PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtY2VnZXMtNjAweDUwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtY2VnZXMtMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LWNlZ2VzLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbicsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtbWFnYW4tNjAweDUwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtbWFnYW4tMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LW1hZ2FuLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto

Ez még nagy durranás lehet: érkezik a hidrogént termelő napelem

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMzM1Ml9lOTAxYTFmMWQ2IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjEzMzUyX2U5MDFhMWYxZDYnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtcHY1LWNhcmdvLTYwMHg1MDAtMjAyNi0wMy0xNi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtcHY1LWNhcmdvLTEzMDB4NjAwLTIwMjYtMDMtMTYuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMy9sZWFkLXB2NS1jYXJnby0xMzAweDYwMC0yMDI2LTAzLTE2LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzQ5Nzc5MzQuNDQyNTcxODExO2RjX3Rya19haWQ9NjM1NjY3MjI0O2RjX3Rya19jaWQ9MjQ5NTU5NDY3O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+

A belga Leuveni Katolikus Egyetem kutatói olyan hidrogénpanelt fejlesztettek ki, amely napfény segítségével alakítja át a levegőben található vízpárát hidrogénné. Állításuk szerint a panel naponta 250 liter hidrogént képes előállítani, 15%-os hatékonysággal. A fejlesztést a Solhyd projekt keretében végzik, amelynek az a célja, hogy a technológiát piacképes termékké fejlessze.

Dióhéjban összefoglalva, a hidrogénpanelek olyan modulok, amelyek a fotonok energiáját a vízmolekulák bontására, és hidrogén előállítására használják, nem pedig áramtermelésre. Ránézésre hasonlítanak a klasszikus napelemes modulokhoz, de elektromos kábel helyett gázcsövekhez csatlakoznak. A napenergiát a felső rétegük hasznosítja, alatta pedig egy csőrendszer található, ahol a hidrogént közvetlenül a levegőből, egy membrán segítségével kinyert vízmolekulákból állítják elő. Mivel már néhány százaléknyi páratartalom mellett is képesek működni, a föld legszárazabb helyeit leszámítva bárhol üzemeltethetőek.

 

A Solhyd hidrogénpanelek kompatibilisek a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható modern PV-cellával, így kihasználhatjuk a PV-iparban folyó fejlesztéseket és költségcsökkentéseket” – nyilatkozta Jan Rongé, a KU Leuven kutatója a Pv-Magazinnak. „Hogy még tovább fokozzuk ezt a szinergiát, a Solhyd hidrogénpanelek kompatibilisek az elterjedt PV-rögzítő szerkezetekkel is.

A kutatók a hidrogénpanelt kisméretűnek, modulárisnak és decentralizált előállításra ideálisnak nevezték. Becsléseik szerint hagyományos napelemek mellé telepítve 20 hidrogénpanel egész télen képes lenne egy jól szigetelt, hőszivattyúval felszerelt ház áram- és hőellátását biztosítani.

Maguk a hidrogénpanelek nem tárolnak hidrogént, és nagyon alacsony nyomáson működnek. Ez számos biztonsági és költségelőnnyel jár. A hidrogént központilag gyűjtik, majd szükség esetén sűrítik. Természetesen bizonyos alkalmazások nem igényelnek sűrítést, vagy más tárolási módot használnak.” – tette hozzá Rongé.

A fejlesztők azt várják, hogy a technológiájuk hasonló költségcsökkenési pályát fog befutni, mint amilyet a fotovoltaikus rendszereknél láttak. Azt is megjegyezték, hogy a megfizethetőséget szem előtt tartva nem használnak nemesfémeket, vagy más drága anyagokat a hidrogénpanelekhez. A projekt 2011-es elindítása óta több prototípust teszteltek, ma pedig már a kereskedelmi mennyiségű gyártásra készülnek.

Szeptemberben a Solhyd projekt az egyetemi laboratóriumokból egy új, 350 négyzetméteres, Leuven városához közeli épületbe költözött, ahol a flamand kormány támogatásával kísérleti gyártósorokat hoztak létre. A csapat kezdetben néhány tucat hidrogénpanelt fog gyártani kisléptékű kísérleti projektek számára, 2026-ra azonban a terveik szerint évi 5000 panelre növelnék a termelésüket.

Jelenleg arra számítunk, hogy a termék 2026-tól lesz kereskedelmi forgalomban elérhető” – mondta Rongé. „Amikor elérjük a tömeggyártást, az ár közel lesz a mai PV-modulok árához„.

Az ehhez hasonló Solar-to-Hydrogene megoldások előnye, hogy hatékonyabbak, és nem igényelnek folyékony vizet, amelynek a beszerzése nem mindenhol oldható meg könnyen. A hátrányuk viszont, hogy a villamosenergia-rendszertől teljesen elkülönülő rendszert alkotnak, a megújuló energia túltermelésének problémáját így tehát nem képesek kezelni, inkább egy „hidrogénbányának” tekinthetőek.

Borsos árú a szigetüzemre is képes hidrogénes energiatároló

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás