Döbbenetes, hogy hány szénerőművet nyitottak újra a németek

Roppantul fárasztó, hogy akármikor Németország kerül szóba, valaki mindig felhozza azt a valósággal egyébként köszönő viszonyban nem lévő állítást, amely szerint a németek az atomerőművek bezárása miatt újranyitották a szénerőműveiket. Meggyőzni nem lehet őket, és ha rákérdezek az információ forrására, a válasz rendszerint az szokott lenni, hogy „olvastam valahol”.

A legvalószínűbb tehát, hogy valakinek egy napon, mint egy véletlenszerű memetikai mutáció, kialakult az a gondolat a fejében, amely szerint a németek újranyitották a szénerőműveiket, és anélkül, hogy ennek utánanézett volna, egy hozzászólásában le is írta valahol, amit mások elolvastak és tovább adtak, szintén mindenféle forrásellenőrzés nélkül, mígnem az állítás egy széles körben elterjedt és megkérdőjelezhetetlen dogmává vált.

Bevallom, azért választottam ezt a klikkvadász címet, mert így talán idecsalhatom ezeket a fotelszakértőket, akik szembesülhetnek a megdöbbentő valósággal: az újranyitott németországi szénerőművek száma nulla.

Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy őket nem fogom tudni meggyőzni holmi adatokkal, hiszen számukra az energetika hitbéli kérdés, ahol a számok csak zavaró tényezők, az érzelmi reláció pedig fontosabb a tényeknél, de azért mégis nézzük meg azokat a számokat. Az alábbi grafikon mutatja a német szénerőművek összkapacitását 2002-ig visszamenőleg.

Forrás: energy-charts.de

Látható, hogy az elmúlt 20 évben szinte alig történt változás az állomány nagyságában. Néhány erőmű bezárt, néhány új egység megnyitott, de ezeknek az építését is még Fukusima előtt kezdték meg. Összességében ma valamivel kevesebb német szénerőmű üzemel, mint az atomerőművek bezárása előtt.

De mi szükség is lett volna egy már bezárásra ítélt, alighanem gazdaságtalan erőművet újranyitni, ha a 2010-es évek elején a szénerőművek átlagos kihasználtsága 60-65% között mozgott? Ha olyan nagy szükség lett volna az atomerőművek termelésének pótlására, könnyedén lehetett volna növelni a meglévő egységek kihasználtságát, akár 70-80%-ig is, ezért teljesen értelmetlen lett volna drága pénzből újranyitni a már bezárt erőműveket. És tegyük mellé azt is, hogy ugyanezekben az években a gázerőművek is csak 20-25%-os kihasználtsággal működtek, tartalékok tehát bőven maradtak a rendszerben, olyannyira, hogy az ország 2011 után is nettó exportőr maradt.

Végezetül nézzük meg a szénalapú áramtermelés alakulását is.

Kép: cleanenergywire.com

Jól látható, hogy 2011 után sem történt olyan mértékű növekedés a szénalapú áramtermelésben, ami bármiféle újranyitást igényelt volna, az elmúlt tíz évben pedig összességében komoly csökkenést értek el, miközben továbbra is nettó exportőr maradt az ország.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.