Gyakorlatilag megszűnt a napelemes szaldós elszámolás

Az aktuális állapot szerint aki 2023. december 31-ig megvalósítja a háztartási napelemes rendszerét a következő szerződésmódosításig jogosult marad a szaldós elszámolásra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ingyenesen korlátlan kapacitású akkumulátort kapnak a HMKE rendszerek, így amit nap közben termel a rendszer, amíg a ház lakói a munkahelyen, iskolában vannak, azt felhasználhatjuk este, ami pedig ennél is jobb, a nyáron megtermelt rengeteg energiát visszakapjuk télen és akár még a házunk fűtésére is felhasználhatjuk.

Túl szép, hogy igaz legyen – mondhatnánk. Sajnos egyre több napelem tulajdonosnak nem is igaz már. Az utóbbi években megszaporodtak a naperőművek. A mi utcánkban az enyém volt az első nyolc évvel ezelőtt. Ezután következett hat szép év, amikor én is ingyen akkut használhattam. Közben egyre többen vásároltak közvetlen környezetemben is napelemes rendszert, örömmel néztem, hogy szaporodnak az utcabeli háztetőkön a napelemek.

Aztán tavaly tavasszal észrevettem egy furcsaságot: nem termelt a napelemes rendszerem. A napelemes termelés egyre nőtt, de családi házas övezetben ehhez nem társult helyben fogyasztás, hiszen a családok nem voltak otthon. Ahhoz, hogy az inverter vissza tudjon táplálni a hálózatba, meg kell emelnie néhány volttal a bejövő feszültséget. Ez azonban nem fokozható a végtelenségig, a magyar szabvány 230 V +/- 10% tűrést enged meg, így 253 V a legmagasabb szabványos feszültség. Mivel az utca végén lakom, távol a trafótól, hozzám már 251-252 voltos feszültség érkezett, így az én inverterem le-lekapcsolgatott az egyéb elektromos berendezések védelme érdekében.

A napelemek döntik be az elektromos hálózatot?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok (voltam), hogy történelmi okokból a háromfázisú elektromos hálózat ellenére nem egy darab háromfázisú, hanem két darab egyfázisú inverterem van. Némi méregetés után észrevettem, hogy az egyik fázison jobb a helyzet, ott nem ilyen magas a bejövő feszültség. Nosza átkötöttem az invertert erre a fázisra és elégedetten dőltem hátra. A tavalyi évre valóban megoldottam a problémát.

A napelemek terjedése azonban nem állt meg. Egyre több, egyre nagyobb napelem mezők jelentek meg a háztetőkön. Idén nyáron a rezsinövelés bejelentését követően újabb lendületet kapott, akinek van napelemes rendszere is felszereltet plusz néhány panelt, biztos ami biztos.

Idén tavasszal nálam is újra jelentkezett a probléma, de már nem volt olyan fázis, ahová menekülhettem volna, ezért a hivatalos utat választottam, bejelentettem az MVM Next áramszolgáltató ügyfélszolgálatának májusban, hogy túl magas hálózati feszültség miatt többet áll, mint termel a rendszerem. A szolgáltatónak van 30 napja a reakcióra, ezt ki sem várták, alig egy hét után megírták, hogy bár én velük vagyok szerződéses kapcsolatban, ezzel a panasszal a hálózat üzemeltetőjéhez az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft-hez kell fordulnom. Nem akartam húzni az időt, így még aznap megírtam ide is a panaszom, igyekeztem szakszerű lenni, küldtem a naplókat az inverterből, hátha segít bármit.

Augusztus 25-én egész nap töltöttem az elektromos autóm, 26-án sajnos nem voltunk otthon.

Augusztus elején érkezett is a válasz: a bejelentést követő 30 napon belül reagálniuk kell(ett volna) a panaszomra (a gyakorlatban ez csak bő 60 napra sikerült), ezen kívül leírták, hogy 15 napon belül felszerelnek egy mérőberendezést, és a szükséges ideig figyelni fogják a hálózati feszültséget. A mérés eredményéről 5 napon belül tájékoztatniuk kell. Két héttel később, jött a levél, a mérés megtörtént. Az eredményt nem részletezték túlságosan, de abból kiindulva, hogy megteszik a szükséges beavatkozásokat, vélhetően jogosnak tartották a panaszt. A hasonló problémával korábban szembesült sorstársaktól tudom, hogy ilyenkor általában 5000 Ft kötbért szoktak fizetni. Valószínűleg a 30 napos válaszidő lekésése miatt is jár ilyesmi.

Eljött az október, a kötbér egyelőre nem érkezett meg, sem a 30 napos határidőt alaposan lekéső válaszlevél, sem pedig a szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért. A helyzet azonban változatlan: a 8 éves napelemes rendszerem idén körülbelül 60%-át termelné annak, amit tud. Villanyautósként annyit tudok javítani a helyzeten, hogy ha ilyenkor töltöm az autót, akkor 245-252 volt között tudom tartani a hálózati feszültséget. A gond csupán annyi, hogy az autónk nem parkol folyamatosan itthon, hisz azért autó, hogy néha mozogjon. Ha itthon is van, nem autózunk eleget ahhoz, hogy minden egyes nap felhasználjam a teljes napelemes termelést.

Gyakorlatilag tehát számomra idén megszűnt a szaldós elszámolás: ha nem töltök akkumulátort, akkor nincs napelemes termelésem sem.

Télen segíthetne az elektromos fűtésre áttérés, de már eddig is részben klímával fűtöttünk, ezekkel viszont az a gond, hogy nem fogyasztanak elég sokat. A két klímánk 3-500W közötti fogyasztása kevesebb, mint a 2 db 3 kW-os napelemes rendszer termelése. Ráadásul elég jó a ház benapozása, a passzív napenergia hasznosítás, így napos időben még télen is alig van szükség fűtésre. Azt hiszem kénytelen leszek villanybojlert vásárolni a gázkazán helyett, és nappal előállítani az esti zuhanyzáshoz szükséges meleg vizet.

Szeptember utolsó hete nagyon borús volt, a szerda kivételével, amikor hétágra sütött a nap, de én épp Tiszalökön csorgattam a nyálam a Dongfeng akkujára.

A napelemes fórumokról tudom, hogy a problémám nem egyedi, egyre gyakrabban előfordul másoknál is. Persze sokan, akik kevésbé kockák és nem nézegetik az inverter naplóit, talán nem is tudnak róla. Majd az éves elszámolásnál morognak, hogy átverte őket a napelemes cég üzletkötője, azt ígérte a többmillió forintért megvásárolt naperőmű fedezni fogja az éves fogyasztásukat, mégis fizethetnek több százezres villanyszámlát. Pedig a napelem termelne, ha a hálózat elbírná a termelését.

A probléma nem csak alulról, a felhasználó szemszögéből látható. A portfolio.hu cikkéből megtudhatjuk, hogy Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese szerint az energetika területén az egyik legnehezebb feladat a megújulók rendszerintegrációja. A problémák zöme a szaldó elszámolással a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekhez (HMKE)  kapcsolódik.

A háború egyértelművé tette, hogy csökkenteni kell a gázfüggőséget és növelni az energiafüggetlenséget, amelyhez rugalmasabb villamosenergia-rendszerre van szükség. A magyar napelemes kapacitás felfutása ebben a tekintetben is jó hír, nem csak a klímacélok miatt. A 2030-as 6500 MW-os napenergiás cél már 2024-ben teljesülhet, 2030-ra pedig 13.000 MW fölé kerülhet a hazai beépített napenergiás kapacitás.

Probléma ugyanakkor a napelemes kapacitás felfutásához mérten szűkös szabályozási kapacitások. Ságvári Pál elmondta, hogy szükséges lenne mielőbb átalakítani a háztartási méretű kiserőművek szaldós elszámolási rendszerét. A MEKH úgy véli, hogy már a 2023. december 31-es EU határidő előtt szükséges lenne ezt megtenni. Politikai okokból akár egy köztes lépcsőként havi elszámolás kialakításával, ami legalább a szezonális problémát kivezetné.

Az otthoni napelemek ugyanis nagyrészt nyáron termelik meg az energiát, de nagyrészt télen fogyasztják el, amit az ország most lényegében földgázban tárol. A hivatal indokoltnak látja az inverterek szabályozásba való bevonását, 10,8 kW-os kapacitás felett pedig a DSO-vizsgálat bevezetését is.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.