaz minden lámpaoszlop elektromos autó-töltővé alakítása, ahol lehetséges;
• a lakosság bevonása töltőpont-dizájn versenypályázat meghirdetésével;
• és végül, de nem utolsó sorban, egy országszerte megrendezett roadshow-sorozat elindítása a villanyautók népszerűsítésére.

A nyilvános töltőpontok számának növekedése

Chris Grayling közlekedési államtitkár hozzátette, hogy a stratégia akkora változásokat fog hozni a brit autóipar életében az elkövetkezendő 10 évben, mint amihez korábban egy évszázadra volt szükség, ám minden nehézség ellenére ez óriási lehetőséget jelent az ország számára, hogy a világon zajló zéró emissziós forradalom vezetője legyen.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.