Így ölik meg a villanyautók a Forma 1-et

A Forma 1 az autóversenyzés királya, az abszolút elit kategória és természetesen egy több milliárd dolláros üzlet is. Bár úgy nézett ki a koronavírus veszélybe sodorhatja az idei évadot, végül, feszített tempóban, több egymás utáni hétvégén, helyszíni nézők nélkül, de megtartották a versenyeket – idén még hatszor mérkőzik meg egymással a 10 csapat és 20 versenyző.

Csakhogy 2022-től egyel kevesebb motorszállító áll majd a csapatok rendelkezésére, és a hibás, legalábbis részben, a villanyautózás lehet.

Forrás: Honda

Van még értelme?

A történet megértéséhez érdemes megvizsgálnunk, miért is dönt úgy egy autógyártó, hogy beszáll a száguldó cirkuszba?

A versenysorozat 70 éves történetében sok csapat, motorgyártó, nagy márka fordult meg a boxutcában, több kevesebb sikerrel. Ismert nevek jöttek, arattak éveken át sikert, majd tűntek el, de volt olyan hatalmas gyártó is, amely több száz millió dollár elköltése után is eredmény nélkül zárta a szereplését.

Utóbbira jó példa a Toyota. A világ legnagyobb autógyártója 2002-ben csatlakozott a Forma 1 mezőnyéhez és a híradások szerint mindenkinél nagyobb, mai áron számítva évi 530 millió dollár feletti költségvetéssel rendelkeztek. Az évi 1 Puskás Aréna. Mégis, 8 évad után nulla megnyert versennyel szállt ki a vállalat 2009-ben a sportágból.

Bár a fenti döntésben bizonyára nagy szerepe volt a 2008-as pénzügyi válságnak, tagadhatatlan, hogy a szereplés hatalmas blama volt a cégnek és így nem lehetett sokáig ész érvekkel alátámasztani a drága hobbit. Merthogy az elsődleges oka annak, hogy bármely cég, legyen az szakmai befektető (autógyár), vagy egy nagy világmárka a Forma 1-es szereplés mellett dönt, az természetesen a marketing. Márpedig, ha egy csapat – főleg ennyi pénzből – csak a futottak még kategóriában szerepel, akkor nehéz a versenyzés reklámértékével magyarázni a részvételt. Sőt, bizonyos szempontból még negatív reklám is lehet a sorozatos kudarc, a lekörözött, vagy a pálya amellett füstölgő autók látványa.

Forrás: Autosport.com

De nem csak a versenysorozatban elért eredmény lehet fontos tényező ebben. A Forma 1-es csapatok legnagyobb szponzora évtizedeken át a dohányipar volt, de az utóbbi két évtizedben szerepük jelentősen visszaszorult a reklámtörvények szigorodása és a társadalmi nyomás miatt.

Hasonló helyzetben van most jó pár autógyár is. Mára már szinte univerzálisan elfogadott tény, hogy az autózás és áruszállítás jövője az elektromos hajtás – vita maximum abban van, hogy hidrogénben, vagy akkumulátorban tároljuk az energiát és, hogy mennyi időbe telik majd a teljes átállás. Ugyan a jelenlegi Forma 1-es autók mind hibrid hajtáslánccal készülnek, a versenyautók egy-egy futam alatt 110 kg (~150liter) üzemanyagot égetnek el a 300 kilométeres távon. És ez csak a verseny, nem az egész hétvége fogyasztása.

Természetesen ennek is van konkrét, mérhető környezeti terhelése, de azért nem a Forma 1-es versenyévad miatt melegszik fel bolygónk. Sokkal fontosabb szempont, hogy minden autógyártó amely részt vesz a sorozatban, a marketing vonalon a hajtásláncuk fejlettségét kívánja reklámozni ezzel. Nézd meg, hogy évek óta veretlen a Mercedes AMG F1 és aztán vedd meg az utcai autónkat – amely most már leginkább mind valamilyen fokozatú hibrid.

De mit ér ez a reklám majd 5 év múlva, ha a motorsportban még mindig 50 liter benzint zabál az autónk, miközben az utcai csúcsmodellünk már teljesen elektromos? Ha 2035-től akár már nem is árulhatunk tovább belsőégésű motoros autót? Ha már nyilvánosan bejelentettük, hogy mostani  generáció az utolsó új fejlesztésű benzines és dízel motorunk?

És van itt még egy szempont, a kutatás-fejlesztés kapcsolata a motorsporttal. Bár a Forma 1-es autók technikája egy az egyben ritkán kerül át az utcai járművekbe – ahhoz sokszor túl drága, egzotikus anyagokat használnak -, az autógyárak itt kísérletezik ki az utcai csúcsmodelljeik legújabb megoldásait is. De mennyit ér ez, ha a versenysporthoz még mindig hibrid hathengerest fejlesztünk, miközben az utcai autóban már csak villanymotor van?

Búcsúzik a Honda

Cikkünk apropója, hogy a napokban a Honda bejelentette, 2021 lesz az utolsó évaduk a Forma 1-ben. A nagy múltú autógyár a 60-as éveben már – közepes sikerrel – szerepelt a sportágban, de igazi világhírre a 80-as és 90-es években tettek szert, amikor visszatérésük után 71 futamgyőzelmet arattak és az általuk hajtott autók 6 csapat és 5 egyéni világbajnoki címet söpörtek be. Mond valakinek valamit Prost, Senna, Piquet neve?

Senna és a Honda mérnökei. Forrás: Pinterest

A cég a 2000-es években kétszer tért vissza a sportágba – legutóbb 2015-ben, a régi partner McLaren oldalán. Az utóbbi pár évben a Red Bull és Torro Rosso csapatokat látták el motorral. Bár a mostani szereplésük nem eredményezett világbajnoki címet, a tavalyi szezonban a Red Bullal harmadikok lettek a bajnokságban, idén pedig az ezüstérem várományosai. Így aztán elsőre igen meglepő volt, hogy bejelentették a távozást.

Ennél érdekesebb már csak a szakítás indoklása. Ahogy a 2009-es távozáskor, úgy teljesen bizonyos, hogy most is elsősorban gazdasági okok állnak a lépés mögött. Akkor a pénzügyi válság gyengítette meg az autóipart, most a koronavírus miatt a második negyedévben 46%-kal estek a cég bevételei.

Ettől függetlenül a hivatalos közlemény nem ezt emeli ki. Mint a cég fogalmaz:

Az autóipar jelenleg olyan átalakuláson megy át, amire 100 évente csak egyszer van példa. Céljuk, hogy 2050-re karbon semlegesek legyenek és ezért minden erőforrásukat az üzemanyagcellás és akkumulátoros elektromos autók irányába csoportosítják át.

Bár kétség kívül van némi marketing íze ennek a csomagolásnak – mégiscsak jobban hangzik, mint, hogy elfogyott a pénz – nem nehéz belátni, hogy egy viszonylag kis, önálló cégnek nem lenne egyszerű egy az utcai autóitól teljesen független motorfejlesztési programot folytatni és az ezzel szerzett reklám értéke is megkérdőjelezhető, ha palettájukról kivezetik a belsőégésű motorokat.

Kanári a bányában?

Kérdés, hogy  követi-e majd más is a Honda példáját és ha igen, mit jelent majd ez a Forma 1-nek?

A versenysorozatban jelenleg mindössze 4 motorszállító van a 10 istállóra. A japánok távozása után pedig már mindössze a Ferrari, a Mercedes és a Renault marad. Ez komoly kihívás elé állítja a Red Bull istállót és fiókcsapatukat az AlphaTaurit (Torro Rosso), hiszen egyik motorszállító sem nagyon akar velük szerződést kötni, mivel kihívónak számítanak a világbajnoki címért. Úgy néz ki, a Nemzetközi Automobil Szövetségnek (FIA) kell beavatkoznia és a szabálykönyv értelmében a Renault fogják kötelezni, hogy szerződjön a két istállóval. (Ők szállítanak jelenleg a legkevesebb csapatnak.)

Korábban felmerültek olyan pletykák, hogy a zsinórban 8. világbajnoki címe felé masírozó Mercedes is kiszállhat a sportágból mégpedig a Hondához hasonló okokból – de ezt a német gyártó határozottan cáfolta. A csapat hatszoros világbajnoka Lewis Hamilton is nyíltan a villanyautózás mellett tette le a voksát, a közelmúltban a környezeti terhelés miatt eladta magánrepülőgépét, nyíltan beszél róla, hogy megannyi drága autója közül már szinte kizárólag csak a villanyos EQC-t vezeti privátban, és a közelmúltban saját versenyistállót alapított az Extreme E elektromos rally sorozatban.

És, hogy mit jelent ez a Forma 1 jövője szempontjából? Nos az azért nem valószínű, hogy a sportág megszűnne. 2019-ben közel 2 milliárdos összesített televíziós nézőszámmal zárt az évad – túl nagy üzlet ez ahhoz, hogy eltűnjön.

Az FIA hivatalos elektromos versenysorozata a Forma E egyre népszerűbb, de nézettsége mindössze csak ötöde a nagyobb testvérének. Hogy meddig erősödhet a sportág az igazán kérdéses. Jómagam gyerekkorom óta Forma 1 szurkoló vagyok és mivel szabadidőmben a villanyautózással foglalkozom, megpróbáltam „átszokni” a sorozatra, de nem sikerült. Az egy dolog, hogy a sportág hírnevének nem tett jót, hogy az első években még a verseny felénél autót cseréltek a versenyzők, mivel az aksi nem bírta volna végig. Ez nem csak kifejezetten kínos volt, de tovább erősítette az emberek fejében a sztereotípiákat.  A nagyobb gond, hogy mivel kedvenc csapataim, pilótáim és ezek legnagyobb ellenfelei hiányoztak a mezőnyből, nem igazán volt kinek szurkolni. Ez olyan, mintha indítana valaki egy alternatív elsőosztályú futballbajnokságot és feltöltené vadonatúj csapatokkal, ismeretlen, vagy világcsapatokból kihullott focistákkal. Igen, némelyik Forma 1-es csapatnak van Forma E testvércsapata is, és igen nagy világmárkák szerepelnek az elektromos sorozatban is, de ez nem ugyanaz.

A Forma 1-ben évekre előre rögzítve van a műszaki tartalom és a kereskedelmi feltételrendszer is. A 10 csapat nemrég írta alá a 2021-25-ös évadokra az új szerződést, rögzítették a módosított feltételeket. A mi szempontunkból sok minden nem változik – ezek még mindig V6 turbó hibrid autók lesznek, csak módosított, egyszerűsített energiavisszanyerő rendszerrel. Egyelőre nincs szó róla, hogy a sportág akár már 2025 után teljesen elektromosra váltson, de amíg a központi probléma az volt, hogy hogyan legyenek hangosabbak a V6 motorok és jöjjön vissza a V8 vagy V10 hangélménye, addig sok jóra nem számítunk.

A kérdés az, hogy várható-e nagy motorszállítók, mint a Mercedes, vagy a Renault távozása? Elképzelhető-e, hogy egyikük esetleg a komplett csapatát átvinné a Forma E-be és ha igen, mennének-e velük a rajongók, a nézők is?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.