A balti országok napenergia segítségével szabadulnának az orosz medve öleléséből

Az elmúlt években a balti országokban a napenergia-termelés látványosan fellendült, amivel a régió két legyet akar ütni egy csapásra: a növekvő biztonsági aggályok közepette igyekeznek szabadulni az Oroszországtól való energiafüggőségtől, miközben továbbra is prioritásként kezelik a zöldenergiára való átállást.

A térség országait az ukrajnai háború kitörése ébresztette rá, hogy sürgősen változtatniuk kell az energiapolitikájukon.

„Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni 2022-es agresszióját követő energiaválság minden bizonnyal valamennyi szomszédos országra hatással volt” – mondta el Andres Meesak, az észt Viru Elektrivőrgud regionális elosztóhálózat-üzemeltető (DSO) vezetője a PV Magazine-nak.

A balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország sokat tanultak Ukrajna szerencsétlen helyzetéből, hiszen nekik is a birodalmi álmokat kergető keleti szomszéd árnyékában kell élniük.

„A legfontosabb előrelépés az volt, hogy megértették az energetikai infrastruktúrát fenyegető veszélyt, hogy az energiát és az energetikai infrastruktúrát hibrid fegyverként használja az agresszor a társadalmak ellen” – mondta Meesak. „A konfliktus arra kényszerítette az országokat, hogy felgyorsítsák az [Orosz Föderációval való] bármilyen jellegű energetikai együttműködés – frekvenciaszabályozás, üzemanyag-ellátás, villamosenergia-tranzit – leépítését.”

A legtöbb európai ország kisebb-nagyobb mértékben függött Oroszországtól az energiaellátás terén, de a balti országok esetében ez a kérdés más dimenzióval bír. A három ország továbbra is része a szovjet korszakból származó „BRELL” (Belarus, Russia, Estonia, Latvia, Lithuania) hálózatnak, Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt, és a frekvencia szabályozásában, valamint a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtésében az orosz üzemeltetőktől függ.

Lettország, Litvánia és Észtország 2018-ban kidolgozott egy tervet a BRELL-ről való leválásra és az uniós villamosenergia-hálózathoz való csatlakozásra 2025 végéig. Az ukrajnai események arra kényszerítették az országokat, hogy felülvizsgálják az időkeretet és felgyorsítsák az átállást, ám az energiahálózatuk biztonságának javítása érdekében más lépésekre is szükség van.

„Az Ukrajna elleni háború világosan megmutatta a központosított energiaellátás gyengeségeit a kisebb egységekben történő elosztott energiatermeléssel szemben” – mondta Meesak, utalva arra, hogy a háború minden szinten hatással volt a társadalomra, a háztartásoktól a legfelsőbb kormányzati tisztviselőkig.

A biztonságpolitikai motiváció mellett erős gazdasági ösztönzők is szóltak a napenergia mellett, mivel a régióban az energiaköltségek az egekbe szöktek. A 2022-es európai energiaválság csúcspontján az áramfogyasztók számlái az előző évhez képest közel hétszeresükre emelkedtek.

Az elszálló áramárak hatására a 2022-től 2024-ig tartó időszakban a napenergia-termelés növekedése a Baltikumban még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta.

A napelemek terjedése Észtországban és Litvániában igazán látványos volt. Mihkel Annus, az Észt Megújuló Energia Kamara elnöke elmondta, hogy a naperőművek összkapacitása a 2018-as 39,6 MW-ról tavalyra már 812 MW -ra emelkedett az országban. Litvánia a Litván Energiaügynökség adatai szerint 2023-ban elérte a 2025-re kitűzött 1,2 GW-os célt. Lettországban 2024 januárjáig mintegy 300 MW napenergia-kapacitást telepítettek – mondta Anna Rozīte, az AJ Power Group üzletfejlesztési vezetője, ami az ötszöröse az egy évvel korábbi értéknek.

A szoláripar mindhárom balti országban komoly beruházási boomot élvezett, mivel a piaci szereplők elsősorban a minél gyorsabban megvalósítható megoldásokat keresték.

„A napelemtelepítések valószínűleg a leggyorsabb projektek a műszaki tervezési szakasz és az engedélyezés viszonylag rövid időtartamának, valamint a szükséges berendezések rendelkezésre állásának köszönhetően” – magyarázta Rozīte.

A napenergia-ipar fejlődését várhatóan az akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítése és integrálása, a más európai országokkal való összeköttetések kapacitásának növelése, valamint az áramvásárlási szerződések (PPA) piacának kialakulása kíséri majd a decentralizált energiatermelésre történő áttérés során – mondta Rachel Andalaft, a REA Consult tanácsadó cég igazgatója.

Észtország

Észtországban az Elering AS, a nemzeti átviteli rendszerirányító (TSO) hivatalos adatai szerint 2026-ig – ha minden bejelentett projekt időben megvalósulna – 3,5 TWh napenergia-termeléssel bővülhet az energiatermelés, ami az ország éves villamosenergia-fogyasztásának közel felét lenne képes fedezni. A valóságban persze ennél azért lassabban haladnak a beruházások.

„Bár 2024-ben több olyan órára is számíthatunk, amikor a napenergia-termelés meghaladja az észtországi teljes villamosenergia-igényt, még mindig irreális elvárás, hogy 2026-ban a kereslet legalább 50%-át napenergiából fedezzük, a viszonylag alacsony kapacitási tényező [a tényleges teljesítmény az elméleti maximumhoz képest] és a sötétebb és hidegebb téli hónapokban megnövekedett villamosenergia-igény miatt” – mondta Annus.

Az észt villamosenergia-termelés alakulása az év első felében 2015-től 2024-ig. A lila színnel jelzett import java Finnországból érkezik, a többi Lettországból. Forrás: energy-charts.info

Lettország

Lettországban a naperőművek számára 3,6 GW, míg a nap- és/vagy szélerőműveket, illetve energiatárolást kombináló hibrid projekteknek 1,6 gigawattnyi hálózati csatlakozási engedélyt adtak ki. A lett állami energiaszolgáltató, a Sadales tīkls viszont úgy becsülte, hogy a DSO jelenleg csak 830 MW-ot tart fenn leendő naperőművek számára.

A lett villamosenergia-termelés alakulása az év első felében 2015-től 2024-ig. A lila színnel jelzett export – az utóbbi két évben – Észtországba került. Forrás: energy-charts.info

Litvánia

A litván kormány hivatalos célkitűzése, hogy 2030-ra elérje a 4 GW beépített napenergia-kapacitást. Az 1 GW-os határt tavaly év végén lépték át.

„[2024-ben és 2025-ben] legalább kétszer-ötször annyi naperőműparkot kellene építeni, mint amennyi az egész addig eltelt időszakban épült” – mondta Tomas Janususkia, a vilniusi székhelyű Widen ügyvédi iroda társult partnere.

A napenergia boom a gazdaság minden szintjén tapasztalható. A fogyasztók csak 2022-ben kétszer annyi lakossági napelemet telepítettek, mint az azt megelőző teljes időszakban – mondta Janususkia, hozzátéve, hogy Litvániában a háztartások 10 kW-ig jogosultak állami támogatásra a napelemes rendszerekre, míg az ipar esetében ez a határ 500 kW-nál van meghúzva.

A lett villamosenergia-termelés alakulása az év első felében 2015-től 2024-ig. A lila színnel jelzett import legnagyobb része Svédországból, egy kisebb része pedig Lengyelországból érkezik. Forrás: energy-charts.info

Energiatárolás nélkül nem fog menni

Az előrelépés ellenére a balti napenergia-ipar előtt azért bőven állnak akadályok is. Több tényező is veszélyeztetheti a szektor további növekedését, melyek közül a hálózati kapacitások szűkössége mellett az időszakosan megjelenő túltermelés a legnagyobb probléma.

„A kihívás [Észtország számára] most az, hogy a termelést a kereslethez igazítsa” – mondta Meesak. Az energiatárolás kulcsszerepet játszhat, állította, hozzátéve, hogy az iparág láthatja, hogy a megújulóenergia-termelés sokszínűsége mennyire megnőtt, a napenergia, a szél és a tárolás kiegészítik egymást.

Az áramárak ingadozásának növekedése a megújuló energia bővülésének természetes velejárója. A beruházók már fontolgatják, hogy a piacon elérhető ár növelése érdekében akkumulátorokkal egészítsék ki rendszereiket, vagy optimalizálják a panelek elhelyezését. Az energiatárolás csökkenő költségei a háztartásokat is arra ösztönzik, hogy több akkumulátorral ellátott hibrid napelemes rendszert telepítsenek, amelyek némi autonómiát kínálnak áramkimaradás esetén.

Ennél északabbra már semmi sincs: naperőmű épült a Spitzbergákon

Címlapkép: investestonia.com

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.