180 fokos fordulat: marad a tőzsdén a Tesla

Nincs még 3 hete, hogy Elon Musk mindenkit meglepett reggeli Twitter üzenetével, miszerint a Tesla tőzsdei kivezetését fontolgatja. Az augusztus 7-i hír óta eltelt időszakban sok vélemény és elemzés látott napvilágot – pro és kontra -, több pletyka is felröppent a lehetséges befektetők kilétéről és minden korábbit felülmúló, egész pályás negatív kampány indult a cég ellen.

De Musk nem is lenne önmaga, ha nem tudott volna ismét a legváratlanabb forgatókönyvvel előrukkolni: pénteken a tőzsdei zárás után bejelentette, hogy mégis marad a cég a tőzsdén.

De mégis miért?

Ez szólt mellette

Bár sokan meglepődtek az időzítésen, maga az ötlet és a szándék nem volt újdonság a Tesla részvényeseinek. Musk évek óta beszélt róla és többször kifejtette, hogy a cég tőzsdei jelenlétét egy szükséges rossznak tartja.

A Wall Street a negyedéves jelentések hipnózisában működik, csak az számít mit mutatnak a számok 3 havonta. Ez meglehetősen megnehezíti a hosszú távú gondolkodást és beruházást. Jó példa erre Musk másik cége a SpaceX, amelynek piaci értékét ugyan 25-27 milliárd dollárra teszik (nagyjából a Tesla fele), de szó sincs arról, hogy a közeljövőben tőzsdére vigyék. A cég küldetése a Mars misszió, amelyhez „csupán” eszköz a sikeres űrrakéta üzletág. A SpaceX évtizedekben és nem negyedévekben gondolkodik. De ha tőzsdei cég lenne, biztosan elfogadnák a befektetők, hogy minden cent profitot egy rendkívül rizikós projektre költünk ami talán 10 év múlva hoz csak pénzt? Sőt, a fenéket kell egy ilyen lehetetlen butaságra költeni, mint az újrafelhasználható rakéta. A NASA is megmondta, hogy nem reális. Rizikós, sokba kerül. Tessék csak sima „egyszerű”, egyszer használatos rakétát gyártani, mint a többiek. Persze ma már tudjuk, hogy a kockázat megtérült és az alacsony áraknak köszönhetően SpaceX a piac 60%-át uralja. Egymaga.

A Tesla részvények hektikus árfolyama a kezdetektől napjainkig. Forrás: Yahoo Finance

Hasonlóképpen a Teslánál, nagyjából 15 évnyi fejlesztés és beruházás ágyazott meg annak, hogy most azt latolgatjuk, vajon mennyi profitot termel majd a cég a 3. és 4. negyedévben. Ez jórészt azért jött össze, mert mind a nagy, mind a kisbefektetők egy jelentős csoportja hisz a cég küldetésében és, igen, Musk zsenijében. Lehet őket szektának csúfolni, de sokuk már most hússzoros nyereségre tett szert. Persze ettől még nem volt egyszerű az út és a cég, illetve papírjainak árfolyama a mai napig a szenzációhajhász szalagcímek és részvényeket shortolók célpontja. Nap mint nap jönnek a támadások, hiszen mintegy 12 milliárd dollárnyi TSLA részvény van shortolva – ami abszolút rekord a NASDAQ történetében.

Ennek szeretett volna véget vetni Musk.

A pokolba vezető út

Elon Musk nem egy konvencionális CEO. Ebben benne vannak a világmegváltó tervek és azok tűzön vízen át történő megvalósítása éppúgy, mint a váratlan és önfejű megoldások. Néha ez jól sül el, lásd a Solar City felvásárlása. Anno ez is derült égből jött és sokan támadták Muskot érte, ma viszont már ha szűken is, de profitot termel és a Teslát felrakta a zöld erőművek térképére. Az akkumulátoros energiatárolással kombinálva olyan komplett energia rendszereket  tudnak telepíteni, mint az 50.000 háztartásból álló ausztrál virtuális erőmű.

Egy Tesla háztartás 3 Powerwall-al, Tesla cseréppel és egy Model X-el. Forrás: Tesla.

A majd 3 héttel ezelőtti bejelentése azonban nem pont ez a kategória.

Musk nemrég adott egy interjút a New York Timesnak (ami megér majd egy külön misét…) amiben elmondta, hogy reggel a repülőtérre tartva küldte ki azt a bizonyos Twitter üzenetet. Ebből és az azóta kiszivárgott információkból erős lehet a gyanúnk, hogy ez egy spontán, kissé elhamarkodott döntés volt.

Egy Augusztus 13-i céges blog bejegyzésben Musk megosztotta, hogy már évek óta fűzi őt a szaúdi állam hatalmas, 230 milliárd dolláros befektetési alapja (PIF). Most, hogy a nyár folyamán a tőzsdén 5% körüli részesedést szereztek a cégben, július 31-én ismét megkeresték őt és ajánlatot tettek, hogy forrásokat biztosítanak a kivásárláshoz. Bár sokan ódzkodnak a szaúdi pénztől, itt nem valami olajipari ármánykodásról van szó, épp ellenkezőleg. Az alap egyik fő célja – csakúgy min a szintén TSLA tulajdonos norvég állami alapé -, hogy az olajból befolyt csilliárdokat más iparágakba, a jövőbe fektesse és ezzel diverzifikálja a portfóliót. Ettől függetlenül, persze lehet rajta vitatkozni, hogy mennyire szeretnénk ezt a pénzt a Teslában látni.

A Tesla 420 dolláros árfolyamon történő tőzsdei kivezetésén gondolkozom. A finanszírozás biztosított. Forrás: Elon Musk / Twitter

A gond inkább az, hogy a fenti találkozó július 31-én volt, majd 2 napra rá, Augusztus 2-án Musk már jelezte is a Tesla igazgatótanácsának (Board) a szándékát, végül pedig 5 nappal később egyszer csak kitwittelte. Hmm.

Bár Elon indokolása, miszerint azt szerette volna, hogy mind a kis mind a nagy befektetők egyszerre tudják meg mi készül értékelendő, mégis nem biztos, hogy szerencsés volt az ezt követő előkészítési folyamatot ekkora nyomás alatt, a részvények kereskedése közben lefolytatni. Az eljárási rend szerint ugyanis, az igazgatótanácsnak ilyenkor egy Különleges Bizottságot kell felállítania és külső,független jogi és pénzügyi szakértőket kell fogadnia akik majd véleményezik az ajánlatot. Musknak pedig szintén pénzügyi tanácsadók kellenek, aki kidolgozzák a részleteket, miközben azért illik egyeztetnie a nagy részvényesekkel is. Ez a munka meg is kezdődött, pénzügyi vonalon a  Morgan Stanley és a Goldman Sachs, jogi oldalon pedig neves ügyvédi irodák szerződtek le. De mindez a bejelentés után, már a nyilvánosság előtt történt. Nem szerencsés. Ha mindez a háttérben történik, legfeljebb annyit tudnánk, hogy elgondolkodtak rajta, nem tűnt jó megoldásnak, lekerült a napirendről.  Ezzel szemben kaptunk 3 hét drámát.

A TSLA részvények Augusztus 7-i árfolyamváltozása.Az ilyen horderejű híreket ráadásul pénteken, tőzsdezárás után illik bejelenteni, nem a kereskedési nap közepén, mint ahogy Musk tette Augusztus 7-én. Még a részvények kereskedését is fel kellett függeszteni pár órára, amíg a NASDAQ hiteles forrásból megerősítette a hírt.

Hatósági vizsgálatok és magánperek

Musk legelső twittje kapcsán egyébként az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is vizsgálatot indított és anyagokat kért be a Teslától. (Persze ezek csak szivárgó pletykák, mivel a SEC hivatalosan ezekről soha nem beszél a néha évekig tartó vizsgálat végéig). A közhiedelemmel ellentétben azonban semmi gond nincs azzal, hogy a „privatizációt” Twitteren jelentették be. Ez a közösségi média egy az SEC által jóváhagyott csatorna. Úgyhogy az ezzel kapcsolatos hülyeségeket tessék gyorsan el is felejteni, bárhol is olvasták. (Ráadásul Musk azt írta, hogy „considering” azaz fontolóra vette, tehát az ügylet visszafordítása sem aggályos).

A tweet második része lehet problémás, mégpedig a „funding secured”, azaz „a források biztosítva” mondat. Bár Musk később megmagyarázta, hogy itt a szaúdiakkal folytatott beszélgetésére utalt, abba beleköthetnek, hogy ez mennyire jelentette azt, hogy biztosítva van a tőke. Innentől ez már a jogászok ravaszságán és a bírón múlik, de szakértők szerint legfeljebb pár százezer dolláros büntetés járhat ezért, vagy egy egyszerű figyelmeztetés. A shortolók által megálmodott és a médiában megfuttatott börtönbüntetés biztosan nem.

A másik jogi támadás az Amerikában gyakori befektetői perek irányából jöhet. Már van legalább 3 ügyvédi iroda, amely keresetet nyújtott be és károsultakat toboroz, mondván miután Musk bejelentette szándékát és pár nap után pontosított, hogy az üzlet még nem biztos és az igazgatótanács és a részvényesek hozzájárulása is kell, estek a részvények és ezzel a részvényesek kárt szenvedtek el.

Olyan nagyon nem kell azért ezt komolyan venni, már csak azért sem, mert ezek az amerikai köznyelvben „ambulance chaser”-nek, nevezett ügyvédi irodák ebből élnek. Ilyenkor, szinte automatikusan tucatnyian indítanak pert, háta bejön, pedig sokszor károsultjuk sincs aki megbízta volna őket. (Nevüket onnan kapták, hogy a közhiedelem szerint ha szirénázó mentőautót látnak, elkezdik követni, hogy megkérdezzék a sérültet, nem akar-e perelni). Hogy jogilag van-e alapja a panasznak ebben az esetben, azt nem tudom, de ilyenkor általában a tudatos megtévesztést kellene bizonyítani. Ez korántsem triviális.

Miért marad a Tesla a tőzsdén?

A péntek éjjeli bejelentés, miszerint mégsem viszik ki a céget a tőzsdéről, legalább akkora meglepetés volt mint az eredeti tweet. Szerencsére azonban ez most profin volt szervezve. Pénteken, tőzsdezárás után, a Tesla hivatalos oldalán tették közzé egy jól strukturált és jól megírt levélben, miért döntöttek így.

Bár Musk állítása szerint a források most is meglennének az akcióra, a részvényesek győzték meg, gondolja át a tervét. Az elmúlt pár hétben már mentek a találgatások ki maradhat, ki nem, ugyanis több nagy nemzetközi befektetési alap belső szabályzata, vagy országának törvényei nem tennék lehetővé, hogy tőzsdén kívüli cégben legyen (ekkora) részesedése. Pár napja az ARK Investment, a Tesla egyik nagy részvényese, nyílt levélben kérte Elont, maradjon a tőzsdén a cég, mert bár ők hisznek benne és hosszú távon támogatják a céget, így nem tudnak maradni.

Ennek a sztorinak sokan szeretnének részesei maradni. Forrás: Forbes

Nem jártak volna sokkal jobban a kisbefektetők sem. Bár Musk megígérte, megtalálják a módját, hogy aki akar maradhat, láttam szakértőt aki szerint pl. a szabályok Zrt. esetén maximum 2000 befektetőt engedélyeznek, ráadásul az amerikaiaknak „minősített befektetőknek kell lenniük”. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vagy bizonyos jövedelem szint felett kell lenniük, vagy 1 millió dollárnál több részvénnyel kell rendelkezniük. Ez kizárt volna sok lelkes kisbefektetőt, például azokat akiknek a nyugdíjalapjukban van TSLA papír.

Elon gondolt ránk is. Egy európai kisbefektető megköszönte, hogy így részvényes maradhat, mire Musk azt mondta ez volt az egyik kulcs probléma amit nem tudott megoldani. Forrás: Elon Musk/Twitter

Európából nézve még rosszabb volt a helyzet. A kontinensen több más részvényessel együtt találgattuk, vajon hogyan maradhatnánk részvényesek? Nem minden ország szabályai engedik, de ha mégis, lehet a  brókercég lenne a szűk keresztmetszet. Ráadásul, akinek mondjuk valami a magyar TBSZ-hez hasonló számlán vannak a papírjai, kénytelen lett volna azokat idő előtt eladni és adót fizetni. Elon külön kiemelte, hogy a tengerentúli kisbefektetők helyzete volt az egyik fő oka, hogy meggondolta magát.

Örülünk, Vincent?

Hogy hétfőn mi lesz a Tesla részvényeivel az jó kérdés. Van aki szerint, most, hogy megszűnt a bizonytalanság, sok alap újra vásárolni kezd és az árfolyam erősödni fog. Mások szerint akik arra játszottak, hogy a fix 420-as áron eladják a papírokat, most csalódottan kiszállnak. Passz. Persze rövid távon a TSLA amúgy is annyira nagy kilengéseket produkál, hogy az indok szinte mindegy is.

Azonban mindeközben az idő szépen csendben telt, a gyárból szivárgó infók alapján pedig igen jól haladunk a heti 6.000 Model 3 felé, sőt a Bloomberg szerint át is léptük (de ugye az ő módszerüknek én csak mérsékelten hiszek). A gyár által beregisztrált alvázszámok sorszáma már 100.000 felett van, és eddig több mint 75 ezer Model 3 készülhetett már el. Úgy néz ki tehát, hogy a negyedévre tervezett több mint 55 ezer Model 3 kiszállítása simán meglesz. Ezzel pedig jön a nyereség is, amit a Wall Street még mindig nem hisz el.

Ha viszont az október elejére várt negyedéves eladási adatok tényleg ilyen jók lesznek és a novemberi pénzügyi jelentés tényleg profitot mutat, akkor lehet nem kell semmiféle privatizáció a 420-as árfolyam eléréséhez.

Forrás: Tesla.com

Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.