Fizetős e-autó töltés – Még örülnünk is kellene neki?

Az elektromos autózás szkeptikusai elégedetten bólinthattak, mikor idén több elektromos töltőállomás-szolgáltató is bejelentette a töltők fizetőssé tételét. Hisz mi mást jelentene ez, mint kudarcot a hatalmas lendülettel beindult, majd kissé lelassuló elektromosautó-piacon? A válasz valójában pontosan ennek az ellentéte. A fizetős töltők elterjedése ugyanis alapfeltétele az elektromosautó-ellátás piaci alapra helyezésének, ezáltal a hálózat jelentős bővülésének, és Magyarország megfelelő „átautózhatóságának”.

Ugyan 2017 közepe óta nem volt jogi akadálya a fizetős töltés bevezetésének, az adminisztrációs nehézségek miatt több, mint egy évbe telt, míg a lehetőség készpénzre válthatósága megindulhatott a hazai villanyautós piacon. 2019-ben már több magánbefektetéssel telepített fizetős töltőállomás kezdte meg működését, miközben a legnagyobb szereplők is belevágtak a nem ingyenes töltésre való áttérésre. Az ELMŰ idén májusban kezdte meg a kWh alapú elszámolást összesen 5 állomáson, követve a MOL 11 budapesti töltőállomását, melyek már 2018 augusztusától fizetős struktúrában működnek, fix töltési árakkal. Miközben az állami tulajdonú e-Mobi folyamatosan bővíti ingyenes, ma már 300 feletti töltési ponttal rendelkező hálózatát, a hazai elektromostöltő-lefedettség még mindig csak 800 lokáció körül jár.

De mi értelme a fizetős töltőknek, ha ilyen sok még az ingyenes töltőoszlop, az elektromos autók ára egyelőre az egekben jár, és az összes Magyarországon kiadott zöld rendszám 2019 közepéig mindössze 16 000 körülire tehető? Nos, a válasz az elektromos autók számának hihetetlen bővülésében rejlik. Míg 2017 végéig mindössze kb. 4800 zöld rendszámot adtak ki (melyből 2200 került tisztán elektromos gépkocsikra), idén év végére ez a szám több mint háromszorosára ugrott– miközben a töltők bővülésének üteme nem követte ezt az iramot. A jelenlegi becslések szerint hazánkban minden húsz elektromos autóra 1 db töltő jut (az otthoni töltőket nem számítva), miközben például az elektromos autózás egyik európai fellegvárában, Norvégiában már 2016-ban közel 8000 töltő volt elérhető – azaz a mai hazai szám tízszerese. Nyilvánvaló tehát, hogy a hazai hálózat nagymértékű bővítéséhez változtatni kell a jelenlegi piaci modellen.

A rendkívül alacsony hazai töltőszám/villanyautó arány szempontján kívül számos egyéb, praktikus érv szól a fizetős töltők mellett. Ilyen, kiemelt indok az ingyenesség megszüntetése mellett például a megfelelő rotáció biztosítása, azaz annak elérése, hogy a villanyautó-tulajdonosok ne ingyenes parkolóhelyként kezeljék a töltőpontokat. Ugyanakkor rendkívül fontos az ELMŰ érvelése is a témában, miszerint a közterületen lévő e-töltőket jelenleg nem eredeti céljukra – azaz a nap közbeni mobilitás elősegítésére – hanem sokszor az otthoni töltés kiváltására használják. „Amennyiben a közterületi töltés olcsóbb, mint az otthoni (vagy akár ingyenes), akkor ez a cél nem valósulhat meg hosszú távon, mert azok a felhasználók is a közterületi töltőpontokat fogják preferálni, akik otthon is tudnának tölteni. Az üzleti alapú üzemeltetés az e-autós társadalom érdekeit is szolgálja, mivel ha a közterületi töltők hozzáférhetősége nő, az e-autósok érdekeltté válnak a töltők megfelelő és rendeltetésszerű használatában.” – írják a honlapon. Az ingyenes töltőket továbbá gyakran folyamatosan lefoglalják a taxitársaságok és autómegosztók, és ez sok helyen szinte ellehetetleníti a saját villanyautó töltését.

Mindezeken kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a piaci alapú, fizetős töltésben jelentős befektetési lehetőségek rejlenek. Ez pedig szintén nem elhanyagolható szempont a hazai töltőhálózat gyorsabb bővülése szempontjából. Az elektromosautó-töltőket létesítő, hazai Optimum Way szakértője elmondta: „A 2020-as év mérföldkő lehet a hazai villanyautózásban. A fizetős töltőállomások lehetőségei által több innovatív vállalat dönt úgy, hogy eljött az ideje a beruházásnak. Jelentős számú új töltőpont létrehozásában fogunk tehát részt venni stratégiai partnereinknél, melyek nagyban növelik majd a hazai töltőhálózat kiterjedését. Ez pedig hozzájárulhat az elektromos autók számának megugrásához Magyarországon”.

Noha a fizetős töltés terjedése rövid távon fájó pont lehet a villanyautósoknak, számos olyan érv támasztja alá ennek szükségességét, amelyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A piaci alapú struktúra ugyanis olyan kulcspont lehet a villanyautózási infrastruktúra fejlődésében, mely igen gyorsan elvezethet a töltők számának – és ezáltal a teljes e-mobiltásnak – a robbanásszerű növekedéséhez.