PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTYwMHg1MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2todS1iYW5uZXItaW9uaXEzLTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMS9oeXUtb25saW5lLXZpbGxhbnlhdXRvc29raHUtYmFubmVyLWlvbmlxMy0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Visszatöltés: Talán ez volt Carlos Ghosn egyik legnagyobb tévedése

visszatöltés

Szinte hihetetlen, de tíz évvel ezelőtt, vagyis 2016-ban két olyan autógyártó volt a világon, amely értékelhető méretű saját akkucella gyártással rendelkezett. Az egyik természetesen a BYD volt, amely a kínai piacra már akkor is gyártott nagy akkumulátoros elektromos autókat, illetve elektromos buszokat. A másik viszont nem a Tesla volt, hiszen a Giga Nevada néven ismert Gigafactory-ban csak 2017-ben indult meg a Panasonic-kal közös gyártás. Ma már talán meglepő, de a másik cég a Nissan volt, amely az NEC csoport két cégével létrehozott AESC (Automotive Energy Supply Corporation) nevű cégben 51 százalékot birtokolva saját maga gyártotta a cellákat és az akkupakkokat a villanyautóiba. 2016-ban az elektromos autókba szánt akkumulátorok piacát a Panasonic (a Tesla Model S és Model X akkucelláival), a BYD és az AESC uralták.

Eladhatja akkumulátorgyárát a Nissan

Érdemes megemlíteni, hogy a Mitsubishi az i-MiEV és a népszerű Outlander PHEV akkuit a GS Yuasaval létrehozott vegyesvállalatban a Lithium Energy Japan (LEJ) gyártotta. Fontos különbség azonban az előző kettőhöz képest – a gyártási volumenen túl -, hogy ebben a felállásban az autógyártó csak kisebbségi tulajdonos volt. Végül a Mitsubishi részesedését a GS Yuasa 2024-ben vásárolta ki a cégből, beolvasztva a LEJ-t a saját cégstruktúrájába.

A Nissant a csávából kihúzó és sikeressé tevő Carlos Ghosn azonban úgy látta, hogy az AESC nem tud elég jó terméket és elég olcsón gyártani, ezért jobb mielőbb megszabadulni tőle, és a piac legjobbjaitól beszerezni a cellákat. A cellagyártásba egyébként is csak kényszerből vágtak bele, mert nem találtak megfelelő partnert rá. Abban az időben az autógyártást szinte minden területen a kiszervezés jellemezte, így az egy-egy területre koncentráló beszállítók olcsóbban és akár jobb minőségben tudták gyártani az alkatrészeket. Nem meglepő, ha ilyen beidegződések mellett Ghosn az akkugyártás terén is a kiszervezésben látta a legjobb irányt. Ghosn pontosan tudta, hogy a Nissan Leaf után két évvel piacra dobott Renault Zoehoz milyen áron szállít cellákat az LG Chem, és látta azt is, hogy az LG Chem lesz a beszállítója olyan komolynak ígérkező vetélytársaknak is, mint a GM Bolt. Azt természetesen nem sejthette, hogy néhány évvel később az LG Chem autók tíz vagy százezreiben lesz kénytelen akkumulátort cserélni a gyártási hibás cellák miatt.

A 2012-ben nyílt amerikai AESC lítium-ion akkugyár, ami akkor a legnagyobb volt az országban.

Egy 2014 szeptemberi Reuters cikk szerint az AESC ár-teljesítmény mutatókban 6-12 hónappal volt lemaradva az LG Chemtől, ami így utólag visszanézve nem tűnik nagy tételnek. Ennek ellenére a Nissan a 2018-től érkező 40 kWh-s, majd az egy évvel később megjelenő 62 kWh-s Leafet is AESC cellákkal tervezte gyártani. Bár a tradicionális autógyártók ekkortájt még nem törték magukat, hogy saját cellagyártásuk legyen, a Tesla Nevadában építés alatt álló gigagyára már intő jel lehetett volna Ghosn számára is.

A tíz évvel ezelőtti cikkünkben még csak találgattunk a lehetséges vevőkről, és mi akkor a Panasonic-ra tippeltünk. Végül egy évvel később a kínai GSR Capital adott kötelező érvényű ajánlatot az addigra már 100 százalékos Nissan tulajdonban lévő AESC-re. A GSR Capital végül nem tudta / akarta kifizetni a vételárat, így a Nissan 2018 augusztusában a szintén kínai Envision Groupot választotta vevőnek, de végül 20 százalék megtartásával kisebbségi tulajdonosként a japán autógyártó is a cégben maradt. Carlos Ghosn-t csak az új vevő megtalálását követően tartóztatták le Japánban és távolították el a cég vezetéséből, és a teljes tranzakció lezárása már nélküle történt meg.

Az akkumulátorpiac azóta jelentősen átalakult, aminek az AESC már nem kiemelkedő szereplője. Az élen a japán Panasonicot a kínai CATL váltotta, de a második helyen továbbra is ott van a mostanra komoly autógyártóvá vált BYD is. Őket egyértelműen segítette, hogy az autó legértékesebb komponensét az akkumulátort is teljesen házon belül tudják tartani. A harmadik helyre az összes bukdácsolás ellenére az azóta LG Energy Solution névre keresztelt LG Chem jött föl. A Panasonic ma már csak a hatodik, az AESC pedig nincs benne az első tízben. De a cég nem tűnt el, sőt a sunderlandi gyár mellé épített „gigagyár” készíti az új generációs Nissan Leaf akkucelláit.

Sorozatgyártásban a Nissan korszakalkotó villanyautójának teljesen megújult változata

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.
Összehasonlítás