Olaj- és gázvezetékbe nyomnák a zöldhidrogént

Évente 130 ezer tonna hidrogén gyártására elegendő termelő kapacitást építene a bp egy németországi kikötővárosba. Az elképzelés érdekessége, hogy a cégnek nem a nulláról kell ezt az infrastruktúrát felépítenie, és hogy a német dekarbonizációs törekvések mellett ráadásul a saját zöldenergiás portfólióban is igen jól mutatna. A bp közleménye a pontos helyszínt is megjelölte: a brit olaj és gázipari óriás az Északi-tenger partján található Wilhelmshavenbe képzeli el ezt az infrastruktúrát.

A helységnév talán nem ismeretlen: az alig 75 ezres alsó-szászországi városka közelében adták át december elején Németország első LNG terminálját, amivel az Uniper új utat nyitott az orosz gáz alternatívájának kereséséhez, így az ország energiaimportjának diverzifikálásához. Az úszó LNG terminál óriási kapacitás fogadására és átfejtésére hivatott: évente akár 7,5 milliárd köbméternyi földgázt lesz képes a német gázvezetékrendszerbe juttatni. Ez jószerével a teljes éves magyarországi gázfogyasztási igény szintje (utóbbi az elmúlt években 9-10 milliárd köbméter között ingadozott, de 2022-ben ennél lényegesen kevesebb lehetett).

Wilhelmshaven a történelem során előbb porosz, majd német birodalmi hadikikötőként vált ismertté, most azonban a cseppfolyós földgáz mellett a zöldhidrogén megjelenését is észszerűnek tartja a brit olaj- és gázipari óriás. Az elképzelés – melytől 2028-ra legalább az építkezés megkezdését remélik – az, hogy a cég zöld ammóniát szállítana a kikötőbe, ahol felépítene egy krakkoló üzemet, melynek segítségével az anyagot zöld hidrogénné és nitrogénné alakítják. A bp első lépésben a 130 ezer tonnás termelési kapacitás kiépítésében gondolkodik – azzal, hogy igény esetén ezt növelni is lehessen.

Az alsó-szászországi Wilhelmshaven egyik mólója (forrás: bp)

A projekt alapjául a Wilhelmshavenben található Nord-West Oelleitung (NWO) terminál meglévő infrastruktúrája szolgál majd – írta meg a Renewables Now, melyben a bp már részvényes. Az a tény pedig, hogy a terminál kapcsolódik egy mélytengeri kikötőhöz és egy csővezeték-hálózathoz is, a következő években – befektetési hajlandóságtól is függően – a német Energiewende igen fontos tételévé is teheti. A bp ráadásul az itt meglévő olaj és gázvezeték infrastruktúrát újragondolva, azt hidrogén szállítására alakítaná át, innen ellátva a Ruhr-vidéket vagy más ipari központokat.

„Nálunk megvan a szakértelem és kapacitás ahhoz, hogy lefedjük a zöld hidrogén termelés teljes értékláncát – beleértve az olyan származékokká történő átalakítást, mint az ammónia, annak szállítása, majd az újra átalakítás, hogy zöld hidrogént szállítsunk az ügyfeleknek” – közölte Patrick Wendeler, a bp Europa SE vezérigazgatója. Állítását alátámasztja, hogy a brit cég jelenleg is fejleszt jó néhány olyan telepet a Közel-Keleten, Afrikában és Ausztráliában, ahol a hidrogéntermelés, illetve a zöld ammónia exportja áll a fókuszban. Ez utóbbival a cég az európai keresletre tud majd reagálni.

A bp és a hidrogén azonban más összefüggésben is előkerült már Németországban: az RWE által pátyolgatott GET H2 Nukleus programban is a brit cég lenne az egyik beszállító az acélipar karbonmentesítési elképzeléséhez, a Lingen Green Hydrogen projektben pedig, amely az európai hidrogéngyártás felfuttatására koncentrál, az energiatárolás és zöldhidrogén ügyben nemrég általunk is citált Orsted párjaként szerepel.

Erőmű méretű akkupakk építésére kaptak zöld jelzést

Szabó M. István